27/1972. (XII. 31.) MÉM rendelet

az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1972. évi 31. törvényerejű rendelet végrehajtásáról

Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1972. évi 31. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Tvr.) 47. §-ában foglalt felhatalmazás alapján - az ügykörüket érintő kérdésekben az igazságügyminiszterrrel, az építésügyi és városfejlesztési miniszterrel, a pénzügyminiszterrel, valamint a belügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem.

1. § (1) Önálló ingatlannak kell tekinteni:

a) a földrészletet az épülettel együtt, ha az épület tulajdonjoga a földtulajdonost illeti meg,

b) az épületet akkor, ha az nem vagy csak részben a földtulajdonos tulajdona.

c) a társasházban levő öröklakást, illetőleg külön tulajdonban álló, nem lakás céljára szolgáló helyiséget (a továbbiakban: öröklakás) a közös tulajdonban levő részekből az öröklakás-tulajdonost megillető hányaddal együtt,

d) a szövetkezeti házban levő szövetkezeti lakást, illetőleg külön tulajdonban álló, nem lakás céljára szolgáló helyiséget (a továbbiakban: szövetkezeti lakás),

e) a közterületről nyíló pincét (föld alatti raktárt, garázst stb.) függetlenül annak rendeltetésétől [a b)-e) továbbiakban: egyéb önálló ingatlan].

(2) A földrészlettel együtt kell nyilvántartani:

a) az (1) bekezdés a) pontjában említett épületet,

b) társasháznál a tulajdonostársak közös tulajdonában álló épületrészeket és helyiségeket,

c) a szövetkezeti háznál a szövetkezet vagy a tagok közös tulajdonában álló épületrészeket és helyiségeket,

d) a mezőgazdasági és halászati termelőszövetkezet és a mezőgazdasági szakszövetkezet (a továbbiakban: termelőszövetkezet) által a termelőszövetkezeti földhasználati jog alapján használt földrészleten létesített épületet.

(3) Társasházként, illetőleg szövetkezeti házként kell nyilvántartani azokat a nem lakás céljára szolgáló épületeket is, amelyeket a társasház-tulajdonra, illetőleg a szövetkezeti ház-tulajdonra vonatkozó rendelkezések szerint létesítettek (társas garázs, társas üdülő, illetve üdülő- és garázsszövetkezeti ház stb.).

(4) A nem közterületről nyíló pincét, ha szolgalmi jog alapján más tulajdonában álló ingatlan alá nyúlik, továbbá a barlangot azzal a földrészlettel együtt kell nyilvántartani, amelyen a bejárata van.

(5) Az (1) bekezdés c) és d) pontjai szerinti örök-, illetőleg szövetkezeti lakásként kell nyilvántartani a lakás helyiségeit és a lakáshoz tartozó helyiségeket [1/1971. (II. 8.) ÉVM rendelet 4. §-a] függetlenül attól, hogy azok egymással műszakilag összefüggenek. Az örök- vagy a szövetkezeti lakás tulajdonosának többi helyiségét (pl. garázs) az alapító okirat (80. §), illetve a lakásszövetkezeti alapszabály (81. §) rendelkezésétől függően kell a lakással együtt vagy önálló ingatlanként nyilvántartani.

(6) Az (1) bekezdés b) pontjának az épületekre vonatkozó rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell más építményekre (pl. pince) is.

2. § (1) Földrészletnek kell tekinteni:

a) a föld felszínének természetben összefüggő - állandó tereptárgyak (út, csatorna stb.) igazgatási, belterületi határ által meg nem szakított - területét, amelynek minden részén azonosak a tulajdoni vagy a kezelési viszonyok,

b) a kialakított építési telkeket a tulajdoni, kezelési és termelőszövetkezeti földhasználati viszonyoktól függetlenül,

c) az utak, terek, vasutak, csatornák elágazással és kereszteződéssel, valamint igazgatási vagy belterületi határ által - az országos közút, vasút vagy hajózható csatorna kivételével - meg nem szakított részeit, amelyek tulajdonosa, illetőleg kezelő szerve azonos.

(2) A földrészletet művelési ágak szerint, a 43. § rendelkezéseinek megfelelően, alrészletekre kell bontani.

(3) Ha az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott földterület húsznál több alrészletet tartalmaz, azt legfeljebb húsz alrészletig külön földrészletként kell nyilvántartani.

3. § A helyrajzi számozás szabályait külön utasítás állapítja meg.

4. § (1)

(2) A körjegyzőséghez tartozó községek területét községenként külön kell nyilvántartani.

A tulajdoni lap

5. § (1) A tulajdoni lap három részből áll.

(2) A tulajdoni lapokat községenként egytől kezdődően számozni kell. A szám mellett minden tulajdoni lapon a község nevét is fel kell tüntetni.

(3) A tulajdoni lap mintáját e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

6. § (1) A tulajdoni lap I. része tartalmazza:

a) az ingatlanok helyrajzi számát, területét, fekvésének (belterület, külterület) megjelölését,

b) a művelési ág és a művelés alól kivett terület elnevezését,

c) az épület feltüntetését,

d) utalást az ingatlan mindenkori tulajdonosát megillető telki szolgalmi, illetőleg földhasználati jogra,

e) az ingatlan jogi jellegét (társasház, szövetkezeti ház, műemlék, bányatelek, természetvédelmi terület, régészeti vagy történeti jelentőségű védett terület stb.),

f) A minőségi osztályt és a kataszteri tiszta jövedelmet.

(2) Az ingatlanokról községenként helyrajzi számok szerint számsoros mutatót kell vezetni.

7. § (1) A tulajdoni lap II. része tartalmazza:

a) a tulajdonjogot, valamint a tulajdonos kiskorúságát vagy gondnokság alá helyezését,

b) a kezelői jogot,

c) a termelőszövetkezeti földhasználati jogot,

d) a tartós földhasználati jogot,

e) a külföldiek ingatlanhasználati jogát.

(2) Az ingatlanok tulajdonosairól községenként betűsoros névmutatót kell vezetni.

8. § A tulajdoni lap III. része tartalmazza:

a) megállapodáson alapuló földhasználati jogot [Ptk. 97. § (2) bekezdés c) pontja], haszonélvezeti jogot és használat jogát,

b) telki szolgalmi jogot,

c) a földmérési jelek, valamint a villamos berendezések elhelyezését biztosító használati jogot, továbbá a vezetékjogot, vízvezetési és bányaszolgalmi jogot,

d) elő- és visszavásárlási, valamint vételi jogot,

e) tartási és életjáradéki jogot,

f) jelzálogjogot és végrehajtási jogot,

g) a III. részben bejegyzett jogosult kiskorúságát vagy gondnokság alá helyezését,

h) jogszabályon vagy bírósági ítéleten alapuló tulajdoni korlátozást,

i) telekalakítási és építési tilalom elrendelését, valamint egyéb építésügyi korlátozást,

j) kisajátítási, telekalakítási eljárás megindítását,

k) árverés kitűzését,

l) a bejegyzéssel kapcsolatos határozat megváltoztatására irányuló bírósági kérelem (a továbbiakban: bírósági jogorvoslati kérelem) benyújtását,

m) bejegyzés alapjául szolgáló vagy azzal kapcsolatos bírósági határozat ellen benyújtott törvényességi óvást,

n) az ingatlan-nyilvántartással kapcsolatos földhivatali határozat elleni fellebbezést,

o) szerződésen vagy végintézkedésen alapuló elidegenítési és terhelési tilalmat,

p) a Tvr. 32. §-ában meghatározott perek és büntetőeljárás megindítását,

r) a zárlatot,

s) tulajdonjog-fenntartással történt eladást,

t) a bejegyzés iránti kérelem vagy megkeresés elutasítását,

u) olyan egyéb jogot vagy tényt, amelynek a bejegyzését a Tvr. 7. §-ának (3) bekezdésében meghatározott jogszabály elrendeli vagy megengedi.

Bejegyzés a tulajdoni lapra

9. § (1) A bejegyzéseket a tulajdoni lap mindhárom részében egytől kezdődően sorszámozni kell. Ha a bejegyzésben több jogosult szerepel, minden jogosult neve előtt külön sorszámot kell feltüntetni.

(2) Minden bejegyzésnél fel kell tüntetni a beadvány iktatószámát és érkezésének idejét. Meg kell nevezni a jogot vagy tényt és annak jogosultját. Meg kell jelölni azt az ingatlant, illetve azt a korábbi bejegyzést, amelyre az újabb bejegyzés vonatkozik.

(3) A bejegyzésben magánszemély esetében fel kell tüntetni a jogosult családi és utónevét, ideértve a leánykori családi és utónevet, anyja nevét, születési évét, lakáscímét, továbbá az érintett személyazonosító jelét. Ha a jogosult a statisztikai számjelről szóló jogszabály hatálya alá tartozó szervezet, annak megnevezését, székhelyét és a statisztikai számjelrendszer szerinti törzsszámát kell a bejegyzésben feltüntetni.

(4) A jog vagy tény bejegyzésével egyidejűleg kell a jogosult kiskorúságát vagy gondnokság alá helyezését feltüntetni, ha ez a bejegyzés időpontjában fennáll. A később történt gondnokság alá helyezést külön kell bejegyezni.

Jogok bejegyezése

10. § (1) Tulajdonjogot egész ingatlanra vagy annak eszmei hányadára lehet bejegyezni.

(2) Ha a tulajdonszerzés nem az egész ingatlanra vonatkozik, a bejegyzésben fel kell tüntetni a megszerzett eszmei hányadot; ha a tulajdonszerzés a jogelőd tulajdoni illetőségének csak egy részére vonatkozik, a bejegyzésben a megszerzett részen kívül fel kell tüntetni az egész ingatlanhoz viszonyított hányadot is.

(3) A tulajdonjogra vonatkozó bejegyzésben fel kell tüntetni a tulajdonszerzés jogcímét is.

Kezelői jog

11. § (1) Az állam tulajdonjogának bejegyzésénél tulajdonosként a Magyar Államot kell feltüntetni és egyidejűleg be kell jegyezni a kezelői jogot is.

(2) Kezelői jogot csak állami tulajdonban levő, egész ingatlanra, vagy állami tulajdont képező egész illetőségre lehet bejegyezni.

(3) Kezelőként csak állami szervet lehet bejegyezni.

(4) Ha az állami tulajdonban álló ingatlannak több kezelője van, a bejegyzésben valamennyi kezelő szervet fel kell tüntetni. Az egyes jogosultak kezelői jogát eszmei hányad szerint kell a bejegyzésben meghatározni. Ez a rendelkezés nem vonatkozik arra az esetre, ha a kezelők az ingatlan meghatározott részeit egymástól elhatároltan használják és a bejegyzés alapjául szolgáló okiratban a kezelői jogot a használatnak megfelelően osztották meg, vagy a földrészlet és a rajta levő építmény kezelői jogának megosztásáról rendelkeztek.

Földhasználati jog

12. §

13. § (1) A megállapodáson (bírósági határozaton) alapuló földhasználati jogot egész földrészletre, vagy a földrészlet természetben vagy területi mértékben meghatározott részére lehet bejegyezni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti földhasználati jog bejegyzésekor a jogosultat név szerint kell feltüntetni. A megállapodáson alapuló földhasználati jog jogosultja által létesített épületnek önálló ingatlanként való nyilvántartásba vételekor a jogosult név szerinti megjelölése helyett az épület mindenkori tulajdonosára kell utalni.

(3)

Haszonélvezeti jog

14. § (1) Haszonélvezeti jogot egész ingatlanra, eszmei hányadra, vagy az ingatlan természetben meghatározott, illetőleg területileg kijelölt részére lehet bejegyezni.

(2) A bejegyzésben fel kell tüntetni a haszonélvezeti jog időtartamát is, illetve azt, hogy a haszonélvezeti jog a jogosultat élete végéig megilleti ("holtig tartó haszonélvezeti jog"). A túlélő házastárs törvényes öröklésen alapuló haszonélvezeti jogát "özvegyi jog" elnevezéssel kell megjelölni.

(3) Haszonélvezeti jogot több jogosult javára egyidejűleg is be lehet jegyezni, fel kell azonban tüntetni, hogy a haszonélvezeti jog a jogosultakat közösen vagy egymást követő sorrendben illeti-e meg.

Használat joga

15. § (1) A használat jogát egész ingatlanra vagy az ingatlan természetben meghatározott részére (pl. lakáshasználat) lehet bejegyezni.

(2) A használat jogának nyilvántartására egyebekben a 14. § (2)-(3) bekezdésben foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni.

(3) A lakásszövetkezet tulajdonában álló lakásra a lakásszövetkezeti tagot megillető állandó használat jogát az önálló ingatlanként nyilvántartott egész szövetkezeti lakásra kell bejegyezni. Több személy állandó közös használatába adott lakás esetében a bejegyzésben az egyes jogosultakat megillető állandó lakáshasználati jog terjedelmét is fel kell tüntetni a közös tulajdonra vonatkozó szabályok szerint.

Külföldiek ingatlanhasználati joga

15/A. § A külföldiek ingatlanhasználati jogát egész ingatlanra lehet bejegyezni. A külföldiek ingatlanhasználati jogának bejegyzésekor a jogosultat név és lakcím megjelölésével kell feltüntetni. A több külföldi személyt megillető közös ingatlanhasználati jogot az ingatlan egészéhez viszonyított eszmei hányadok szerint kell a bejegyzésben meghatározni.

Telki szolgalmi jog

16. § (1) Az ingatlant terhelő telki szolgalmi jogot egész ingatlanra, illetőleg annak természetben meghatározott részére lehet bejegyezni.

(2) A telki szolgalmi jog jogosultjának név szerinti megnevezése helyett utalni kell arra az ingatlanra, amelynek mindenkori tulajdonosát a szolgalmi jog gyakorlása megilleti.

(3) A bejegyzésben meg kell jelölni a szolgalmi jog tárgyát (átjárási, vízmerítési, vízvezetési, pinceszolgalom stb.).

(4) Annál az ingatlannál, amelynek mindenkori tulajdonosát a telki szolgalmi jog gyakorlása megilleti, a tulajdoni lap I. részén kell utani arra az ingatlanra, amelyre a telki szolgalmi jog gyakorlása vonatkozik [6. § (1) bek. d) pont].

