A Szekszárdi Törvényszék Bf.208/2013/12. számú határozata közúti baleset okozásának vétsége tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 235. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 6. §, 340. §, 344. §, 348. §, 351. §, 352. §, 363. §, 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ) 3. §, 34. §, 35. §] Bírók: Kovács János, Szili Zsolt, Tuba István

Szekszárdi Törvényszék

mint másodfokú bíróság

5.Bf.208/2013/12. szám

A Szekszárdi Törvényszék, mint másodfokú bíróság a Szekszárdon, 2014. évi április hó 24. és október hó 16. napján tartott nyilvános tárgyalás alapján meghozta a következő

ÍTÉLETET:

A közúti baleset okozásának vétsége miatt vádlott neve ellen indított büntetőügyben a Szekszárdi Járásbíróság 2013. évi október hó 30. napján kihirdetett 9.B.638/2012/17. számú ítéletét megváltoztatja;

vádlottat a Btk. 235.§ (2) bekezdés a./ pontja szerint minősülő közúti baleset okozása vétségének vádja alól felmenti.

A pótmagánvádló jogi képviselője részére fizetendő bűnügyi költségre vonatkozó rendelkezést mellőzi, az eljárás során egyebekben felmerült 114. 872.- (egyszáztizennégyezer-nyolcszázhetvenkettő) Ft bűnügyi költségből 43.752.- (negyvenháromezer-hétszázötvenkettő) Ft-ot a pótmagánvádló, 71.120.- (hetvenegyezer-egyszázhúsz) Ft-ot az állam visel.

Indokolás:

A Szekszárdi Járásbíróság a 2013. október 30. napján kihirdetett 9.B.638/2012/17. számú ítéletében vádlott neve vádlottat bűnösnek mondta ki a Btk. 235. § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés a./ pontja szerint minősülő közúti baleset okozásának vétségében, ezért 1 évre próbára bocsátotta, valamint rendelkezett az eljárás során felmerült bűnügyi költség viseléséről.

Az elsőfokú ítélet ellen a vádlott és védője jelentettek be fellebbezést felmentés végett.

A törvényszék az ügyben a Be. 363.§ (2) bekezdés b./ és c./ pontjai alapján tárgyalást tűzött ki, mely tárgyalásra ismételt meghallgatása végett megidézte ... igazságügyi műszaki szakértőt is.

A szakértő a tárgyaláson részletesen elemezte a baleset mechanizmusát. A tanács elnökének kérdésére előadta, hogy műszaki szempontból a vádlotti jármű kitérése nem jelentett veszélyhelyzetet a sértett részére, a két jármű elhaladhatott volna egymás mellett. Elmondta, hogy a rendelkezésére álló adatok szerint, amikor a vádlotti gépkocsi az oldalkitérést befejezve a felező vonal felé haladt, akkor a sértett 14 méterrel a vádlott autója mögött haladt és kb. 1,8 másodperc múlva érte utol őt.

A tárgyalás adatai alapján a védelem továbbra is fenntartotta a fellebbezést, kérte a tényállás megváltoztatása mellett a vádlott felmentését, figyelemmel arra, hogy a másodfokú eljárás során lefolytatott bizonyítási eljárás alapján megállapítható, hogy a vádlott KRESZ szabályszegést nem valósított meg.

A pótmagánvádló jogi képviselője az első fokú ítélet helybenhagyására tett indítványt.

A törvényszék a járásbíróság ítéletét a Be. 348.§ (1) bekezdése alapján az azt megelőző eljárással együtt felülvizsgálta.

Ennek során megállapította, hogy az első fokú bíróság a perjogi előírások betartásával lefolytatott széles körű bizonyítás eredményeként valamennyi bizonyítékot számba vette, azokat javarészt megfelelően is értékelte, azonban a történeti tényállásában az ítélet 3. oldalának 4. bekezdésében a rendelkezésére álló bizonyítékokból téves következtetést vont le, így az a Be. 351.§ (2) bekezdésének d./ pontja alapján megalapozatlan.