A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvénynek az Alaptörvénnyel összefüggő egyes átmeneti rendelkezések megalkotása érdekében szükséges módosításáról szóló T/3199. számú törvényjavaslat indokolása

2011. évi LXI. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvénynek az Alaptörvénnyel összefüggő egyes átmeneti rendelkezések megalkotása érdekében szükséges módosításáról

Az Országgyűlés mint alkotmányozó hatalom az Alkotmány 19. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott hatáskörében eljárva, a Magyarország Alaptörvényéhez kapcsolódó egyes, az Alaptörvény hatálybalépését megelőzően szükséges átmeneti rendelkezések megalkotása érdekében az Alkotmányt a következők szerint módosítja:

1. §

Az Alkotmány 24. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A Magyarország Alaptörvénye (a továbbiakban: Alaptörvény) végrehajtásához szükséges törvényeket az Országgyűlés az Alaptörvényben meghatározott szavazataránnyal fogadja el."

2. §

Az Alkotmány 70/E. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az ellátáshoz való jog a nyugellátás tekintetében az általános öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, a nyugellátás törvényi feltételeinek megfelelő személyre terjed ki. Törvény az e korhatárt be nem töltött személynek is nyugellátást állapíthat meg. Az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően folyósított nyugellátás törvényben meghatározottak szerint csökkenthető és szociális ellátássá alakítható, munkavégzésre való képesség esetén megszüntethető."

3. §

Az Alkotmány 32/A. § (5) bekezdésében a "tizenegy" szövegrész helyébe a "tizenöt" szöveg lép.

4. §

(1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 3. § 2011. szeptember 1-jén lép hatályba.

5. §

Az Országgyűlés az Alkotmánybíróság tizenöt fős teljes létszámának biztosításához szükséges tagokat 2011. július 31-ig választja meg, valamint e határidőig az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával az Alkotmánybíróság tagjai közül elnököt választ. Az így megválasztott tagok és elnök megbízatására az Alaptörvény 24. cikk (4) bekezdését, az elnök személyére vonatkozó javaslattételre az Alkotmány 32/A. § (5) bekezdését alkalmazni kell. Az Alkotmánybíróság így megválasztott elnöke 2011. szeptember 1-jén lép hivatalba, a hivatalban levő elnök megbízatása ezen időpontig meghosszabbodik.

INDOKOLÁS

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

Az Országgyűlés 2011. április 18-án elfogadta Magyarország új Alaptörvényét, amely 2012. január 1-jén lép hatályba. Az Alaptörvény Magyarország jogrendszerének alapja, e minőségében felváltja a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvényt. A jogértelmezési viták elkerülése érdekében az átmenet pontos meghatározása szükséges. Az Alaptörvény Záró rendelkezések rész 3. pontja szerint az Alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti rendelkezéseket az Országgyűlés külön fogadja el. Ezen átmeneti rendelkezések elfogadásáig is szükséges ugyanakkor egyes, az Alaptörvény végrehajtására szolgáló - e Javaslat szerinti - átmeneti rendelkezések megalkotása annak érdekében, hogy az Alaptörvény végrehajtására szolgáló sarkalatos törvények elfogadására már az Alaptörvény szerint kerülhessen sor, illetve az új alkotmánybírák megválasztása is az Alaptörvényre tekintettel - tizenkét éves megbízatási időre - történhessen.

Annak érdekében továbbá, hogy az Alkotmánybíróság valamennyi olyan indítványozó által benyújtott indítványt, aki az Alaptörvény szerint indítványozási joggal már nem rendelkezik, minél rövidebb időn belül elbírálhasson, a Javaslat az Alkotmánybíróság létszámát már az Alaptörvény hatálybalépése előtt tizenöt főre bővítené.

A Javaslat emellett a szociális biztonsághoz való jog tartalmának az Alaptörvény szellemiségéhez igazodó kibontását tartalmazza, annak érdekében, hogy az ennek megfelelő törvényalkotási lépések mielőbb megtörténhessenek.

RÉSZLETES INDOKOLÁS

Az 1. §-hoz

Tekintettel arra, hogy az Alaptörvény végrehajtásához szükséges sarkalatos és más törvényeket az Alaptörvény hatálybalépésével egyidejűleg kell hatályba léptetni, e törvényeket az Alaptörvény hatálybalépését megelőzően, még a 201 l-es évben el kell fogadni. Így az elfogadásra ugyanakkor még a jelenleg hatályos Alkotmány rendelkezései az irányadóak. Annak érdekében, hogy e törvényeket már az Alaptörvényben előírt szavazattöbbséggel lehessen elfogadni, szükséges ennek a hatályos Alkotmányban való rögzítése. Ezzel egyértelművé tehető a későbbiekre nézve, mely törvények mely rendelkezései minősülnek sarkalatosnak.

A 2. §-hoz

A Javaslat az Alkotmány 70/E. § új (3) bekezdését megállapító része a jövendő generációk érdekeire és várható terheire tekintettel rögzíti, hogy a szociális biztonság keretei között nyugdíj jogcímen járó ellátásra főszabályként azok jogosultak, akik - a törvényhozó által a mindenkori demográfiai viszonyokra és a várható életkorra tekintettel kialakított - öregségi nyugdíjkorhatárt elérték. A Javaslat lehetővé teszi ugyanakkor, hogy törvény a nyugdíjjogosultságot (átmeneti vagy tartós jelleggel) kiterjessze pl. a nők fokozottabb védelme érdekében. A Javaslat módot ad arra is, hogy a törvényhozó a jelenleg már fennálló nyugellátásokat is ezen alkotmányi elveknek megfelelően rendezze át, oly módon, hogy a jelenleg nyugellátásban részesülő, az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött személyek a társadalombiztosítási vagy a szociális rendszer keretében, illetve a munkaerőpiacra való visszatérés lehetőségének megnyitásával a megélhetésükhöz hozzájáruló juttatásban részesüljenek.

A 3. §-hoz

A Javaslat szerint az alkotmánybírák száma már az Alaptörvény hatálybalépését megelőzően tizenöt főre nőne, annak érdekében, hogy a kibővített létszámmal működő testület az évek során felhalmozott ügyhátralékát megfelelő időben ledolgozhassa, illetve az olyan indítványozó által benyújtott utólagos normakontrollra irányuló indítványokat, akik az Alaptörvény szerint indítványozási joggal már nem rendelkeznek, ésszerű időben elbírálja. Ez teszi lehetővé, hogy az Alaptörvény alapján kibővített hatáskörű - az ún. valódi alkotmányjogi panasszal kapcsolatos eljárások miatt várhatóan növekedő ügyteherrel rendelkező - testület megfelelő, ésszerű határidőben hozza meg döntéseit.

A 4-5. §-hoz

A Javaslat hatályba léptető és átmeneti rendelkezése biztosítja, hogy a kibővült létszámú testület már 2011. szeptember 1-jén megkezdhesse a működését, illetve az új alkotmánybírák megválasztására még az Országgyűlés tavaszi ülésszakán sor kerülhessen. A Javaslat emellett lehetővé teszi, hogy az új alkotmánybírák és az Alkotmánybíróság elnökének megválasztása (a jelenlegi elnök megbízatása 2011 júliusában lejár) az Alaptörvény szerint, tizenkét évre történjen.