Használati jog

17. § A földmérési jelek, valamint a villamos berendezések elhelyezését biztosító használati jogot, továbbá a vezetékjogot, a vízvezetési és bányaszolgalmi jogot egész ingatlanra, illetőleg annak természetben meghatározott részére lehet bejegyezni az ezek gyakorlására jogosult állami szerv javára.

Elő- és visszavásárlási, vételi jog

18. § (1) Elővásárlási jogot egész ingatlanra, tulajdoni illetőségre vagy ezek eszmei hányadára lehet bejegyezni.

(2) Ha az elővásárlási jogot meghatározott időre kötötték ki, a bejegyzésben az időtartamot is fel kell tüntetni.

(3) Visszavásárlási jogot a jogosult által átruházott ingatlanra, vagy az átruházott eszmei hányadra - a vevő tulajdonjogának bejegyzésével egyidejűleg - lehet bejegyezni.

(4) Vételi jogot egész ingatlanra, tulajdoni illetőségre, vagy ezek eszmei hányadára lehet bejegyezni.

Tartási és életjáradéki jog

19. § Tartási és életjáradéki jogot a jogosult által átruházott ingatlanra, vagy az átruházott eszmei hányadra lehet bejegyezni.

Jelzálogjog

20. § (1) Jelzálogot egész ingatlanra vagy egész tulajdoni illetőségre és csak ötezer forint, vagy ezt meghaladó követelés biztosítására lehet bejegyezni.

(2) Nem lehet jelzálogjogot bejegyezni:

a)

b)

(3) A bejegyzésben a jelzáloggal biztosított követelés összegét kell feltüntetni, és utalni kell az esetleges járulékokra is.

(4) Ha ugyanazon követelés biztosítására több tulajdonosi lapon nyilvántartott ingatlanra kell a jelzálogjogot bejegyezni (egyetemleges jelzálogjog), a bejegyzésben erre a körülményre mindegyik tulajdoni lapon utalni kell.

(5) Ha meghatározott tartós jogviszonyból keletkező követelések biztosítása céljából kérik a jelzálogjog bejegyzését, a jelzálogjogot keretbiztosítéki jelzálogjogként kell bejegyezni. A bejegyzésben meg kell jelölni a jogviszonyt és azt a legmagasabb összeget, amelyen belül a keretbiztosítéki jelzálogjog a követeléseket biztosítja.

Végrehajtási jog

21. § (1) Végrehajtási jogot a bírósági végrehajtásra, valamint a köztartozás behajtására vonatkozó jogszabályok korlátai között egész ingatlanra vagy egész tulajdoni hányadra lehet bejegyezni.

(2) Ha ugyanarra a követelésre vonatkozó végrehajtási jogot több tulajdoni lapon nyilvántartott ingatlanra kell bejegyezni, a bejegyzésben erre a körülményre mindegyik tulajdoni lapon utalni kell.

(3) A jelzálogjoggal biztosított követelésre vonatkozó végrehajtási jogot a jelzálogjog rangsorában kell bejegyezni. Ha a végrehajtás útján érvényesítendő követelés összege meghaladja a jelzálogjoggal biztosított követelés összegét, a különbözet erejéig új rangsorban kell bejegyezni a végrehajtási jogot.

Tények bejegyzése

Tulajdoni korlátozás

22. § (1) A jogszabályon vagy bírósági ítéleten alapuló tulajdoni korlátozást, ha a tulajdonjog bejegyzésének időpontjában fennáll, ezzel egyidejűleg, ha később keletkezett, külön kell bejegyezni. Nem kell bejegyezni a tulajdoni korlátozást, ha ez a tény az ingatlan-nyilvántartás adataiból egyébként kitűnik.

(2)

(3) Ha az ingatlanra jogszabályon vagy bírósági ítéleten alapuló tulajdoni korlátozást jegyeztek be, vagy ilyen korlátozás a nyilvántartás adataiból egyébként kitűnik, csak olyan további bejegyzésnek van helye, amelyet a korlátozás nem zár ki.

Telekalakítás, kisajátítás

23. § (1) Telekalakítási és építési tilalom elrendelését csak egész földrészlet, egyéb építésügyi korlátozást önálló ingatlanra vagy az ingatlan természetben meghatározott, illetőleg területileg kijelölt részére lehet bejegyezni. A bejegyzésben - ha a tulajdoni lap több földrészletet tartalmaz - fel kell tüntetni annak a földrészletnek a helyrajzi számát, amelyre a tilalom vagy korlátozás vonatkozik.

(2) Kisajátítási és telekalakítási eljárás megindítását egész ingatlanra lehet bejegyezni. A bejegyzésben - ha a tulajdoni lap több ingatlant tartalmaz - fel kell tüntetni annak az ingatlannak a helyrajzi számát, amelyre az eljárás vonatkozik.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott bejegyzés nem akadálya további jog vagy tény bejegyzésének.

Árverés

24. § Az árverés kitűzését a bírósági végrehajtó által megküldött árverési hirdetmény alapján kell bejegyezni.

Jogorvoslati kérelem benyújtása

25. § Bírósági jogorvoslati kérelem, valamint törvényességi óvás benyújtására vonatkozó bejegyzésben fel kell tüntetni annak a határozatnak a számát és annak a bejegyzésnek a sorszámát, amellyel kapcsolatban a jogorvoslati kérelmet benyújtották, illetve törvényességi óvást emeltek.

Fellebbezés benyújtása

26. § Az ingatlan-nyilvántartási ügyben hozott földhivatali határozat ellen benyújtott fellebbezésre vonatkozó bejegyzésben fel kell tüntetni a megtámadott határozat számát és annak a bejegyzésnek a sorszámát, amellyel kapcsolatban a fellebbezést benyújtották.

Elidegenítési és terhelési tilalom

27. § (1) A szerződésen vagy végrendeleten alapuló elidegenítési és terhelési tilalmat csak a tulajdonjog bejegyzésével egyidejűleg lehet bejegyezni az átruházott ingatlanra vagy az átruházott eszmei hányadra.

(2) Az elidegenesítési és terhelési tilalomra vonatkozó bejegyzésben fel kell tüntetni azt a jogot, amelynek biztosítására a tilalom szolgál és a tilalom jogosultjának a nevét.

(3) Ha elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeztek be, szerződésen alapuló további jogokat csak a tilalom jogosultjának hozzájárulásával lehet bejegyezni.

(4) Az öröklési szerződésen alapuló elidegenítési és terhelési tilalmat az örökhagyóval szerződött fél javára tulajdonjog bejegyzése nélkül, önállóan kell bejegyezni a szerződéssel lekötött ingatlanra vagy eszmei hányadra.

Perindítás

28. § A Tvr. 32. §-ában meghatározott perek és büntetőeljárás megindításának bejegyzése (a továbbiakban: perbejegyzés) után jogokat - jogszabályon, bírósági vagy hatósági határozaton alapuló, továbbá a 8. § b)-c) pontjában meghatározott jogok kivételével - csak a per, illetőleg büntetőeljárás befejezésének eredményétől függő hatállyal lehet bejegyezni. A bejegyzésben erre utalni kell.

Zárlat

29. § (1) Zárlatot egész ingatlanra, tulajdoni illetőségre vagy eszmei hányadra lehet bejegyezni.

(2) Zárlat bejegyzése után jogokat - jogszabályon, bírósági vagy hatósági határozaton alapuló, továbbá a 8. § b)-c) pontjában meghatározott jogok kivételével - csak a zárlat törlésétől függő hatállyal lehet bejegyezni. Erre a bejegyzésben utalni kell.

Tulajdonjog-fenntartással történt eladás

30. § (1) A tulajdonjog-fenntartással történt eladás tényét az eladott ingatlanra (tulajdoni illetőségre, eszmei hányadra) lehet bejegyezni. A bejegyzésben a vevő nevét is fel kell tüntetni.

(2) A bejegyzés hatálya azonos a szerződésen alapuló elidegenítési és terhelési tilalomra vonatkozó bejegyzés hatályával.

(3) A tulajdonjog megszerzésekor a vevő (jogutóda) tulajdonjogát az (1) bekezdés szerinti bejegyzés rangsorában kell bejegyezni.

Kérelem elutasítása

31. § (1) A bejegyzésre irányuló kérelem részben vagy egészben történt elutasítására vonatkozó bejegyzésben fel kell tüntetni az érdekelt személyek nevét, a kérelem tárgyát, és ha a tulajdoni lap több ingatlant tartalmaz, az érintett ingatlan helyrajzi számát.

(2) Nem kell bejegyezni az elutasítást, ha

a) a kérelem érthetetlen, ellentmondó, vagy

b) olyan jogra vagy tényre vonatkozik, amely nem tárgya az ingatlan-nyilvántartásnak,

c) az az ingatlan, jog vagy tény, amelyre a bejegyzést kérték; az ingatlan-nyilvántartásban nem szerepel.

A földkönyv

32. § (1) A földkönyv két részből áll. Az első rész a földrészleteket, a második rész az egyéb önálló ingatlanokat tartalmazza.

(2) A földkönyv első része községenként - belterületi, külterületi csoportosításban, a helyrajzi számok sorrendjében - a földrészletek következő adatait tartalmazza:

a) helyrajzi szám,

b) terület,

c) művelési ág, alrészlet, alosztály területe,

d) minőségi osztály és kataszteri tiszta jövedelem,

e) lakóházak száma,

f) művelési ág, művelés alól kivett terület jelzése és megnevezése,

g) jogi jelleg és szolgalmi jog megnevezése,

h) utca neve és házszám,

i) ingatlan-nyilvántartási térképszelvény száma,

j) tulajdoni lapszám és a hozzá tartozó különlapok száma,

k) tulajdoni csoport (szektor) és egységes statisztikai számjel (törzsszám).

(3) A földkönyv második része községenként - belterületi, külterületi csoportosításban a helyrajzi számok sorrendjében - az egyéb önálló ingatlanok következő adatait tartalmazza:

a) helyrajzi szám,

b) alapterület,

c) épület, épületen belüli helyiségek (lakás, garázs, iroda, üzlet stb.) megnevezése,

d) lépcsőház, emelet, ajtó,

e) jogi jelleg (társasház, szövetkezeti ház, önálló építmény stb.)

f) utca neve és házszám,

g) szolgalmi jog és a szolgalmi joggal terhelt ingatlan helyrajzi száma.

(4) A (2) és (3) bekezdésben felsorolt adatoknál fel kell tüntetni a gépi feldolgozáshoz szükséges kódszámokat is.

Az ingatlan-nyilvántartási térkép

33. § (1) Az ingatlan-nyilvántartási térkép az ingatlan-nyilvántartás szempontjából a következőket tartalmazza:

a) község neve és térképszelvény száma,

b) község, belterület határvonala,

c) földrészlet határvonala és helyrajzi száma,

d) épület határvonala,

e) alrészlet határvonala, jelzése és megnevezése,

f) dűlőnév, utca neve és házszám,

g) közterületről nyíló pince bejárata.

(2)

(3) Az önálló ingatlan nyilvántartásba vételéhez az épület alaprajzát legalább 1:100 méretarányban kell elkészíteni. Tartalmaznia kell az ingatlan fekvését (község, utca, házszám, emelet, ajtó), helyrajzi számát, alapterületét, továbbá az ingatlan - társasháznál a közös, szövetkezeti háznál a szövetkezeti tulajdonban levő épületrészek, továbbá az öröklakások és szövetkezeti lakások - elhatároló vonalait.

A művelési ágak

Szántó

34. § (1) Szántó művelési ágban kell nyilvántartani azt a területet, amely rendszeres szántóföldi művelés alatt áll, tekintet nélkül arra, hogy azt hasznosítják, vagy átmenetileg a termelés folytatása nélkül termőképes állapotban tartják (ugarolják), illetve parlagon hagyják.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően szántó művelési ágban kell nyilvántartani még:

a) a ritkábban telepített, illetve ritkább beállottságú gyümölcsösöket vagy gyümölcsfákkal, illetve szőlővel rendszertelenül borított területeket, amelyeken rendszeres szántóföldi művelést folytatnak;

b) a szőlő-, gyümölcsfa- és díszfaiskolák, az évelő-, ipari- és gyógynövények területeit;

c) a komlóültetvényeket.

d)

e)

Gyep

35. § Gyep (rét vagy legelő) művelési ágban kell nyilvántartani azokat a füves területeket, amelyek fűtermése kaszálással vagy legeltetéssel hasznosítható. Gyep (rét vagy legelő) művelési ágban kell nyilvántartani a talajvédő füves területeket, valamint a fásított legelőket is.

Szőlő

36. § (1) Szőlő művelési ágban kell nyilvántartani azt a területet, amelyen a termesztett főnövény szőlő. A szőlőművelési ágba tartoznak a szőlőalanyvessző termesztésére szolgáló szőlőalanytelepek is.

(2) A szőlőtelepítésre kijelölt területeket a telepítésig az eredeti művelési ágban kell nyilvántartani.

Kert

37. § Kert művelési ágban kell nyilvántartani a zöldséggel, virággal vagy dísznövénnyel (fa, cserje, pázsit) beültetett, valamint gyümölcsfával (gyümölcsbokorral), szőlővel, zöldséggel, virággal vagy dísznövénnyel vegyesen hasznosított területet.

Gyümölcsös

38. § (1) Gyümölcsös művelési ágban kell nyilvántartani a tiszta vagy vegyes állományban betelepített területet, amelyen a termesztett főnövény gyümölcsfa, illetőleg gyümölcsbokor. Gyümölcsös művelési ágban kell nyilvántartani a legalább két gyümölcsfasorból álló pásztákat, valamint a gyümölcsfaiskolai termelést szolgáló alanytelepeket.

(2) A gyümölcsös telepítésre kijelölt területeket a telepítésig az eredeti művelési ágban kell nyilvántartani.

(3) Az egy gyümölcsfasorból álló sorfásítás által elfoglalt területet abban a művelési ágban kell nyilvántartani, amelynek területén a fasor áll. Ha a fasor művelés alól kivett területen áll, ilyen területként kell nyilvántartani.

Legelő

39. §

Nádas

40. § Nádas művelési ágban kell nyilvántartani azt a területet, amelyen ipari, építkezési vagy mezőgazdasági felhasználásra alkalmas nád vagy gyékény terem.

