A Fővárosi Törvényszék M.70099/2020/27. számú határozata kártérítés tárgyában. Bírók: Bihariné Világos Katalin, Matók Ágnes, Nagy Istvánné

Fővárosi Törvényszék Munkaügyi Kollégiuma

16.M.70.099/2020/27.

A dr. Pintér W. Andrea ügyvéd (Cím7) által képviselt Felperes1 (Cím2, tartózkodási helye: Cím10) felperesnek, a dr. Kozma Anna ügyvéd (Cím9) által képviselt Alperes1 (Cím1) alperes elleni és a dr. Karczub Péter ügyvéd (Cím11 által képviselt Alperesi beavatkozó1 (Cím12) alperesi beavatkozó elleni kártérítés megfizetése iránti perében meghozta az alábbi

í t é l e t e t

A bíróság megállapítja, hogy az alperest a 2014. december 30. napján bekövetkezett felperest ért balesetért, teljes kárfelelősség terheli.

Kötelezi a bíróság az alperest, hogy a felperesnek 15 napon belül fizessen meg

- gondozás jogcímén 26.425,- Ft-ot (azaz huszonhatezer-négyszázhuszonöt forintot) és ezen összeg után 2016. január 1. napjától a kifizetésig a késedelmi kamatot,

- közlekedési költség jogcímén 29.240,- Ft-ot (azaz huszonkilencezer- kettőszáznegyven forintot) és ezen összeg után 2016. június 1. napjától a kifizetésig a késedelmi kamatot,

- gyógyszer költség jogcímén 45.226,- Ft-ot (azaz negyvenötezer- kettőszázhuszonhat forintot) és ezen összeg után 2016. június 1. napjától a kifizetésig a késedelmi kamatot,

- orvosi és egyéb rehabilitációs költség jogcímén 607.970,- Ft-ot (azaz hatszázhétezer-kilencszázhetven forintot) és ezen összeg után 2017. január 1. napjától a kifizetésig a késedelmi kamatot.

Kötelezi a bíróság az alperest, hogy a felperesnek 15 napon belül fizessen meg sérelemdíj jogcímén 500.000,- Ft-ot (azaz ötszázezer forintot).

Ezt meghaladóan a bíróság a felperes kereseti kérelmét elutasítja.

A bíróság a felperes részére munkavállalói költségkedvezményt biztosít, így a felperes terhén jelentkező illetéket és szakértői díjat az Állam viseli.

Kötelezi a bíróság az alperest, hogy a felperesnek 15 napon belül fizessen meg 100.000,- Ft-ot (azaz százezer forint) + ÁFA perköltséget.

A szakértői díjat, amely 478.141,- Ft (azaz négyszázhetvennyolcezer-száznegyvenegy forint), a pernyertesség és pervesztesség arányát figyelembe véve, amely 30-70%, a 30%-ot alperes viseli 143.442,- Ft (azaz száznegyvenháromezer-négyszáznegyvenkettő forint), a fennmaradó 334.699,- Ft-t (azaz háromszázharmincnégyezer-hatszázkilencvenkilenc forintot) az Állam viseli.

Kötelezi a bíróság az alperest, hogy az Államnak külön felhívásra fizessen meg 72.532,- Ft (azaz hetvenkettőezer-ötszázharminckettő forint) eljárási illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, melyet a peres felek a Fővárosi Ítélőtáblához címezve a Fővárosi Törvényszék Munkaügyi Kollégiumánál elektronikus úton terjeszthetnek elő.

A bíróság tájékoztatja a peres feleket, hogy a fellebbezési határidő lejárta előtt közösen kérhetik, hogy a bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el.

Indokolás

A megállapított tényállás

A bíróság a peres felek előadása, a csatolt iratok, a Elsőfokú ügyszám1/2017. szám alatti peres eljárás iratanyaga, valamint a 16.M.70.099/2020. szám alatti peres eljárás iratanyaga, a Elsőfokú ügyszám1/2017. szám alatti peres eljárásban a /30. sorszám alatti jegyzőkönyv szerint tanúként meghallgatott Tanú1 vallomása, az ugyanezen ügyszámon érkeztetett /47. sorszám alatti szakértői vélemény, és a 16.M.70.099/2020. szám alatt érkeztetett /11. sorszám alatti kiegészítő orvosszakértői vélemény alapján az alábbi tényállást állapította meg:

[1] A Budapesten 2014. február 24-én kelt munkaszerződés szerint a felperes 2014. március 10-től állt határozatlan idejű munkaviszonyban az alperesi munkáltatóval.

