BH+ 2011.3.121 A bizonyítási teher alakulása a tisztességtelen piaci magatartás állításán alapuló kereseti kérelem esetén [Ptk. 86. § (4) bek., 1996. évi LVII. tv. (továbbiakban: Tptv.) 2. §, 4. § (1) és (3) bek., Pp. 3. § (2) bek., 164. § (1) bek.].

Az irányadó tényállás szerint a perben nem álló M. Kft. - melynek egyetlen tagja és ügyvezetője N. L. volt - célul tűzte ki a csomagolóanyagba töltött húsipari és egyéb élelmiszeripari termékek lezárás utáni felfüggesztésére alkalmas cérna alapú hevederezett hurkok gyártását. Miután létrehozta az első hurokgyártó gépegységet, 1995-ben megrendelte ennek továbbfejlesztését a H. Kft.-től, melynek alvállalkozója a mechanikai szerkezet elkészítése tekintetében a k.-i székhelyű M.-T. Kft. volt. Az így elkészült, az automata üzemmódú töltés optimális kiszolgálására is alkalmas hurokgyártó célautomatát (továbbiakban: ún. k.-i gép) az M. Kft. a telephelyére vitte, majd másfél hónap elteltével azt vállalkozói díj kifizetése nélkül a gyártóhoz visszaszállította.

Az 1996-ban alapított I. r. alperesnek a II. r. alperes 1997. január 1-je óta beltagja és 2004. október 22-ig üzletvezetője is volt. A IV. r. alperes kezdetben kültagja volt az I. r. alperesnek, 1999. június 8-a óta pedig beltagja és üzletvezetője. A IV. r. alperes férje, a perben nem álló Cs. J. alapítása óta kültagja az I. r. alperesnek. Az I. r. alperes és az M. Kft. között 1996-tól többször jött létre vállalkozási szerződés, az 1997. augusztus 1-jén megkötött írásbeli vállalkozási szerződésben az I. r. alperes akasztóhurok gyártására alkalmas gép készítését vállalta. Az I. r. alperes, illetve Cs. J. kültag a munkavégzés során ismerte meg az M. Kft. telephelyén lévő k.-i gépet. Az M. Kft. 2004. július 31-én elhatározta jogutód nélküli megszűnését, a cégjegyzékből való törlésére - végelszámolás lefolytatása után - 2005. április 8-án került sor. Ezt megelőzően 2003. és 2004. évben az M. Kft. a tulajdonában álló hurokgyártó gépek egy részét a felperes részére értékesítette.

A felperes alapítására 2003. május 20-án került sor. A M. Kft. egyetlen tagjával azonos N. L. az alapítás óta részvényese és önálló cégjegyzésre jogosult egyetlen képviselője a felperesnek.

A felperes 2003. június 15-én kelt vállalkozói szerződésével megrendelte az I. r. alperestől a klipsz gyártó gép karbantartási, üzembe helyezési, fejlesztési és gyártási munkálatait, mely szerződés 2005. december 21-én szűnt meg. 2003. július 1-jétől a felperes gépkezelőként alkalmazta a II. r. alperest, akinek munkaviszonya 2006. január 13-án - a II. r. alperes felmondása folytán - megszűnt.

Az I. r. és a III. r. alperes között 2006. március 7-én létrejött vállalkozási szerződés alapján az I. r. alperes 10 db hurokkötöző gépet készített a III. r. alperesnek.

A felperes és a III. r. alperes a perbeli gépeken jelenleg is azonos funkciójú végterméket állít elő.

A kereset szerint a felperes hurokgyártó célautomata gépe az M. Kft. és a felperes műszaki fejlesztésének eredményeként jött létre, az ahhoz kapcsolódó gazdasági-műszaki-szervezési ismeretek know-how-nak minősülnek és azokat a felperes által megkötött valamennyi vállalkozási és munkaszerződés üzleti titokként jelölte meg. Ezeket az ismereteket az I. r. alperes a vállalkozás keretében foglalkoztatott Cs. J. és a II. r. alperes személyén keresztül megszerezte és a III. r. alperesnek adta át, aki azt jogosulatlanul felhasználta. A felperes elsődlegesen a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 4. § (1) és (2) bekezdése, másodlagosan a Tpvt. 2. §-a alapulvételével kérte annak megállapítását, hogy az alperesek jogsértést követtek el, kérte továbbá, hogy a bíróság tiltsa el az alpereseket a további jogsértéstől, egyetemlegesen kötelezze az alpereseket 787 962 000 Ft kártérítés megfizetésére, továbbá arra, hogy részesítsék a felperest abból a gazdasági eredményből, mely a jogsértés folytán keletkezett. A kereset hivatkozott a II. és IV. r. alpereseknek a 2006. évi IV. törvény (Gt.) 108. § (1) bekezdése alapján fennálló mögöttes felelősségére is.