Erdő

41. § (1) Erdő művelési ágban kell nyilvántartani:

a) az erdő jellegű faállománnyal borított területet;

b) a faállománnyal átmenetileg nem borított területeket, amelyeken a kitermelt faállományt fel kell újítani, ideértve azokat a területeket is, ahol a talajerő pótlása vagy a talaj gyomtalanítása érdekében - legfeljebb három éven át - erdőfelújítást előkészítő munka folyik;

c) a faállománnyal körülzárt vagy abba beöblösödő közbenső tisztásokat, amelyek az árnyékolás vagy egyéb természeti gátló körülmények folytán se be nem erdősíthetők, sem más műveléssel gazdaságosan nem hasznosíthatók;

d) az erdészeti csemetekerteket, a szaporítóanyag termelését biztosító ültetvényeket, továbbá a faanyagtermelés célját szolgáló gesztenye- és diótelepítéseket;

e) a legalább négy sor fából álló fasorok, valamint a mező- és hóvédő erdősávok területét;

f) a karácsonyfatelepeket, a fűzvesszőtelepeket, az ipari célokat szolgáló sajmeggytelepeket, a lombnyerés céljára szolgáló epreskerteket, továbbá a mezőgazdasági cellulóz-nyárfatelepítéseket;

g) a külterületi parkokat, élőfagyűjteményeket (arborétumok);

h) az erdészeti nem állandó jellegű üzemi utak és vasutak területét, az erdészeti rakodókat, az erdei nyíladékokat, továbbá az erdő területén áthaladó vezetékek védősávját;

i) a folyók védőtöltésének víz felőli oldalán (a hullámtérben) faállománnyal borított területeket;

j) a víztárolók védelmére, valamint a közcélú csatornák gátjain és azok mentén létesített erdősávot;

k) a bányaszolgalommal érintett biztonsági övezetet.

(2) Az erdőtelepítés céljára kijelölt területeket a telepítés befejezéséig az eredeti művelési ágban kell nyilvántartani.

(3) A legfeljebb három sorból álló fasorok által elfoglalt területet abban a művelési ágban kell nyilvántartani, amelynek területén a fasor áll. Ha a fasor művelés alól kivett területen áll, ilyen területként kell nyilvántartani.

Halastó

41/A. § Halastó az a mesterséges vízfelület, amelyet haltenyésztésre használnak, ide értve a teleltető és ivadéknevelő tavakat, valamint ezek tartozékait (pl. töltés, táp- és lecsapoló csatorna, a kiszolgáló épületek által elfoglalt terület is.

A művelés alól kivett területek

42. § (1) Művelés alól kivett területként kell nyilvántartani a (2)-(7) bekezdésekben meghatározott területeket, ha azokon mező- vagy erdőgazdasági művelést nem folytatnak.

(2) A településekkel kapcsolatban művelés alól kivett területek:

a) a belterület üzemszerű művelés alatt nem álló részén valamennyi beépített és beépítetlen földrészlet, továbbá a belterület üzemszerű művelés alatt álló részén és a külterületen a földrészleten belül az épületek és építmények által elfoglalt területek, valamint ezekhez tartozó udvarok;

b) a közparkok, a lakótelepek közkertjei, a gyermekjátszóterek és a belterületi élőfagyűjtemények (arborétumok);

c) a gyógyhelyek, az üdülőhelyek és a gyógyfürdők céljára szolgáló - a népjóléti miniszter által kijelölt - területek;

d) a sporttelepek és az állandó jellegű táborok;

e) a vásárterek és a kiállítási területek;

f) a temető céljára kijelölt területek;

g) az állandó jellegű szemétlerakó telepek;

h) a feltöltés alatt álló területek.

(3) A termeléssel és szolgáltatással kapcsolatban művelés alól kivett területek:

a) az üzemek telepei, valamint a hozzájuk tartozó meddőhányók és az egyéb lerakóhelyek;

b) a felszíni művelésű bányák;

c) állandó jelleggel tárolásra használt beépítetlen területek;

d) a vízművek és hozzájuk tartozó védőterületek;

e) a szennyvíztisztító telepek;

f) az állandó jellegű mező- és erdőgazdasági telephelyek (majorok, gépjavító állomások stb.);

g)

h) a dögterek;

i) a talaj természeti adottságánál fogva terméketlen területek.

(4) A közlekedéssel és a hírközléssel kapcsolatban művelés alól kivett területek:

a) az országos közutak, a helyi közutak (utcák, járdák, közterek, egyéb közterületek), a saját használatú utak, az utakhoz tartozó műtárgyak és az utak tartozékai által elfogadott területek, valamint a 3 méternél szélesebb tanyai bejáró utak;

b) szőlőben, gyümölcsösben a művelés és a szállítás céljait szolgáló állandó utak, ha azok szélessége a szőlő, illetőleg a gyümölcsös sortávolságát legalább 3 méterrel meghaladja;

c) a közforgalmú, az ipari és gazdasági vasutak, az állandó jellegű erdei vasutak területe;

d) a közforgalmú repülőtereknek a repülés céljára szolgáló területe;

e) a kikötők szárazföldi területe;

f) a rádió és televízió adótornyok működtetéséhez szükséges terület.

(5) A vízgazdálkodással kapcsolatban művelés alól kivett terület:

a) a folyók, a patakok, az állandó vagy időszakos vízfolyások, a természetes tavak, a víztárolók, továbbá azok a mocsarak, amelyekben ipari, építkezési, illetőleg mezőgazdasági felhasználására alkalmas nád vagy gyékény nem terem;

b) a szállításra használható vagy a vízművek célját szolgáló csatornák, valamint azok tartozékai;

c) a belvízelvezető csatornák, az állandó jellegű öntözőcsatornák (rizstelepek elárasztó és lecsapoló főcsatornái), valamint az egyéb árkok;

d) a védtöltések vagy egyéb terep feletti vízszintet tartó gátak (völgyzárógátak, halastöltések stb.), továbbá az ezek építése során keletkezett anyaggödrök, valamint a védtöltések mindkét oldalán azok a területek, amelyeken vízügyi érdekből mező- vagy erdőgazdasági termelést folytatni nem szabad.

(6) A honvédelemmel és a rendészettel kapcsolatban művelés alól kivett területek;

a) a fegyveres testületek és a rendészeti szervek céljára állandóan igénybe vett területek;

b) azok a területek, amelyeknek gazdasági felhasználását nemzetközi megállapodás korlátozza;

c) azok a területek, amelyeknek gazdasági felhasználását honvédelmi, rendészeti szempontból az illetékes szerv megtiltotta.

(7) A természetvédelemmel kapcsolatban művelés alól kivett terület a természetvédelem alatt álló területeknek szigorúan védett része.

Az alrészlet

43. § (1) A község belterületének üzemszerű művelés alatt álló részén és a külterületen a földrészleten belül a különböző művelési ágak területét és a művelés alól kivett területet - az (5) és a (6) bekezdésben foglaltakra figyelemmel - alrészletenként kell nyilvántartani, ha azok nagysága a 400 m2-t eléri vagy meghaladja.

(2) Ha a földrészleten belül valamely művelési ág területe (művelés alól kivett terület) az (1) bekezdésben meghatározott mértéket nem éri el, azt a mellette levő nagyobb területű művelési ággal (művelés alól kivett területtel) együtt kell nyilvántartani.

(3)

(4) A belterület üzemszerű művelés alatt álló részén a földrészleten belül az állandó jellegű épületet - a hozzá tartozó udvarral együtt - akkor is külön alrészletként kell nyilvántartani, ha területe az (1) bekezdésben meghatározott mértéket nem éri el.

(5) A külterületen

a) azt a földrészletet, amelynek területe a 800 m2-t nem éri el, és amelyen állandó jellegű lakó-, illetve üdülőépület van, művelés alól kivett területként kell nyilvántartani,

b) ha a földrészlet területe a 800 m2-t eléri vagy meghaladja az állandó jellegű lakó-, illetve üdülőépületet a hozzá tartozó udvarral együtt - az általa elfoglalt terület nagyságától függetlenül - külön alrészletként kell nyilvántartani, a földrészlet ezt meghaladó részét - az (1) bekezdésben meghatározott területi mértékre figyelemmel - a tényleges állapotnak megfelelő művelési ág (művelés alól kivett terület) szerint kell nyilvántartani,

c) az állandó jellegű egyéb épületet és a hozzá tartozó udvar területét, ha az (1) bekezdésben meghatározott területi mértéket nem éri el - a földrészlet területétől függetlenül -, azzal a művelési ággal együtt kell nyilvántartani, amelynek területéhez az épület tartozik.

(6) A község belterületének üzemszerű művelés alatt álló részén az épületek nyilvántartásánál az (5) bekezdés b) és c) pontjában foglaltak szerint kell eljárni.

(7) Az ingatlan-nyilvántartás szempontjából állandó jellegű épületnek minősül a 12 m2-nél nagyobb, kőből, téglából, vályogból, tömött falból, továbbá vasbetonból készült vagy előregyártott elemekből összeállított épület; a faépületek vagy vasvázas épületek közül pedig az, amelynek szilárd alapja (kő, tégla, beton stb.) van.

43/A. § E rendelet alkalmazása szempontjából a belterületen üzemszerű művelés alatt állónak kell tekinteni az egy hektárt meghaladó földrészleteket.

A földek minősége

44. § (1) A földrészletek minősítésének (osztályba sorozásának) alapja a községenként és nagyobb területenként (osztályozási vidékenként) kijelölt mintatérhálózat.

(2) A földminőséget jellemző tulajdonságokat, természeti és termelési adottságokat művelési áganként kell megállapítani és mintatérjegyzékbe foglalni.

(3) A földminősítési eljárás (osztályba sorozás) alkalmával a földrészletek talaját - minőségüktől függően - művelési áganként legfeljebb nyolc minőségi osztályba lehet sorozni.

(4) A földrészletek minőségi osztályának megfelelő - területegységre (egy hektárra) megállapított - kataszteri tiszta jövedelmet a földterületek méterrendszerű nyilvántartásáról szóló 43/1970. (X. 30.) Korm. rendelet 5. §-a tartalmazza.

(5) A község külterületének földminősítési adatait földminősítési térképen kell ábrázolni. Erre a célra az ingatlan-nyilvántartási térképpel azonos másolat szolgál.

(6) A földminősítési térképen - a földrészletek határvonalától függetlenül - fel kell tüntetni az 5000 m2-t elérő, vagy azt meghaladó különböző minőségű területek (alosztályok) határvonalát.

(7) A földrészleten (alrészleten) belül előforduló különböző minőségi osztályba tartozó területek (alosztályok) közül csak a 400 m2-t elérő, vagy azt meghaladó területeket kell az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetni.

A közös tulajdon nyilvántartása

45. § (1) A közös tulajdonban levő ingatlant a tulajdoni hányad feltüntetésével kell nyilvántartani.

(2) Ha egy tulajdoni lapon több ingatlant tartanak nyilván, a tulajdonjog ugyanazon tulajdoni lapon csak valamennyi ingatlanra, illetőleg valamennyi ingatlannak azonos eszmei hányadára jegyezhető be.

Külterületi település nyilvántartása

46. § (1) A továbbfejlesztésre kijelölt külterületi település területét a belterületre vonatkozó szabályok szerint kell nyilvántartani.

(2) Közterületként kell nyilvántartani a közutakat, járdákat, tereket, továbbá a folyók, patakok és a természetes tavak medrét.

Állami ingatlanok nyilvántartása

47. § (1) Egy tulajdoni lapon kell nyilvántartani az állami tulajdonban levő ingatlant, ha több kezelője van, és nem osztható meg.

(2)

(3) Azt az ingatlant, amelyet a kezelő időlegesen használatra más szerv részére átengedett, továbbra is az átengendő kezelő szerv tulajdoni lapján kell nyilvántartani.

Termelőszövetkezeti ingatlanok nyilvántartása

48. § A termelőszövetkezet tulajdonában levő ingatlanokat - az 50. § (1) bekezdésének c) pontjában foglalt kivétellel - a termelőszövetkezet tulajdoni lapján kell nyilvántartani.

49. § (1) Azokat az ingatlanokat, amelyek termelőszövetkezeti földhasználati jog alapján vannak a termelőszövetkezet használatában, termelőszövetkezetenként egy törzslapon (a továbbiakban: termelőszövetkezeti törzslap) kell nyilvántartani.

(2) A termelőszövetkezeti törzslapon nyilvántartott ingatlan tulajdonosait - az őket megillető tulajdoni hányaddal együtt - a tulajdonosként vezetett különlapok (a továbbiakban: termelőszövetkezeti különlap) tartalmazzák.

(3) Ha a termelőszövetkezet használatában levő ingatlanok különböző községek területén fekszenek, a termelőszövetkezeti törzslapot községenként, a termelőszövetkezeti különlapokat pedig valamennyi községre vonatkozóan a termelőszövetkezet üzemi székhelye szerint kell vezetni.

(4) A tulajdoni lap számát a termelőszövetkezeti törzslapnál "0"-val, a termelőszövetkezeti különlapoknál 1-től kezdődő számmal kell törni.

50. § (1) A termelőszövetkezeti törzslap I. részén együtt kell nyilvántartani:

a) a termelőszövetkezet tagjai által beviteli kötelezettség alapján használatba adott ingatlanokat,

b) az állam által használatra átengedett ingatlanokat,

c) a termelőszövetkezet tulajdonában levő ingatlanok közül azokat, amelyeket a termelőszövetkezet a tulajdonjog megszerzésekor a termelőszövetkezeti földhasználati jog címén használt (megváltott stb.),

d) a termelőszövetkezet által háztáji gazdálkodás céljára az a)-c) pontokban megjelölt ingatlanokból tagjai részére használatba adott földeket.

(2) A termelőszövetkezeti törzslap II. részén a használó termelőszövetkezetet kell bejegyezni és utalni kell arra, hogy a tulajdonosokat a termelőszövetkezeti különlapok tartalmazzák.

(3) A termelőszövetkezeti törzslap III. részébe kell bejegyezni a 8. § b), c) és j) pontjában meghatározott jogokat és tényeket. A termelőszövetkezet tulajdonában álló vagy az állam által a termelőszövetkezetnek használatra átengedett ingatlant terhelő jelzálogjogot a termelőszövetkezeti törzslap III. részébe kell bejegyezni. A bejegyzésben fel kell tüntetni a jelzálogjoggal terhelt ingatlan helyrajzi számát. A jelzálogjoggal terhelt ingatlan területe nem lehet nagyobb a termelőszövetkezet tulajdonában vagy állami tulajdonként használatában álló ingatlanoknak a termelőszövetkezeti különlapok szerint kimutatható összterületénél.