[2] A munkaszerződés szerint a felperes munkaköre boltvezető, a felek havi bruttó 400.000,- Ft-os munkabérben állapodtak meg. A peres felek a munkaszerződést 2014. szeptember 30-án módosították azzal, hogy a felperes 2014. szeptember 10-től havi 475.000,- Ft bruttó munkabérre vált jogosulttá.

[3] A felperes munkaköri leírása 2014. február 24-én kelt.

[4] A felperes a jogviszonya fennállta alatt nem egy meghatározott boltban végezte a munkáját, egy adott boltban boltvezetői feladatokat ellátva, hanem a felperes betanulási időszakon esett át, amikor is több az alpereshez tartozó üzletben végezte a feladatát, valamennyi munkakörrel, amely az adott boltban létesítésre került, betanulva, valamennyi munkakörhöz tartozó feladatokat megismerve.

[5] A felperesi előadás szerint a jogviszonya fennállása alatt körülbelül négy boltban végezte a munkáját.

[6] A perbeli baleset bekövetkeztekor az alperes Helyiség1 áruházában dolgozott.

[7] A felperes előadta, hogy a jogviszonya létesítését követően részletes és mindenre kiterjedő balesetvédelmi, és munkavédelmi oktatásban részesült. Ezen oktatás kiterjedt arra is, hogy az egyes munkafázisok során milyen balesetveszélyes körülmények merülhetnek fel, a csatolt iratok szerint, az alperes felhívta az felperes figyelmét a veszélyzónákra, így a kartonozó kocsi használatakor a közlekedési, menekülési útvonalak szabadon hagyására, az eladótérben a kartonozó kocsi feleslegesen nem maradhat, a vásárlók testi épségére fokozottan vigyázni kell, és használat közben a kartonozó kocsit nem tolni, hanem húzni kell.

[8] A felperes nyilatkozott arról, hogy a betanulási időszaka alatt, valamennyi általa megnevezett üzletben, boltban volt egy betanító kollégája, aki az új munkatársakat, ahogy a felperest is irányította. Ez a betanító kolléga végig vezette a bolton és minden részlegre vonatkozóan megmagyarázta, hogy mely munkafeladatot, milyen formában és hogyan kell ellátni. A felperesi előadás szerint ezen betanulási időszak azt a célt szolgálta, hogy egyre jobban megismerje a boltok működését, és hogy így segítsék a boltvezetői munkakör ellátását.

[9] Nyilatkozott arról a felperes, hogy a Helyiség1 üzletben is volt egy betanulási időszak, amikor megismertették vele az ebben a boltban felmerült különböző feladatokat, így ellátta a polcra pakolási, dobozolási, árufeltöltési, raktározási feladatokat, valamint a pénztárban is dolgozott.

[10] A felperes a balesetet megelőzően körülbelül egy hónapja dolgozott a Helyiség1 boltban, a 2014. december 30. napján a baleset bekövetkeztének a napján, a napi munkavégzés során köteles volt a csigás tömörítőnél hulladékkezelési feladat ellátására is. Ez azt jelentette, hogy a papírhulladékot egy erre rendszeresített dobozoló kocsiban gyűjtötték, amikor az megtelt, a külön helyiségben lévő csigás tömörítőhöz kellett a kocsit eljuttatni, ott a karok segítségével a kocsit elhelyezni, majd billenést követően a kocsiban lévő papírhulladék a tömörítőbe esett. A kocsi kiürítését követően szintén a karok segítségével a kocsit leemelni, és visszajuttatni a kocsit az üzlet területére.

[11] A baleset napján a felperes a papírhulladékkal telt kocsit betolta a külön helyiségben lévő csigás tömörítőhöz, ott a karok segítségével felhelyezte a kocsit, majd az eszköz billenéssel kiürítette a kocsiban lévő papírhulladékot. Az üres kocsit a felperes leemelte a karokról, de a kocsi elmozdítása szükségessé tette a kocsi rángatását, majd amikor a kocsi a billenő helyről elmozdult, a felperes lábát a hirtelen meglóduló kocsi megsértette.