Az alperesek a kereset elutasítását kérték.

Az elsőfokú bíróság 105. sorszámú ítéletével a keresetet elutasította. Az ítélet szerint a jelen ügy szempontjából lényeges műszaki innovációs tevékenység nem a felperes, hanem az M. Kft. működésének időszakára esett, az M. Kft. fejlesztése folytán létrejött know-how-t viszont a felperes nem tekintheti sajátjának. A felperes ugyanis nem jogutódja az M. Kft.-nek, N. L., mint a felperes alapító részvényese nem apportált szellemi tulajdont a felperes társaságba és az sem nyert bizonyítást, hogy a felperes az M. Kft. gépeinek megvásárlásakor az önálló forgalomképességgel bíró know-how-t is megszerezte volna. A perben eljárt Sz. M. szakértő véleménye alapján megállapította a bíróság, hogy az M. Kft. megbízása alapján kifejlesztett ún. k.-i gép hordozta az igazán lényeges technikai újdonságokat, a felperes és a III. r. alperes gépein is az e gépet jellemző műszaki ismeret jelenik meg, míg a felperes fejlesztésének eredményei nem tárgyiasultak a III. r. alperes gépein. A k.-i gép által megtestesített megoldások, ismeretek vonatkozásában viszont a felperes jogszerzése nem következett be.

A felperes fellebbezése alapján eljáró másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.

A jogerős ítélet szerint a felperes ugyan az M. Kft.-nek nem volt jogutódja, de az M. Kft. gépei megvásárlásuktól a felperes üzleti titkává váltak és a felperes know-how-jának minősültek a hurokgyártó berendezéshez kapcsolódó ismeretek és a végrehajtott fejlesztések. A felperes üzleti titokhoz való joga azonban nem sérült, mert az aggálytalan szakértői vélemény szerint a felperes üzleti ismeretei semmilyen tekintetben nem jelennek meg a III. r. alperes gépein, a III. r. alperes által üzemeltetett gépeken nincs olyan műszaki megoldás, szakismeret, amely a felperest illetné.

A jogerős ítélet rámutatott arra, hogy az úgynevezett k.-i gépet az M. Kft. szerződéses úton nem szerezte meg, mivel a vállalkozó a díj nem fizetése miatt elállt a szerződéstől. Viszont - miután a gép több mint egy hónapig még az M. Kft. birtokában maradt - mind az M. Kft., mind a vele vállalkozási jogviszonyban állt I. r. alperes (utóbbi Cs. J. útján) legálisan megismerhette és jogszerűen fel is használhatta a k.-i gépben megtestesülő nem védett, titokban nem tartott ismereteket, technológiai újításokat. Ezeket az ismereteket az M. Kft. és az I. r. alperes a későbbi fejlesztések során eltérő módon hasznosította, a III. r. alperes olyan gépet üzemeltet, amely minden működő szerkezeti részegységében eltér a felperes gépétől.

Az I. r. alperes tehát a műszaki ismeretekhez nem az M. Kft. üzleti titkának tisztességtelen megszerzésével jutott hozzá, de az M. Kft. személyéhez fűződő üzleti titok megsértése miatt egyébként is - jogutódlás hiányában - legfeljebb az M. Kft. léphetett volna fel az I. r. alperessel szemben. A felperest - aki az M. Kft.-nek nem volt jogutódja - csak a gépek megvásárlásától kezdődően illette meg az üzleti titokvédelem, mint személyhez fűződő jogosultság és csak az ezután elkövetett üzleti titoksértés miatt léphetett volna fel igényérvényesítéssel. Miután azonban az M. Kft. és az I. r. alperes egyszerre és legálisan jutottak szakmai ismeretek birtokába, az I. r. alperes sem az M. Kft., sem a felperes sérelmére nem követhetett el titoksértést. Ennek hiányában viszont a Tpvt. 2. §-a szerinti generálklauzulában körülírt jogsértés sem valósulhatott meg.