51. § (1) A termelőszövetkezeti különlap I. része tartalmazza a II. részben feltüntetett tulajdonos által a termelőszövetkezet használatába adott földek községenként, fekvés és művelési ág szerint összesített területét, valamint ezek kataszteri tiszta jövedelmét.

(2) A termelőszövetkezeti különlap II. része tartalmazza a termelőszövetkezet használatába adott földek tulajdonosát.

(3) A termelőszövetkezeti különlap III. részébe kell bejegyezni a különlap I. részén feltüntetett területre vonatkozó jogokat és tényeket.

(4) A termelőszövetkezeti különlapra vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell a termelőszövetkezeti törzslapon nyilvántartott földek állami, illetőleg termelőszövetkezeti tulajdonban levő (megváltott stb.) részére is.

52. §

A társasház nyilvántartása

53. § (1) A társasház tulajdoni törzslapján (a továbbiakban: társasház törzslap) a tulajdonostársak közös tulajdonában álló épületrészeket és helyiségeket a földrészlettel együtt, a tulajdoni különlapokon (a továbbiakban: társasház különlap) pedig a társasházban levő öröklakást a közös tulajdonból hozzá tartozó tulajdoni hányaddal együtt kell nyilvántartani.

(2) A társasházat akkor is egy társasház törzslapon kell nyilvántartani, ha a földrészleten több épület áll és a társasháztulajdon létesítését egy alapító okiratba foglalták.

54. § (1) A társasház törzslap I. részén fel kell tüntetni a földrészletre vonatkozó, a 6. §-ban meghatározott adatokat, valamint a közös tulajdonban álló épületrészeket.

(2) A társasház törzslap II. részébe be kell jegyezni a társasháztulajdon létesítését, és utalni kell arra, hogy a tulajdonjogra vonatkozó adatokat a társasház különlapok tartalmazzák. Fel kell tüntetni, hogy a törzslaphoz hány különlap tartozik.

(3) A társasház törzslap III. részén az (1) bekezdésben meghatározott ingatlanra vonatkozó jogokat és tényeket kell bejegyezni.

55. § (1) A társasház különlap I. részén fel kell tüntetni az öröklakás helyrajzi számát, leírását (emelet, ajtószám, stb.) és alapterületét, továbbá a társasház törzslapon nyilvántartott ingatlanból hozzá tartozó eszmei hányadot.

(2) A társasház különlap II. részét az általános rendelkezések szerint kell vezetni.

(3) A társasház különlap III. részén az (1) bekezdésben meghatározott ingatlanra vonatkozó jogokat és tényeket kell bejegyezni.

56. § (1) Társasház megszűnése esetén a társasház törzslapot és a társasház különlapokat meg kell szüntetni, és az ingatlant közös tulajdonként újonnan nyitott tulajdoni lapon kell nyilvántartani.

(2) A társasházi törzslap III. részének bejegyzéseit az újonnan nyitott tulajdoni lapon az egész ingatlanra, a megszűnt különlap III. részének bejegyzéseit pedig a megfelelő eszmei hányadra kell bejegyezni.

A szövetkezeti ház nyilvántartása

57. § (1) A szövetkezeti ház tulajdoni törzslapján (a továbbiakban: szövetkezeti ház törzslap) a szövetkezeti vagy a tagok közös tulajdonában álló épületrészeket és helyiségeket a földrészlettel együtt, a tulajdoni különlapokon (a továbbiakban: szövetkezeti ház különlap) pedig a szövetkezeti lakást, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiséget kell nyilvántartani.

(2) A szövetkezeti házat akkor is egy szövetkezeti ház törzslapon kell nyilvántartani, ha a földrészleten több épület áll, feltéve, ha egy szövetkezet alakult.

58. § (1) A szövetkezeti ház törzslapjának I. részén fel kell tüntetni a földrészletre vonatkozó, a 6. §-ban meghatározott adatokat, valamint a szövetkezet vagy a tagok közös tulajdonában álló épületrészeket.

(2) A szövetkezeti ház törzslapjának II. részén tulajdonosként a szövetkezetet, vagy a szövetkezet tagjait kell bejegyezni, és fel kell tüntetni, hogy a törzslaphoz hány különlap tartozik.

(3) A szövetkezeti ház törzslapjának III. részén a szövetkezeti tulajdont érintő jogokat és tényeket kell bejegyezni.

59. § (1) A szövetkezeti ház különlapjának I. részén fel kell tüntetni a szövetkezeti lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség helyrajzi számát, leírását (emelet, ajtószám) és alapterületét.

(2) A szövetkezeti lakás tulajdonosaként - a szövetkezeti ház különlapjának II. részén - nem szövetkezeti tag, jogi személy, illetőleg az állam is bejegyezhető.

(3) A szövetkezeti ház különlapjának III. részén az (1) bekezdésben meghatározott ingatlanra vonatkozó jogokat és tényeket kell bejegyezni.

(4) Ha a földrészlet és a rajta levő épület tulajdonjoga elkülönül, a földrészletet és az épületet külön-külön tulajdoni lapon kell nyilvántartani. A földrészlet tulajdoni lapjára be kell jegyezni az épület tulajdonosát megillető földhasználati jogot. Ez a rendelkezés a társasház, illetőleg a szövetkezeti ház esetében is irányadó, ha a földrészlet tulajdonosa más személy. Ilyenkor az épületnek azokat a részeit, amelyek nem minősülnek önálló ingatlannak (közös, illetőleg szövetkezeti tulajdonban maradó épületrészek és helyiségek stb.) a földrészlet nélkül kell a társasház, illetőleg szövetkezeti ház törzslapján nyilvántartani. A különlapra az öröklakást, illetőleg szövetkezeti lakást kell bejegyezni.

A közös udvar nyilvántartása

60. § (1) Azokat az ingatlanokat, amelyek az ingatlan-nyilvántartás szerkesztésekor a telekkönyvben közös udvarként szerepeltek, a 61-62. §-ok szerint kell nyilvántartani.

(2) Az ingatlan-nyilvántartás szerkesztése után közös udvart újonnan nem lehet nyilvántartásba venni.

61. § (1) A közös udvar és a hozzá tartozó épületek által elfoglalt földrészletek tulajdoni lapja közös udvar törzslapból és különlapokból áll.

(2) A törzslap I. részén fel kell tüntetni a közös udvarnak a 6. §-ban meghatározott adatait.

(3) A törzslap II. részén utalni kell arra, hogy a tulajdonjogra vonatkozó adatokat a különlapok tartalmazzák, és fel kell tüntetni, hogy a törzslaphoz hány különlap tartozik.

(4) A törzslap III. részén csak a közös udvarra vonatkozó, a 8. §-ban meghatározott jogokat és tényeket kell bejegyezni.

62. § (1) A közös udvar különlapjának I. részén fel kell tüntetni a közös udvarhoz tartozó épület által elfoglalt földrészletnek a 6. §-ban meghatározott adatait. Utalni kell arra, hogy az ingatlanhoz tartozik a törzslapon nyilvántartott közös udvar.

(2) A különlap II. részét az általános rendelkezések szerint kell vezetni.

(3) A különlap III. részén az (1) bekezdésben meghaározott ingatlanra vonatkozó jogokat és tényeket kell bejegyezni.

(4) Közös udvar megszűnése esetén a törzslapot és a különlapokat meg kell szüntetni, és az ingatlant az általános szabályok szerint kell nyilvántartani.

63. § (1) A társasház, a szövetkezeti ház és a közös udvar törzslapszámát "0"-val, a különlapok számát 1-gyel kezdődő sorszámmal kell törni.

(2) A különlapokat a törzslappal együtt kell kezelni.

A részház nyilvántartása

63/A. § (1) Azokat az ingatlanokat, amelyek az ingatlan-nyilvántartás elkészítésekor a telekkönyvben emeletek, vagy egyes helyiségek szerint meghatározott részekre osztva más-más személynek, vagy hányadrészek szerint több személynek a tulajdonaként szerepeltek (a továbbiakban: részház), a telekkönyvi betét szerinti nyilvántartási módnak megfelelően kell a tulajdoni lapra átvenni.

(2) Az ingatlan-nyilvántartás elkészítése után részházat újonnan nem lehet nyilvántartásba venni.

64. § (1) A bejelentést az ingatlan fekvése szerint illetékes földhivatalnál, fővárosi kerületi földhivatalnál (a továbbiakban: földhivatal) kell írásban benyújtani vagy jegyzőkönyvbe mondani.

(2) A bejelentésnek tartalmaznia kell a község nevét, a földrészlet helyrajzi számát (alrészlet jelzését) és területét, továbbá azt, hogy mekkora területen milyen változást hajtottak végre. Engedélyhez kötött változás esetén a bejelentésnek tartalmaznia kell az engedélyező szerv megnevezését, az engedély számát és keltét is.

65. § (1) Területváltozásnak minősül a földrészletek összevonása (egyesítése), megosztása (felosztása) vagy határának módosítása (rendezése) akkor is, ha ez a módosítás az érintett földrészletek területének nagyságát nem módosítja.

(2)[1] Művelési ág változásnak minősül, ha a földrészleten belül alrészletként nyilvántartott művelési ág határvonala megváltozik, vagy a földrészlet nyilvántartott művelési ágát más művelési ágra alakítják át, továbbá az is, ha a területet művelés alól kivonják, illetőleg, ha a művelés alól kivont területet művelés alá veszik, feltéve, hogy a változás után az alrészlet területe a legkisebb területi mértékét eléri [43. § (2) bekezdés]. Ha a földrészleten belül a művelési ágat azért nem tartották nyilván, mert területe nem érte el az alrészlet legkisebb területi mértékét, de a művelési ág határvonalának megváltoztatása következtében eléri vagy meghaladja azt, a változást művelésiág-változásnak kell tekinteni.

(3) A földrészlet minőségében akkor következik be változás, ha annak nyilvántartott minősége valamilyen okból (erózió, talajjavítás stb.) megváltozott. Amennyiben a földrészlet nyilvántartott minősége a művelési ággal egyidejűleg változott meg, csak a művelési ág változást kell bejelenteni.

66. § (1) A földek minőségi osztályát (kataszteri tiszta jövedelmét) nem művelési ág változásból eredő jelentős aránytalanság esetén a földhivatal megváltoztathatja.

(2) Jelentős aránytalanságnak minősül, ha az ingatlan-nyilvántartás adatai és a valóságos állapot között legalább két minőségi osztály különbözet, vagy hektáronként 8 aranykorona eltérés állapítható meg.

(3) Az aránytalanságot a természetbeni állapotnak megfelelően a környező földrészletek minőségének figyelembevételével kell megszüntetni, szükség szerint a környező azonos művelési ágú földrészletek minőségi osztályainak megváltoztatásával.

67. § A talajtérképezést, valamint a talajjavítást végző szervek kötelesek az elkészített üzemi talajtérképek és mellékleteik, továbbá a talajjavításról készített megvalósulási térképek és leírások egy példányát a területileg illetékes megyei, fővárosi földhivatal (a továbbiakban: megyei földhivatal) rendelkezésére bocsátani.

68. § (1) A természetbeni állapotnak megfelelően kell a változást átvezetni - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - akkor is, ha azt az előírt engedély (hozzájárulás) nélkül vagy az engedélytől (hozzájárulástól) eltérően hajtották végre. Erről értesíteni kell azt az államigazgatási szervet, amelynek hatáskörébe tartozik az előírt engedély (hozzájárulás) megadása.

(2) Nem vezethető át a földrészlet határvonalában történt változás, ha ahhoz az építésügyi hatóság engedélye (jóváhagyása) szükséges, és az hiányzik.

(3) A változás átvezetéséhez vázrajz is szükséges, ha a bejelentés (kérelem, megkeresés)

a) a földrészlet vagy egyéb önálló ingatlan területében történt változás átvezetésére;

b) épület (pince) feltüntetésére;

c)[2] művelési ág változás

átvezetésére irányul.

(4) Az épület (pince) feltüntetésére vonatkozó vázrajzot az érdekeltnek a használatbavételi engedély kézhezvételétől számított hatvan napon belül akkor is be kell nyújtania, ha az épület (pince) létesítését a Tvr. 12. §-ának (4) bekezdése alapján egyébként bejelenteni nem kell.

(5) Vázrajznak kell tekinteni a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 6/1969. (III. 11.) MÉM rendeletben meghatározott megvalósulási térképet, illetve helyszínrajzot, valamint a földhivatal által készített mérési jegyzetet is.

69. § (1) A földrészletre vonatkozó vázrajznak tartalmaznia kell;

a) a község megnevezését, a térképszelvény számát és méretarányát,

b) a földrészlet rajzát a kitűzési méretek, valamint a változás előtti és utáni helyrajzi számok, művelési ágak és területi adatok feltüntetésével; a megváltozott utcanevet és házszámot,

c) a változás utáni tulajdoni állapot megjelölését.

(2) Az egyéb önálló ingatlanra vonatkozó vázrajznak tartalmaznia kell:

a) a község megnevezését,

b) az érintett ingatlan rajzát a változás előtti és utáni helyrajzi számok és alapterületi adatok megjelölésével,

c) a változás utáni tulajdoni állapot megjelölését.

(3) Az épület feltüntetésére vonatkozó vázrajznak tartalmaznia kell

a) a község megnevezését, a térképszelvény számát és méretarányát,

b) az utca nevét és a házszámot,

c) a földrészlet rajzát, helyrajzi számát, az épület határvonalát és a földrészleten belüli elhelyezkedésének ábrázolását, továbbá a megváltozott alrészletek és művelési ágak határvonalát és megjelölését a térképezéshez szükséges méretekkel,

d) az alrészletek változás előtti és utáni területét.

(4) A vázrajzot az ingatlan-nyilvántartási térkép, illetőleg az alaprajz méretarányában úgy kell elkészíteni, hogy a változás előtti ábrázolás egyezzen az ingatlan-nyilvántartási térképpel, illetőleg az alaprajzzal. A vázrajzot mindazoknak alá kell írniuk, akik készítették, továbbá a változás alapjául szolgáló okiratot is aláírták.

