A Kúria Bfv.274/2021/14. számú precedensképes határozata áru hamis megjelölésének bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 137. §] Bírók: Csák Zsolt, Gimesi Ágnes, Schmidt Péter

A határozat elvi tartalma:

A jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás támadásának minősül minden olyan tényállítás vagy érvelés, amely a Be. 659. § (1) bekezdésében meghatározott tilalommal ellentétesen a bizonyítékok ismételt egybevetését, eltérő értékelését, bizonyítás felvételét célozza; a bizonyítási eljárás lefolytatásán, annak törvényességén, a bizonyítási eszközök és a bizonyítékok összevetésén, a bírói mérlegelésen keresztül a jogerős ügydöntő határozat ténymegállapításait, a tényállást akár egyes elemeiben, akár összességében, akár belső összefüggéseit tekintve támadja. Az erre alapított felülvizsgálati indítvány alapján felülvizsgálat lefolytatása törvényben kizárt.

A Be. a 652. § (2) bekezdés c) pontjában a védő részére a terhelt javára engedi felülvizsgálati indítvány előterjesztését, arra figyelemmel, hogy a védő jogai a Be. 42. § (1) bekezdésében foglaltakat figyelembe véve azon terhelthez kötődik, aki érdekében védőként jár el. Védői jogait önállóan, védői jogosultságának, eljárási pozíciójának megfelelő keretben gyakorolhatja, erre figyelemmel a felülvizsgálati indítvány előterjesztésére is csak védői jogából eredően, azon terhelt érdekében jogosult, akinek a védőjeként eljár.

A terhelt vagy a védő távolléte a tárgyaláson olyan esetben, amikor jelenlétük kötelező, csak az ezen okkal érintett terheltre hat ki. Felülvizsgálati indítvány ezért nem alapozható arra, hogy más terhelt távollétében tartották meg a tárgyalást úgy, hogy a jelenléte a törvény értelmében kötelező lett volna.

A Be. azon rendelkezése, amely meghatározza, hogy a terhelt javára ki jogosult felülvizsgálati indítványt benyújtani, azt eredményezi, hogy a felülvizsgálati jogosultság konkrét terheltre vonatkozó és ehhez kötött a felülbírálati és döntési jogkör

Amennyiben az a vádlott, aki a tárgyaláson való jelenlét jogáról lemondott, utóbb bejelenti, hogy a tárgyaláson jelen kíván lenni, vagy a 431. § (2) bekezdés szerinti eljárási magatartását ilyen bejelentésnek kell tekinteni, a továbbiakban a tárgyalási napokon az általános szabályoknak megfelelően jogosult és köteles jelen lenni, attól függetlenül, hogy az adott tárgyalási határnapon a bíróság a bizonyítási eljárást folytatja le, vagy a perbeszédek és felszólalások, az utolsó szó jogán történő nyilatkozattétel, majd a határozat meghozatala és kihirdetése történik. Amennyiben a bíróság a határozat kihirdetésére határnapot tűz, úgy a szabályszerűen idézett terhelt távollétében az ügydöntő határozat kihirdethető, ez azonban más esetekre nem vonatkozik.

Kapcsolódó határozatok:

Gyulai Törvényszék B.374/2013/280., Szegedi Ítélőtábla Bf.420/2016/37., 3096/2017. (IV. 28.) AB végzés, 3161/2017. (VI. 21.) AB végzés, Kúria Bfv.302/2017. (BH 2017.12.393), Gyulai Törvényszék B.324/2017/113., Szegedi Ítélőtábla Bf.563/2019/34., 3210/2021. (V. 19.) AB végzés, 3070/2022. (II. 25.) AB határozat, *Kúria Bfv.274/2021/14.*, Kúria Jpe.60056/2022/3., 3409/2023. (X. 11.) AB határozat, 3410/2023. (X. 11.) AB határozat

***********

Kúria

végzése

Az ügy száma: Bfv.I.274/2021/14.

A határozat szintje: felülvizsgálat

A tanács tagjai: Dr. Gimesi Ágnes, a tanács elnöke

Dr. Schmidt Péter, előadó bíró

Dr. Csák Zsolt, bíró

Az eljárás helye: Budapest

Az eljárás formája: tanácsülés

Az ülés napja: 2022. április 12.

Az ügy tárgya: áru hamis megjelölésének bűntette és más bűncselekmények

Terhelt(ek): Terhelt1 és társai

Elsőfok: Gyulai Törvényszék, 14.B.324/2017/113., ítélet, nyilvános tárgyalás,

2019. március 28.

Másodfok: helység3i Ítélőtábla, Bf.II.563/2019/34., ítélet, nyilvános ülés,

2020. október 1.

Harmadfok: -

Az indítvány előterjesztője: Terhelt1 I. rendű terhelt védője és

Terhelt2 VI. rendű terhelt védője

Az indítvány iránya: az I. rendű és a VI. rendű terhelt javára

Rendelkező rész