70. § (1) Nagyobb arányú művelési ág változásnak minősül, ha a megváltozott terület egy földrészleten belül a két hektárt eléri.

(2) A nagyobb arányú művelési ág változásra vonatkozó vázrajznak tartalmaznia kell:

a) a község megnevezését, a térképszelvény számát és méretarányát,

b) a földrészlet határvonalát és helyrajzi számát,

c) a megváltozott alrészletek és művelési ágak határvonalát és megjelölését, a térképezéshez szükséges méretekkel,

d) a változás előtti és utáni területi adatok megjelölését.

71. § (1)[3]

(2)[4] A művelési ág változásra vonatkozó vázrajznak tartalmaznia kell:

a) a község megnevezését, a térképszelvény számát és méretarányát,

b) a földrészlet határvonalát és helyrajzi számát,

c) a megváltozott alrészletek és művelési ágak határvonalát és megjelölését, a térképezéshez szükséges méretekkel,

d) a változás előtti és utáni területi adatok megjelölését.

(3) A honvédelmi és rendészeti célokat szolgáló földrészleteknél a helyszíni ellenőrzést külön jogszabályok rendezik.

(4) Helyszíni ellenőrzés esetén a változást az ellenőrzéstől számított harminc napon belül kell átvezetni.

(5) Nincs szükség a változás újabb helyszíni ellenőrzésére, ha a vázrajzot a földhivatal készítette, vagy záradékolta.

72. § (1) Hivatalból észlelt, a Tvr. 12. § (2) bekezdésében meghatározott változás esetén a földhivatal a mulasztót határozattal kötelezi az eljárás költségeinek megtérítésére.

(2)[5] Az (1) bekezdés szerinti változással kapcsolatos hivatalból indult eljárás költségeit, valamint - a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter által kiadott - az egyes földmérési munkák vizsgálatának díjairól szóló díjszabályzatban megállapított vizsgálati díjat a megyei földhivatal bevételi számlájára kell befizetni.

(3) Meg nem fizetés esetén a megállapított költség végrehajtásának foganatosítása az adóbehajtásra vonatkozó szabályok szerint történik.

73. § (1) Az ingatlanhoz kapcsolódó jog vagy tény keletkezésének, módosulásának, megszűnésének bejegyzése iránti [a Tvr. 14. §-ának (2) bekezdése szerinti] kérelmet a bejegyzés alapjául szolgáló szerződés (jognyilatkozat) keltétől számított harminc napon belül kell a földhivatalhoz benyújtani. Ha a szerződés (jognyilatkozat) létrejöttéhez harmadik személy beleegyezése vagy - ide nem értve a földhivatali engedélyt - hatósági jóváhagyás szükséges, a kérelmet a beleegyezéstől, illetve a jóváhagyástól számított harminc napon belül kell a földhivatalhoz benyújtani.

(2) A bejegyzés iránti kérelem benyújtására meghatározott határidő elmulasztása esetén az illetékekről szóló 1986. évi I. törvény 58. §-a szerint felemelt illetéket kell fizetni.

(3) A kérelemben fel kell tüntetni a 9. § (3) bekezdésében meghatározott adatokat, ha azokat a bejegyzés alapjául szolgáló okirat nem tartalmazza. A kérelemhez csatolni kell a bejegyzés alapjául szolgáló okiratot, valamint annak legalább két másolatát, amelynek tartalmaznia kell az okiratra vezetett záradékot (jóváhagyást, igazolást stb.) is, továbbá a bejegyzéshez és az illeték megállapításához szükséges egyéb iratokat.

(4) A Tvr. 14. § (4) bekezdése szerinti kérelemnek - vagy ha ezt a bejegyzés alapjául szolgáló határozat foglalja magában, a hatósági (bírósági) határozatnak - tartalmaznia kell a 9. § (3) bekezdésében meghatározott adatokat. Az eljáró hatóság (bíróság, közjegyző, bírósági végrehajtó) a határozatot - jogerőre emelkedés után - bejegyzés céljából nyolc napon belül megküldi a földhivatalnak. A vagyonszerzést létrehozó, megállapító bírósági határozatot két példányban kell az illetékes földhivatal részére megküldeni.

(5) -(6)

(7) Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzést tanácsi értékesítésű lakások vevőiből alakult lakásszövetkezet alapítása esetén az Országos Takarékpénztár, egyéb lakásszövetkezet alapítása, továbbá lakásszövetkezetek egyesülése, szétválása (kiválása) esetén pedig az igazgatóság elnöke köteles kérni.

(8) Társasház alapításának bejegyzését

a) tanácsi értékesítésű lakások vevőiből alakult vagy OTP beruházásban épült társasház esetén az Országos Takarékpénztár,

b) építőközösség által épített társasház esetén az építtető

köteles kérni.

(9) A (5)-(9) bekezdésekben foglalt rendelkezéseket a szövetkezeti, illetőleg a társasháztulajdonra vonatkozó szabályok szerint létesített, nem lakás céljára szolgáló épületek esetében is megfelelően alkalmazni kell.

73/A. § A földhivatal az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés céljából benyújtott szerződés (okirat) iktatószámmal ellátott és hitelesített másolatát - az illetékkiszabáshoz szükséges és rendelkezésre álló egyéb iratokkal együtt - az érkezést követő nyolc napon belül továbbítja az ingatlan fekvése szerint illetékes illetékhivatalhoz.

74. § A kérelem visszavonása esetén a földhivatal az eljárást határozattal megszünteti, és a kérelem összes mellékletét visszaküldi a kérelmezőnek.

Több földhivatalt érintő beadvány

75. § (1) Ha a változás több földhivatal illetékességi területén fekvő ingatlanokra vonatkozik, mindegyik földhivatalhoz külön beadványt (bejelentést, kérelmet, megkeresést) kell benyújtani.

(2) Bejegyzés iránti kérelem esetén az okiratot mellékleteivel együtt csak az egyik földhivatalhoz kell benyújtani, és a kérelemben meg kell jelölni azt a földhivatalt, amelyhez az okiratnak és mellékleteinek továbbítását kérik. A többi földhivatalnál a kérelemhez csak az okirat egyszerű másolatát kell csatolni, amelynek tartalmaznia kell a szükséges hatósági engedélyt (jóváhagyást) is. A kérelemben utalni kell arra, hogy az okiratot melyik földhivatalhoz nyújtották be.

(3) Az ügyben elsőként eljáró földhivatal az okiratban első helyen megjelölt ingatlan fekvése szerint illetékes illetékhivatal irányában teljesíti a 73/A. §-ban előírt kötelezettségét.

(4) A bejegyzés iránti kérelem elintézését követően a vagyonszerzési és az ingatlan-nyilvántartási illeték (a továbbiakban: illeték) kiszabásához szükséges iratokat az ügyben utolsóként eljáró földhivatal küldi meg az okiratban első helyen megjelölt ingatlan fekvése szerint illetékes illetékhivatalnak.

76. § (1) A bejegyzés alapjául szolgáló magánokiratnak tartalmaznia kell:

a) az érdekelt magánszemély családi és utónevét, leánykori családi és utónevét, születési évét, anyja nevét és lakáscímét, továbbá a személyazonosító jelet;

b) a statisztikai számjellel rendelkező szervezet megnevezését, székhelyét és törzsszámát;

c) az érintett ingatlan pontos megjelölését (község neve, helyrajzi szám);

d) a jog vagy tény pontos megjelölését;

e) a jogváltozás jogcímét;

f) az érdekeltek megállapodását, illetőleg törlés esetén a jogosult lemondó nyilatkozatát.

(2) A magánokirat - a tulajdonjog keletkezésére, módosulására, megszűnésére vonatkozó magánokirat kivételével - bejegyzés alapjául csak akkor szolgálhat, ha kitűnik belőle a keltezés helye és ideje, továbbá, ha

a) a nyilatkozattevő az okiratot saját kezűleg írta, és aláírta, vagy

b) két tanú az okiraton aláírásával igazolja, hogy a nyilatkozattevő a nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük saját kezű aláírásának ismerte el (az okiraton a tanúk lakóhelyét, címét is fel kell tüntetni), vagy

c) a nyilatkozattevő aláírását, illetve kézjegyét az okiraton közjegyző hitelesítette, vagy

d) az okiratot a jogi személy nevének feltüntetésével szabályszerűen aláírták.

(3) A tulajdonjog keletkezésére, módosulására, megszűnésére vonatkozó magánokiratnak a keltezés helyén és idején kívül ügyvédi ellenjegyzést, vagy a nyilatkozattevő, illetve a szerződő felek névaláírásának valódiságára vonatkozó közjegyzői tanúsítást kell tartalmaznia. Az ügyvédi ellenjegyzésen a jogtanácsos ellenjegyzését is érteni kell, ha a szerződő fél, illetőleg a nyilatkozattevő jogtanácsos által képviselt szervezet.

(4) A magánokiratnak tartalmaznia kell azokat a további tartalmi és alaki kellékeket is, amelyeket külön jogszabályok írnak elő.

(5) Ha az okiratot a nyilatkozattevő helyett meghatalmazott írta alá, csatolni kell a meghatalmazást is, amelyet az okiratra előírt alakszerűségek szerint kell kiállítani.

77. § (1) A bejegyzés alapjául szolgáló jogerős hatósági (bírósági) határozat tartalmára a magánokiratra vonatkozó rendelkezések az irányadók azzal az eltéréssel, hogy a felek megállapodását a hatóság rendelkezése pótolja. Ez utóbbi rendelkezés közjegyző (bíróság) által okiratba foglalt jognyilatkozatra nem vonatkozik.

(2) Az állami szervek által vezetett nyilvántartásokból készített kivonatnak csak a bejegyzéshez szükséges adatokat kell tartalmazni.

(3) A közokirat alakiságát a kiállító szerv ügyviteli szabályai határozzák meg.

78. § (1)[6] A külföldön kiállított magánokiratot, ha hitelesítéssel nincs ellátva, a földhivatal állásfoglalás végett a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter útján az igazságügyminiszterhez terjeszti fel. A felterjesztésben hivatkozni kell azokra a méltánylást érdemlő rendkívüli körülményekre, amelyeket a kérelemben előadtak.

(2)[7] A külföldön kiállított közokiratot határozathozatal előtt - annak megállapítása végett, hogy alakilag alkalmas-e bejegyzésre -, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter útján az igazságügyminiszterhez kell felterjeszteni.

(3) A földhivatali eljárásban az (1)-(2) bekezdésben meghatározott esetekben az Igazságügyi Minisztérium állásfoglalása irányadó.

79. § (1) Az idegen nyelven kiállított okirathoz - ha nemzetközi megállapodás eltérően nem rendelkezik - csatolni kell annak hiteles magyar nyelvű fordítását.

(2) Ha a magánokiratot külföldön állították ki, és nemzetközi megállapodás másként nem rendelkezik, vagy eltérő viszonossági gyakorlat nem áll fenn, a nyilatkozattevő aláírását (kézjegyét) a magyar külképviseleti hatósággal kell hitelesíttetni, illetőleg az aláírás (kézjegy) hitelesítésére jogosult külföldi szerv által történt hitelesítést kell a magyar külképviseleti hatósággal hitelesíttetni. Ahol magyar külképviseleti hatóság nem működik, az aláírást (kézjegyet) a magyar érdekeket ellátó állam külképviseleti hatóságával kell hitelesíttetni.

(3) Ahol magyar külképviseleti hatóság nem működik, és a magyar érdekeket más állam külképviseleti hatóságai sem látják el, a nyilatkozattevő aláírását (kézjegyét) csak az okirat kiállítása helyén érvényes jogszabályok szerint erre jogosult szervnek kell hitelesíteni.

80. § (1) Társasház bejegyzéséhez alapító okirat és alaprajz szükséges.

(2) Az alapító okiratnak tartalmaznia kell:

a) a társasház-tulajdon alapítására vonatkozó megegyezést,

b) A tulajdonostársak megjelölését a 76. § (1) bekezdés a) és b) pontjaiban foglaltaknak megfelelően és a földrészlet helyrajzi számát,

c) a közös tulajdonba kerülő épületrészek és helyiségek felsorolását római egytől kezdődő számozással,

d) az egyes tulajdonostársak kizárólagos tulajdonába kerülő lakások, illetőleg nem lakás céljára szolgáló más helyiségek meghatározását az alaprajz szerinti számozás és az alapterület feltüntetésével,

e) a közös tulajdonban levő részekből az egyes tulajdonostársakat megillető hányadot,

f) a tulajdonostársak egymás közötti jogviszonyának szabályozását.

(3) Az (1) bekezdés szerinti alaprajzként elfogadható az építési engedélyhez tartozó, illetőleg az engedélyezett és kivitelezett állapot eltérését feltüntető vagy a kiadott fennmaradási engedély alapját képező - az (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti adatokkal kiegészített - műszaki terv.

(4) Öröklakás megosztásához az építésügyi hatóság által jóváhagyott vázrajzon kívül az alapító okirat módosítása is szükséges.

(5) Társasházban építés (emeletráépítés, hozzáépítés stb.) útján keletkezett új öröklakás bejegyzésére irányuló kérelemhez az alapító okirat módosítására vonatkozó okiratot és kiegészítő alaprajzot is csatolni kell. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha a közös tulajdonban álló épületrészekből keletkezett új öröklakás nyilvántartásba vételét kérik.

81. § (1) Szövetkezeti ház bejegyéséhez lakásszövetkezeti alapszabály és alaprajz szükséges.

(2) A lakásszövetkezeti alapszabálynak tartalmaznia kell

a) a szövetkezet megalakulásának a tényét, nevét és székhelyét,

b) A szövetkezeti lakások tulajdonosainak megjelölését a 76. § (1) bekezdése a) és b) pontjában foglaltak szerint,

c) a földrészlet helyrajzi számát,

d) a szövetkezeti tulajdonba kerülő épületrészek és helyiségek felsorolását római egytől kezdődő számozással,

e) az egyes tulajdonosok tulajdonába kerülő lakások, illetőleg nem lakás céljára szolgáló más helyiségek meghatározását az alaprajz szerinti számozás és az alapterület feltüntetésével.

(3) Az (1) bekezdés szerinti alaprajzra a 80. § (3) bekezdésében foglaltak értelemszerűen irányadók.

(4) Szövetkezeti lakás megosztásához az építésügyi hatóság által jóváhagyott vázrajzon kívül a lakásszövetkezeti alapszabály módosítása is szükséges.

(5) Szövetkezeti házban építés (emeletráépítés, hozzáépítés stb.) útján keletkezett szövetkezeti lakás bejegyzésére irányuló kérelemhez a lakásszövetkezeti alapszabály módosítására vonatkozó okiratot és kiegészítő alaprajzot is csatolni kell.

82. § (1) Társas- és szövetkezeti háznak nem minősülő épület (pince, garázs, raktár stb.) önálló ingatlanként való bejegyzéséhez igazolni kell, hogy a jogosult az épület önálló tulajdonára érvényes jogcímet szerzett.

(2) A bejegyzéshez olyan épületfeltüntetési vázrajzot kell csatolni, amely a vhr. 69. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott tartalmi kellékeken túlmenően az önálló épület helyrajzi számát és annak alapterületét is tartalmazza. Az épület alapterületének meghatározásánál a felmérési szakmai szabályzat szerint térképi ábrázolást igénylő terasz, előlépcső és pincelejáró, valamint épület körüli járda által elfoglalt területet figyelmen kívül kell hagyni.

(3) Ha a jogosult földhasználati joga még nincs bejegyezve, az épület önálló ingatlanként való bejegyzésével egyidejűleg a földrészlet tulajdoni lapján a földhasználati jogot be kell jegyezni.

(4)

83. § (1) Ha az ingatlanra elővásárlási jog van bejegyezve, vagy a nyilvántartás adataiból megállapítható, hogy jogszabályon alapuló elővásárlási jog áll fenn, és a tulajdonjog bejegyzését vétel jogcímén nem az elővásárlási jog jogosultja javára kérik - a (2) és (3) bekezdésben foglaltak kivételével - csatolni kell a jogosult nyilatkozatát arról, hogy az elővásárlás jogával nem kíván élni.

(2) Ha a jogosult nem nyilatkozott, a kérelmező köteles igazolni, hogy a jogosultat nyilatkozattételre írásban felszólította, és a kapott vételi ajánlatot vele közölte.

(3) Ha a nyilatkozat beszerzése a jogosult tartózkodási helye vagy más körülményei miatt rendkívüli nehézséggel vagy számottevő késedelemmel járna, a bejegyzéshez elegendő a szerződő felek együttes nyilatkozata, amelyben elő kell adni a rendkívüli nehézséget vagy a számottevő késedelmet valószínűsítő tényeket.

84. § (1) Hivatalból törölni kell

a) a kisajátítási, illetőleg a telekalakítási eljárás megindítására vonatkozó bejegyzést az eljárás során hozott határozat alapján történt tulajdonváltozás,

b) az elő- és visszavásárlási jogot, a vételi jogot, valamint a tulajdonjog fenntartásával történő eladás tényére vonatkozó bejegyzést az ezeken alapuló tulajdonszerzés

bejegyzésével egyidejűleg.

(2) Az öröklési szerződésen alapuló elidegenítési és terhelési tilalmat a szerződési örökös tulajdonjogának bejegyzésével egyidejűleg hivatalból törölni kell. Ha az örökhagyóval szerződő fél az örökhagyó előtt halt meg, a tilalom ebből az okból nem törölhető.

(3)

85. § Ha a földhivatal valamely kérelem, megkeresés elintézése során észleli, hogy valamely jog vagy tény megszűnése az ingatlan-nyilvántartásból kétségtelenül megállapítható, határozatban köteles ennek törléséről is rendelkezni. Ha hivatalos eljárás során egyébként észleli, hogy törlésre van szükség, akkor hivatalos feljegyzést készít, és külön határozatot hoz. Ezt a határozatot csak annak az érdekeltnek kell kézbesíteni, akinek a joga megszűnt.

86. § Tulajdonjogot azzal szemben lehet bejegyezni, aki az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként szerepel vagy az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonostól bejegyzés nélkül szerzett tulajdonjogot, illetőleg érvényes szerződés alapján vagy más jogcímen tulajdoni igényt. Utóbbi esetben bejegyzésre alkalmas okirattal kell igazolni a közbenső jogszerzést, és erre a bejegyzésben utalni kell.

87. § (1) A bejegyzéshez vázrajz is szükséges a 68. § (3) bekezdésében meghatározott esetben, továbbá ha a kérelem

a) az ingatlan elhatárolt részeire vonatkozó kezelői jog;

b) olyan jog vagy tény bejegyzésére irányul, amelynek terjedelme az ingatlan természetben (területi mértékben) meghatározott részére vonatkozik.

(2) A vázrajznak tartalmaznia kell

a) a község megnevezését, a térképszelvény számát lés méretarányát,

b) a földrészlet rajzát és helyrajzi számát, továbbá annak a területrésznek a határvonalát, illetőleg földrészleten belüli elhelyezkedését, amelyre a jog gyakorlása irányul.

87/A. § Devizakülföldi visszterhes ingatlanszerzés esetén - ideértve az értékkülönbözet fizetésével történő cserét is - a bejegyzés iránti kérelemhez mellékelni kell az ellenértéknek (értékkülönbözetnek) a devizajogszabályok szerinti megfizetéséről szóló igazolást.[8]

88. § (1) A bejegyzés alapjául szolgáló okirat hiányosságai akkor pótolhatók, ha helyette új okiratot nem kell készíteni. Hiánypótlásnak van helye akkor is, ha külön jogszabályban meghatározott hatósági engedély, jóváhagyás vagy igazolás (az ingatlanforgalmi rendelkezések alóli mentesség vagy felmentés igazolása, továbbá építésügyi hatósági vagy devizahatósági engedély, gyámhatósági jóváhagyás stb.) hiányzik.

(2) Hivatalból kell pótolni azokat a hiányzó adatokat, amelyek a bejegyzés alapjául szolgáló okirat érvényességét nem érintik és az ingatlan-nyilvántartás tartalmából megállapíthatók (például az érdekelt születési éve, anyjának neve, lakáscíme, személyi száma stb.). Egyéb esetben a hiánypótlásra a kérelmezőt kell felhívni.

(3) A hiánypótlásra általában harmincnapos határidőt kell megállapítani, amely indokolt esetben kérelemre meghosszabbítható.

(4) El kell utasítani a kérelmet, ha felhívás ellenére a megszabott határidőn belül nem pótolják azokat a hiányosságokat, amelyek miatt a változás nem jegyezhető be. Erre a jogkövetkezmnyre a hiánypótlásról szóló felhívásban az ügyfelet figyelmeztetni kell.

88/A. §

89. § (1) Ha a kérelmező a Tvr. 17. §-ának (3) bekezdésén alapuló felhívásra nem nyilatkozott, a földhivatal a kérelem teljesíthető részének helyt ad, a többi részét pedig elutasítja. Erre a kérelmezőt a felhívásban figyelmeztetni kell.

(2) Ha a kérelmező úgy nyilatkozik, hogy a kérelmet teljesíthető részében sem tartja fenn, a kérelem visszavonásával kapcsolatos szabályokat kell alkalmazni.

90. § (1) A kérelmező meghallgatását rendelheti el a földhivatal, ha az ingatlan azonosságának, az érdekelt személyazonosságának megállapítása céljából szükséges.

(2) Ha a kérelmező nem jelent meg, vagy nem nyilatkozott, illetőleg a meghallgatás egyébként eredménytelen volt, a kérelmet el kell utasítani. Erre a kérelmezőt előzetesen figyelmeztetni kell.

91. § Ha a bejegyzés alapjául szolgáló határozattal kapcsolatban az ügyész értesítése vált szükségessé, a földhivatal az elintézést függőben tartja.

A beadványok iktatása

92. § (1) A beadványok iktatása céljából földhivatalonként egy ingatlan-nyilvántartási iktatókönyvet kell vezetni évente eggyel kezdődő számozással.

(2) A beadványokat az érkezés napján abban a sorrendben kell iktatni, ahogy azok az iktatóhoz érkeztek. Minden beadványt - még abban az esetben is, ha az korábbi beadvánnyal kapcsolatos - külön számon kell iktatni.

(3) Ha ugyanarra az ingatlanra vagy bejegyzésre vonatkozó több beadvány egyidejűleg érkezik az iktatóhoz, a beadványon és az iktatókönyvben az egyidejű érkezés tényét - az iktatószámra történő kölcsönös utalással - fel kell tüntetni.

(4) Egyidejűleg érkezettnek kell tekinteni azokat a beadványokat, amelyek postán egyszerre érkeznek, amelyeket egyszerre kézbesítenek, vagy a gyűjtőszekrényből egyszerre vesznek ki.

Széljegyzés

93. § (1) A beadvány iktatószámát a benyújtás napján a tulajdoni lap megfelelő részén fel kell jegyezni (széljegy), és ennek megtörténtét a beadványra rá kell vezetni.

(2) Ha ugyanarra az ingatlanra vagy bejegyzésre vonatkozóan több beadvány egyidejűleg érkezett az iktatóhoz, a bejegyzések azonos rangsort kapnak.

(3) A bejegyzések rangsora valamennyi érdekelt hozzájárulásával megváltoztatható.

Az irattár

94. § (1) A bejelentéseket, kérelmeket, továbbá a bejegyzés alapjául szolgáló okiratot (hiteles másolatot), illetőleg azok mellékletét, valamint az ingatlan-nyilvántartási ügyekben keletkezett más iratokat (hivatalos feljegyzés, jegyzőkönyv stb.) az irattár tartalmazza.

(2) Az ingatlan-nyilvántartási iratokat a földhivatal egyéb irataitól elkülönítve kell kezelni.

(3) A társasház alapító okiratát, a szövetkezeti ház közgyűlési jegyzőkönyvét és az alaprajzokat a társasház, illetve a szövetkezeti ház törzslapjával együtt kell kezelni.

A beadványok elintézése

95. § (1) A beadványokat az iktatószámok sorrendjében kell elintézni. A földhivatal vezetője indokolt esetben a beadvány elintézésére írásban soronkívüliséget engedélyezhet. Ilyenkor az ugyanarra az ingatlanra vonatkozó megelőző beadványokat egyidejűleg el kell intézni.

(2) Ha a beadvány érdemi elintézésének bármilyen akadálya van, a beadvány és az ugyanarra az ingatlanra érkezett további beadvány elintézését az akadály elhárításáig függőben kell tartani.

(3)

96. § (1) A bejegyzésről szóló határozatban meg kell jelölni a bejegyzés alapjául szolgáló okiratot, a bejegyzett jogot vagy tényt, a magánszemély jogosult családi és utónevét, leánykori családi és utónevét, születési évét, anyja nevét és a lakáscímét, más jogosultat a 76. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltaknak megfelelően, továbbá az ingatlan helyrajzi számát és tulajdoni lapjának a számát.

(2) Ha a bejegyzés valamely korábban bejegyzett jogra vagy tényre vonatkozik, a határozatnak tartalmaznia kell a korábbi bejegyzés jogosultját és sorszámát.

(3) Ha a bejegyzés nem az egész ingatlanra vonatkozik, a határozatban a bejegyzésre vonatkozó szabályok szerint meg kell jelölni az ingatlan eszmei hányadát vagy természetben meghatározott részét.

(4) Ha a bejegyzés hatálya valamely korábbi bejegyzéssel kapcsolatos eljárás eredményétől függ (például zárlat vagy perindítás bejegyzése esetében), erre a határozatban utalni kell.

97. § Ha tulajdonjog átruházására irányuló okiratban haszonélvezeti jogot, használat jogát, tartási vagy életjáradéki jogot, elidegenítési és terhelési tilalmat, elő- vagy visszavásárlási jogot, telki szolgalmi jogot, illetőleg a vételárhátralék biztosítására jelzálogjogot kötöttek ki, ezeket külön kérelem nélkül hivatalból kell bejegyezni a tulajdonjog bejegyzésével egyidejűleg. Nem vonatkozik ez a rendelkezés arra az esetre, ha a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelem benyújtásáig a jogosult ezeknek a jogoknak, illetve tényeknek a bejegyzéséről lemondott, vagy azok megszűntek.

98. § A kérelem elutasítása (részbeni elutasítása) esetén a határozat indokolásában az elutasítás valamennyi okát fel kell sorolni. A határozatban utalni kell az elutasítás tényének a tulajdoni lapra történt bejegyzésére.

99. § (1) Ha a csereszerződés alapján két földhivatalnál nyilvántartott ingatlanra kérik a tulajdonjog bejegyzését, az a földhivatal, amelyhez az okiratot benyújtották (megkereső földhivatal), ha nála a bejegyzésnek nincs akadálya - erről a szerződés megküldésével - határozathozatal nélkül értesíti a másik földhivatalt (megkeresett földhivatal). Ha a megkeresett földhivatalnál sincs akadálya a bejegyzésnek, a tulajdonjogot bejegyzi és határozatának két példányával visszaküldi a szerződést a megkereső földhivatalnak, amely ekkor jegyzi be a változást. A megkereső földhivatal az illeték kiszabásához szükséges iratokat a szerződésben első helyen megjelölt ingatlan fekvése szerint illetékes illetékhivatalnak továbbítja.

(2) Ha a megkereső földhivatalnál akadálya van a bejegyzésnek, és a hiánypótlási eljárás nem vezet eredményre, ez a földhivatal elutasítja a kérelmet, és erről jogerős határozat megküldésével értesíti a megkeresett földhivatalt, amely törli a széljegyet.

(3) Ha a megkeresett földhivatalnál van akadálya a bejegyzésnek, és a hiánypótlási eljárás itt nem vezet eredményre, ez a földhivatal elutasítja a kérelmet, és erről a jogerős határozat megküldésével értesíti a megkereső földhivatalt, amely törli a széljegyet.

100. § (1) A határozat tartalmának megfelelő változást a földhivatal - kézbesítés előtt - bejegyzi a tulajdoni lapra, illetve átvezeti a földkönyvön és az ingatlan-nyilvántartási térképen, ha annak tartalmát is érinti.

(2) A bejegyzés megtörténtét és időpontját az okiraton és a bejegyzésről szóló határozat első példányán fel kell tüntetni. Ha a bejegyzés alapjául magánokirat vagy vagyonszerzést megállapító, létrehozó bírósági határozat szolgált, a bejegyzés megtörténtét és időpontját az okiraton kívül annak egy másolatán (kiadmányán) is fel kell tüntetni. Egyidejűleg a magánokirat valamennyi másolatát illetékmentesen hitelesíteni kell.

(3) -(5)

(6) A tulajdoni lapra vonatkozó változás, illetve a változás átvezetésére irányuló kérelem elutasításának bejegyzése után a széljegyet törölni kell.

101. § (1) Ha a tulajdonjog bejegyzése nem vonatkozik a tulajdoni lapon nyilvántartott valamennyi ingatlanra, az érintett ingatlant le kell jegyezni, új tulajdoni lapra kell átjegyezni, és abba az új szerző tulajdonjogát kell bejegyezni.

(2) Ha a tulajdonjog bejegyzése az egy tulajdoni lapon nyilvántartott nem valamennyi ingatlan tulajdoni hányadára vonatkozik, az érintett ingatlant a korábbi tulajdonosok tulajdonjogára vonatkozó bejegyzéssel együtt új tulajdoni lapra kell átjegyezni, és a tulajdonosváltozást ebbe kell bejegyezni.

(3) Azokat a fennálló bejegyzéseket, amelyek mind az átjegyzett, mind az eredeti tulajdoni lapon maradt ingatlanokra vonatkoznak, az új tulajdoni lapra is be kell jegyezni. Azokat a fennálló bejegyzéseket, amelyek csak az átjegyzett ingatlanra vonatkoznak, egészben át kell vinni az új tulajdoni lapra.

102. § (1) Ha az ingatlannak területileg meghatározott részére kérik olyan jognak a bejegyzését, amelyet csak egész ingatlanra lehet bejegyezni, előzetesen vagy egyidejűleg az ingatlan megosztását is kérni kell.

(2) A tulajdonos akkor is kérhet megosztást, ha egyidejűleg nem kéri valamely jog bejegyzését.

(3) Azt az ingatlant, amelyet meg kell osztani, a tulajdoni lap első részén le kell jegyezni. A megosztás után keletkezett és a vázrajzon új helyrajzi számmal jelölt ingatlanok közül egy ingatlant az eredeti tulajdoni lapra kell visszajegyezni, a többit külön-külön új tulajdoni lapokra kell átjegyezni.

(4) Ha az ingatlan-nyilvántartás szabályai szerint egy tulajdoni lapon több ingatlant kell nyilvántartani, a megosztás után keletkezett jogváltozással érintett ingatlant új tulajdoni lapra kell átjegyezni, a többit az eredeti tulajdoni lapra kell visszajegyezni. Ha a megosztás jogváltozással nem jár, az újonnan keletkezett valamennyi ingatlant az eredeti tulajdoni lapra kell visszajegyezni.

(5) Közös tulajdon megszüntetésével kapcsolatos megosztás esetében, ha az egyes tulajdonostársak tulajdoni illetőségei különböző módon vannak megterhelve, ezeket a bejegyzéseket - a jogosult hozzájárulásával - annak a tulajdonostársnak kizárólagos tulajdonába került ingatlanára kell átvinni, akinek a tulajdoni illetőségét korábban terhelte. A hozzájárulást vélelmezni kell, ha a jogosult a földhivatal által kitűzött határidőn belül nem nyilatkozik. Hozzájárulás hiányában az említett bejegyzéseket a megosztás folytán keletkezett valamennyi ingatlanra át kell vinni olyan arányban, ahogyan azok a megosztás előtti ingatlanra kiterjedtek.

103. § Megszűnik az a tulajdoni lap, amelyről valamennyi ingatlant lejegyeztek. A megszűnt tulajdoni lapot továbbra is meg kell őrizni, a számlát újból felhasználni nem szabad.

A határozat kézbesítése

104. § (1) A jogok és tények bejegyzéséről szóló határozatot - a tulajdoni lapon történt bejegyzés után - kézbesíteni kell:

a) a kérelmezőnek az eredeti aláírással ellátott okirattal, ha ezt az okiratot nem kell az illetékhivatalnak továbbítani,

b)

c) aki a bejegyzés folytán jogosulttá vált, illetőleg akinek érdekében a jogot vagy tényt bejegyezték,

d) akinek bejegyzett joga módosult, vagy megszűnt, illetőleg akinek érdekében a bejegyzett jog vagy tény módosult, vagy megszűnt,

e) tulajdoni hányadot érintő bejegyzés esetén valamennyi tulajdonostársnak,

f) a föld tulajdonosának, ha egyéb önálló ingatlan tulajdonjogát ruházták át,

g) az ingatlan tulajdonosának (kezelőjének) és mindazoknak, akiknek jogát az új bejegyzés érinti, kivéve, ha a földhivatal hatósági határozat alapján vagy a bíróság megkeresésére az Tvr. 7. §-a (1) bekezdésének a)-g) pontjaiban meghatározott tényt jegyezte be az ingatlan-nyilvántartásba,

h)

i)

j) telekalakítás esetén az első fokú építésügyi hatóság részére,

k)

l) külföldi tulajdonszerzése esetén az ingatlan fekvése szerint illetékes megyei (fővárosi) közigazgatási hivatal vezetőjének,[9]

m) adó- és illetéktartozás behajtására irányuló végrehajtási jog bejegyzéséről, a bejegyzést kérő adóhatóságnak, illetőleg az elsőfokú illetékhatósági feladatokat ellátó illetékhivatalnak,

n) ha az érdekelt kiskorú vagy gondnokság alatt áll, a gyámhatóságnak.

(2) Az elutasító határozatot a kérelmezőnek, továbbá annak részére kell kézbesíteni, aki a kérelem teljesítése esetén a bejegyzéssel jogot szerezne.

(3) A hagyatékátadó végzés alapján hozott határozatot a közjegyző részére csak akkor kell kézbesíteni, ha az egészben vagy részben elutasítást tartalmaz.

(4) A földhivatal a változás átvezetését, illetőleg bejegyzését a tulajdoni lap másolatának megküldésével is közölheti.

(5) A fellebbezés, illetőleg a bírósági jogorvoslati kérelem benyújtása tényének bejegyzését a beadványra vezetett határozattal (záradékkal) kell igazolni. Erről az érdekeltet értesíteni nem kell.

104/A. § (1) A tulajdonjog, valamint az illetékjogi szabályok szerinti illetékfizetési kötelezettséget keletkeztető más vagyoni értékű jogok bejegyzéséről, továbbá a bejegyzés iránti kérelem elutasításáról szóló határozatot illetékkiszabás céljából meg kell küldeni az illetékes illetékhivatalnak. Az illetékhivatal részére kézbesítendő bejegyzési határozathoz, az illetékkiszabáshoz szükséges egyéb olyan iratokat is mellékelni kell, amelyek a földhivatal rendelkezésére állnak.

(2) Nem kell a bejegyzésről szóló határozatot az illetékhivatalnak megküldeni a hagyatékátadó végzés alapján történő bejegyzés, továbbá a kölcsön biztosítására szolgáló jelzálogjog, valamint vagyonszerzéshez nem kapcsolódó más jog vagy tény bejegyzése esetén.

105. § (1) Az ingatlan területében, továbbá a földrészlet művelési ágában és minőségében bekövetkezett változás átvezetéséről szóló határozatot a kérelmezőnek, illetve a bejelentőnek kell kézbesíteni.

(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt változás a Tvr. 6-7. §-ában megjelölt jogokat és tényeket érinti, a 104. § szerint kell a határozatot kézbesíteni.

(3) Az ingatlannak az (1) bekezdésben nem említett, továbbá a jogosult bejelentési kötelezettség alá tartozó adatait [Tvr. 12. § (1) bekezdése] érintő változás átvezetésének megtörténtét a beadványra vezetett záradékkal kell igazolni.

106. § (1) Ha a határozat a 104. § (1) bekezdésének a)-g) pontjaiban, illetőleg a (2) bekezdésben, továbbá a 105. §-ban megjelöltek részére nem kézbesíthető, azt az irathoz kell csatolni.

(2) Ha a határozat azzal a megjegyzéssel érkezik vissza, hogy a címzett külföldön lakik, vagy ismeretlen helyen tartózkodik, a határozatot meg kell küldeni a Pénzintézeti Központnak. A tulajdoni lapon fel kell tüntetni a külföldi lakáscímet, illetve az ismeretlen helyen tartózkodás tényét.

107. § (1) A kijavítás (kiegészítés) hivatalból való elrendelése előtt a hibáról (hiányosságról) feljegyzést kell készíteni, amelyet iktatni kell. Az iktatószámot az érintett bejegyzést tartalmazó tulajdoni lapon széljegyezni kell.

(2) Ha időközben harmadik személy az ingatlanra jóhiszeműen és ellenérték fejében jogot szerzett és a kijavítás (kiegészítés) az ő jogát sértené, kijavítás (kiegészítés) előtt a jogszerzőt nyilatkozattételre kell felhívni. Ha a kijavításhoz (kiegészítéshez) a jogszerző nem járult hozzá, vagy nem nyilatkozott, saját hatáskörben kijavításnak (kiegészítésnek) helye nincs. Nincs szükség a jogszerző hozzájáruló nyilatkozatára, ha a bejegyzés kijavítása alapjául a földrészlet területének (határvonalának) felmérési, térképezési vagy területszámítási hibával összefüggő - a természetbeni állapotot nem érintő - kijavítása szolgált.

(3) A bejegyzés vagy a határozat kijavításáról, illetőleg kiegészítéséről újabb határozatot kell hozni, és egyidejűleg a bejegyzést helyesbíteni, illetve a hiányzó bejegyzést pótolni kell. Az újabb határozatot kézbesíteni kell a kérelmezőnek, valamint mindazoknak, akik az eredeti határozatot megkapták. Az elutasító határozatot azonban csak a kérelmezőnek kell kézbesíteni.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni akkor is, ha a kijavítás (kiegészítés) kérelemre felügyeleti vagy panaszeljárás során történik.

108. § A fellebbezés visszavonása esetén a megyei földhivatal az iratokat visszaküldi a földhivatalnak, és az törli a fellebbezés benyújtására vonatkozó bejegyzést.

108/A. § Ha a földhivatal a fellebbezéssel megtámadott határozatot az illetékhivatalnak is kézbesítette, és azt az ügyfél fellebbezésére saját hatáskörben módosítja, visszavonja, ez utóbbi határozatot az illetékhivatal részére is megküldi.

109. § (1) Ha a fellebbezéssel megtámadott határozat saját hatáskörben történő kijavítására (kiegészítésére), módosítására vagy visszavonására nincs lehetőség, és a fellebbezést új eljárásra irányuló beadványnak sem kell tekinteni, a fellebbezés tényét az érkezéstől számított nyolc nap alatt a tulajdoni lapra be kell jegyezni és az ügyre vonatkozó iratokkal együtt fel kell terjeszteni a megyei földhivatalhoz.

(2)

110. § (1) Ha a megyei földhivatal elutasítja a fellebbezést, a földhivatal törli a fellebbezésre vonatkozó bejegyzést és azt a másodfokú határozatra vezetett záradékkal igazolja; erről az érdekeltet a másodfokú határozat kézbesítésével értesíti.

(2) Ha a megyei földhivatal a fellebbezésnek helyt ad és az első fokú határozatot egészben vagy részben megváltoztatja, a másodfokú határozat alapján szükséges bejegyzésről (átvezetésről) a földhivatal új határozatot hoz. A földhivatal az új határozatot a megyei földhivatal határozatával együtt kézbesíti. A földhivatal új határozata ellen fellebbezésnek nincs helye.

(3) Ha a megyei földhivatal új eljárást rendelt el, a földhivatal az új eljárás eredményének megfelelő bejegyzéssel egyidejűleg törli a megtámadott, valamint a fellebbezésre vonatkozó bejegyzést. Az erről szóló határozatot a megyei földhivatal határozatával együtt kell kézbesíteni.

110/A. § Ha a fellebbezéssel megtámadott határozatot az illetékhivatalnak is kézbesítették, a fellebbezés tárgyában hozott megyei földhivatali határozatot a bejegyzésről, törlésről szóló határozattal együtt az illetékhivatal részére is meg kell küldeni.

110/B. §

111. § (1) A jogerős bírósági végzés alapján szükséges bejegyzés teljesítéséről a földhivatal új határozatot hoz, és az abban foglaltak bejegyzésével egyidejűleg törli a bírósági jogorvoslati kérelemre vonatkozó bejegyzést.

(2) Ha a bíróság elutasítja a jogorvoslati kérelmet, a földhivatal törli a jogorvoslatra vonatkozó bejegyzést. Erről a kérelmezőt külön nem értesíti.

(3) Ha a bíróság új eljárást rendelt el, a földhivatal az új eljárás eredményének megfelelő bejegyzéssel egyidejűleg törli a jogorvoslatra vonatkozó, valamint a megtámadott bejegyzést, továbbá az ezen alapuló későbbi bejegyzéseket.

112. § (1) A bejegyzett perben hozott határozaton alapuló változás bejegyzésével egyidejűleg törölni kell a perbejegyzést és a függő hatállyal történt bejegyzéseket.

(2) A perbejegyzést törölni kell akkor is, ha az érdekelt igazolja, hogy a bíróság jogerős határozattal az eljárást megszüntette, vagy a keresetet elutasította, illetőleg felmentő ítéletet hozott. A bejegyzésben utalni kell az időközi bejegyzések függő hatályának megszűnésére.

Az ingatlan-nyilvántartás megtekintésére és másolat kérésére jogosultak

113. § (1)

(2) A térképmásolat készítésénél és kiadásánál a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 12/1969. (III. 11.) Korm. rendelet előírásait kell alkalmazni.

(3)

(4)

114. § (1) Az ingatlan-nyilvántartás megtekintése csak a földhivatal dolgozója jelenlétében történhet, aki a szükséges felvilágosítást megadja.

(2) A földkönyvet, a tulajdoni lapot és az ingatlan-nyilvántartási térképet az elhelyezésükre és kezelésükre szolgáló helyiségekből nem szabad kivinni.

(3) Feljegyzés készítéséhez nem szabad olyan eszközt használni, amely alkalmas az ingatlan-nyilvántartás tartalmának megváltoztatására.

Másolatok kiadásának módja

115. § (1) A tulajdoni lapról az alábbi hiteles másolat adható ki:

a) teljes másolat, amely valamennyi bejegyzést szó szerint tartalmazza,

b) kivonatos másolat, amely csak a fennálló bejegyzéseket tartalmazza szó szerint, a megszűnt bejegyzésekre pedig utal,

c) részleges másolat, amely csak a kívánt bejegyzéseket tartalmazza,

d) szemle, amely csak a fennálló bejegyzések lényeges adatait tartalmazza.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt másolatok a földkönyv adataival kiegészítve is kiadhatók.

(3)

(4) A földkönyvből másolat adható a község egész területére, annak egy részére, illetőleg egyes ingatlanokra vonatkozóan.

116. § (1) A másolatot kiadás előtt hitelesítési záradékkal kell ellátni, amelyben fel kell tüntetni, hogy a másolat a kiadást megelőző napig az eredetivel megegyezik. Ha a tulajdoni lapon elintézetlen beadvány van széljegyezve, a hitelesítési záradékban a széljegyzett beadvány rövid tartalmára is utalni kell.

(2) A kiadott másolat a későbbi változásokkal kiegészíthető, változás hiányában pedig ennek feltüntetésével újból záradékolható.

(3)[10] Hiteles másolatot a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter engedélyével lehet külföldre továbbítani.

117. §

118-119. §

Törzskönyv

120. § A község földterületéről a nyilvántartott adatok alapján törzskönyvet kell készíteni, amely fekvésenként tartalmazza a földrészletek művelési ágak szerinti, azon belül minőségi osztályonként összesített területét és kataszteri tiszta jövedelmét.

Összesítők

121. § (1) A földkönyvben nyilvántartott adatok alapján összesítőt kell készíteni a község területéről.

(2) Az összesítő fekvésenként művelési ágak szerinti részletezéssel, a kataszteri tiszta jövedelem feltüntetésével tartalmazza:

a) a mező- és erdőgazdaságilag hasznosított és a művelés alól kivett területeket,

b) a különböző tulajdonban (kezelésben) álló területeket,

c) a belterületi és a külterületi ingatlanok összesített adatait.

(3)

(4) A megye és az ország területéről külön összesítőket kell készíteni (1)-(2) bekezdés szerinti összesítők alapján, az ott megjelölt csoportosításnak megfelelően.

122. §[11] A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter által meghatározott, mezőgazdasági termelést folytatók tulajdonában (kezelésében) lévő területekről gazdálkodónként összesített kimutatást kell készíteni. Ebben községek szerint kell feltüntetni a gazdálkodók tulajdonában (kezelésében) lévő, az ország bármely területén fekvő földek művelési ágak szerint részletezett adatait.

123-124. §

125-134. §

135. § (1) A tényleges birtokos tulajdonjogát kell megállapítani akkor is, ha a felmutatott okiratban az ingatlant helyrajzi szám szerint nem, vagy tévesen jelölték meg, de az ingatlan azonossága egyébként megállapítható.

(2)

(3) Többszörös átruházás esetén a közbenső átruházó hagyatékátadó végzéssel (bírósági határozattal) igazolt örököse is elismerheti az átruházást, illetve a tényleges birtokos jogszerzését.

136. §

137. § A tényleges birtoklás tényét és időtartamát az ingatlan fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője (a főváros esetében a kerületi önkormányzat jegyzője) által - a rendelkezésre álló adatok alapján - kiállított hatósági bizonyítvánnyal kell igazolni.

138. § (1) A tulajdonjog bejegyzéséhez szükséges hatósági engedélyek közül a gyámhatóság jóváhagyását és az építésügyi hatóság engedélyét csatolni kell.

(2) Budapest területén levő ingatlan esetén a forgalmi értéket is igazolni kell.

(3) A tulajdonjog bejegyzéséhez - az erre vonatkozó szabályok szerint - devizahatósági engedély szükséges.

(4) Az ingatlan-nyilvántartás rendezése céljából a hivatalból való ellenőrzés a társas- és a szövetkezeti lakásépítéssel kapcsolatban is lefolytatható.

(5) A Tvr. 14. §-ának (6) bekezdése alapján történő eltérések rendezése során az érdekelteket meg kell hallgatni.

(6)

139. § (1) Az ingatlan-nyilvántartás szerkesztése során változatlan adatokkal elfogadott, illetőleg változásokkal kiegészített tulajdoni lap tervezetek alapján kell elkészíteni a tulanjdoni lapokat.

(2)

(3) A Tvr. 37-40. §-ai szerint megállapított tulajdonszerzésnél jogcím helyett azt kell feltüntetni a tulajdoni lapon, hogy a bejegyzés tényleges birtoklás alapján történt.

A földkönyv elkészítése

140. § Az ingatlan-nyilvántartás szerkesztése során változásokkal kiegészített tulajdoni lapok tervezete alapján - a földminősítés eredményének figyelembevételével - gépi úton kell elkészíteni a földkönyvet.

Az ingatlan-nyilvántartási térkép helyesbítése

141. § (1) Az ingatlan-nyilvántartási térképen át kell vezetni az eljárás során megállapított változásokat, és fel kell tüntetni az önálló pincék bejáratát.

(2) Az egyéb önálló ingatlanok alaprajzán is át kell vezetni az (1) bekezdésben írt, továbbá a helyrajzi szám változásokat. Ezeket az alaprajzokat e rendeletben megszabott méretarányban újra elkészíteni nem kell.

Közszemle

142. § (1) A tulajdoni lapok és a földkönyv valamint az ingatlan-nyilvántartási térkép közszemlére tételéről szóló hirdetményben fel kell hívni az érdekeltek figyelmét arra, hogy a hirdetményi határidő lejárta után a jóhiszeműen és ellenérték fejében jogot szerző harmadik személlyel szembeni jogaikat a földhivatali eljárásban csak akkor érvényesíthetik, ha ehhez a harmadik személy hozzájárult.

(2) A közszemlénél is alkalmazni kell a 113. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezést.

Az ingatlan-nyilvántartás érvénybe lépése

143. § (1)-(2)

(3) Az ingatlan-nyilvántartás szerkesztése során kimaradt ingatlanra, továbbá a bíróság (közjegyző) megkeresésére pótlólag kell a Tvr. VIII. fejezetében szabályozott eljárást lefolytatni. Az ingatlan-nyilvántartás érvényessé válása után az érdekelt által a Tvr. 36-40. §-aiban írt módon igazolt olyan változás pedig, amelynek rendezésére a feltételek a szerkesztési eljárás időtartama alatt is fennálltak, az ingatlan-nyilvántartásba pótlólag bejegyezhető.

Illetékhivatal értesítése

144. § A tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyzésére vonatkozó határozattal együtt az illetékhivatal részére meg kell küldeni a tulajdonváltozás alapjául szolgáló okirat vagy jegyzőkönyv másolatát.

145. § (1) A részben vagy egészben megsemmisült, használhatatlanná vált, vagy elveszett tulajdoni lap pótlását a megyei földhivatal vezetője rendeli el.

(2) A földhivatal a tulajdoni lap tervezetét a rendelkezésre álló adatok alapján készíti el. A továbbiakban az ingatlan-nyilvántartás szerkesztésére vonatkozó szabályok alkalmazásával jár el.

(3) Ha az elveszett tulajdoni lap később előkerül, a földhivatal - a (4) bekezdésben szabályozott esetet kivéve - ennek alapján kiegészíti a pótolt tulajdoni lapot.

(4) Ha valamelyik bejegyzés átvitelét a pótolt tulajdoni lapon szereplő bejegyzés akadályozza, és az érdekeltek meghallgatása nem vezet eredményre, a bejegyzés átvitelét a földhivatal mellőzi, és az érdekelteket perre utasítja.

146. § (1) Ez a rendelet 1973. január hó 1-jén lép hatályba.

(2) A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 12/1969. (III. 11.) Korm. rendelet végrehajtása tárgyában kiadott 6/1969. (III. 11.) MÉM rendelet

a) 9. §-a (2) bekezdésének utolsó mondata, 13. §-a (5) bekezdésének utolsó mondata, 16. §-ának (3) bekezdése és 18. §-a (4) bekezdésének utolsó két mondata hatályát veszti,

c) 13. §-a (2)-(4) bekezdésének a közszemlére vonatkozó rendelkezéseit a Tvr. 42. § (3) és (4) bekezdésének,

d) 13. §-a (5) bekezdésének a kijavításra vonatkozó rendelkezéseit a Tvr. 21. §-ának,

e) 10. §-a (2) bekezdésének a legkisebb területi mértékre vonatkozó rendelkezéseit e rendelet

figyelembevételével kell alkalmazni,

f) 15-19. §-ában meghatározott változásokat az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzést elrendelő határozat alapján - a változás bejegyzésével egyidejűleg - kell átvezetni,

g) 26. §-a (1) bekezdésében, 27. §-ában, 28. §-a (1) bekezdésében, 29-31. §-aiban és a 37. §-ának (2)-(5) bekezdéseiben meghatározott feladatok végrehajtásához szükséges adatok szolgáltatásánál az ingatlan-nyilvántartási térkép és a földkönyv adatait is figyelembe kell venni.

(3)

A gépi adatfeldolgozásra vonatkozó külön szabályok

147. § (1) A gépi adatfeldolgozási rendszerben a tulajdoni lap száma azonos a helyrajzi számmal. A földrészleteket, valamint az egyéb önálló ingatlanokat községenként - belterületi, külterületi csoportosításban - a helyrajzi számok sorrendjében kell nyilvántartani. Minden földrészletnél a község nevét is fel kell tüntetni.

(2) A gépi adatfeldolgozási rendszerből szolgáltatható tulajdoni lap mintáját e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

148. § A változási vázrajz az adatbankban digitális formában rendelkezésre álló ingatlan-nyilvántartási térkép adatai alapján számítógéppel is elkészíthető úgy, hogy egyebekben megfeleljen a digitális ingatlan-nyilvántartási térkép adatformátumának, valamint a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 4/1980. (I. 25.) MÉM rendelet előírásainak.

149. § Az adatbank védelméről, a csatlakozók hozzáférési szintjének korlátozásáról, illetőleg az adatátviteli vonalakon való illetéktelen lekérdezések megakadályozásáról - figyelemmel a számítástechnikai rendszerek titok-, vagyon- és tűzvédelméről szóló 1/1981. (I. 17.) BM rendeletre, valamint az 1992. évi LXVI. törvényre - a földhivatal gondoskodik.

150. § Nem minősül lekérdezésnek a törvényerejű rendelet 53. § (4) bekezdése szempontjából az adatokba való betekintés (lekérdezés), ha a földhivatalnál üzemelő számítógépen történik.

151. § A törvényerejű rendelet 53. § (4) bekezdésében előírt naplót számítógéppel kell vezetni. A napló aznapi tartalmát ki kell nyomtatni.

1. számú melléklet a 27/1972. (XII. 31.) MÉM rendelethez

TULAJDONI LAP I. RÉSZ

Sor-számAz ingatlanUtalás a telki szolgalmi jogra,
földhasználati jogra, jogi jellegre és határozat számra
Jegyzet
helyrajzi számaterületeművelési ága (művelés alól kivett terület elnevezése), fekvése (utca, házszám)
ham2
123456

TULAJDONI LAP II. RÉSZ

Sor-számA tulajdonos, a kezelő szerv, a használó termelőszövetkezet neve és lakáscíme (székhelye)Tulajdoni hányadJogcím, határozatszám, érkezési időUtalás a változás sorszámáraSzéljegyzés
123456

TULAJDONI LAP III. RÉSZ

SorszámA jogosult neve és lakáscíme (székhelye)A jog, tény megnevezése, határozatszám, érkezési időUtalás a változás sorszámáraSzéljegyzés
12345

2. számú melléklet a 27/1972. (XII. 31.) MÉM rendelethez

(Földhivatal neve)(Lapszám)
(Földhivatal címe)

TULAJDONI LAP (kiadás dátuma)

(községnév)Cím (utca, házszám):Szektor: ............Térképszelvény: .......
(fekvés)HRSZ:
széljegy:

I. RÉSZ

1. Az ingatlan adatai:

Alrészlet adatokAlosztály adatok
művelési ág(kivett megnevezés)min. o.területkat. tiszta jöv.területkat. tiszta jöv.
ham2k.fill.ham2k.fill.

II. RÉSZ

(sorszám)hányad:
jogcím:(bejegyző határozat)[(törlő határozat) TÖRÖLT]
jogállás:
név:
(1. név:)
(szül.:)
(a. név:)
cím:

III. RÉSZ

(sorszám)név:
(jog, tény megnevezés)
(lejárati dátum)
(kiegészítő szöveges megjegyzés)
jogosult
név:
(1. név:)
(szül.:)
(a. név:)
cím:
(bejegyző határozat)[(törlő határozat TÖRÖLT]

Lábjegyzetek:

[1] Megállapította az 50/1999. (V. 26.) FVM rendelet 5. § (2) bekezdés a) pontja. Hatályos 1999.06.03.

[2] Megállapította az 50/1999. (V. 26.) FVM rendelet 5. § (2) bekezdés b) pontja. Hatályos 1999.06.03.

[3] Hatályon kívül helyezte az 50/1999. (V. 26.) FVM rendelet 5. § (2) bekezdés b) pontja. Hatálytalan 1999.06.03.

[4] Módosította az 50/1999. (V. 26.) FVM rendelet 5. § (2) bekezdés b) pontja. Hatályos 1999.06.03.

[5] Módosította az 1988. évi XXXVI. törvény 2. § (1) bekezdés d) pontja. Hatályos 1999.01.01.

[6] Módosította az 1988. évi XXXVI. törvény 2. § (1) bekezdés d) pontja. Hatályos 1999.01.01.

[7] Módosította az 1988. évi XXXVI. törvény 2. § (1) bekezdés d) pontja. Hatályos 1999.01.01.

[8] Beiktatta a 49/1995. (XII. 29.) FM rendelet 1. §. Hatályos 1996. I. 1.

[9] Megállapította a 49/1995. (XII. 29.) FM rendelet 2. §. Hatályos 1996. I. 1.

[10] Módosította az 1988. évi XXXVI. törvény 2. § (1) bekezdés d) pontja. Hatályos 1999.01.01.

[11] Módosította az 1988. évi XXXVI. törvény 2. § (1) bekezdés d) pontja. Hatályos 1999.01.01.

Rendezés: -
Rendezés: -
Kapcsolódó dokumentumok IKONJAI látszódjanak:

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére