A Legfelsőbb Bíróság Pfv.20942/2008/8. számú határozata bérleti díj megfizetése tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 218. §, 1993. évi LXXVIII. törvény (Lakástörvény) 3. §, 8. §, 9. §, 36. §] Bírók: Bősinger Zsuzsanna, Csánitzné dr. Csiky Ilona, Kiss Mária

Pfv.VIII.20.942/2008/7.

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága mint felülvizsgálati bíróság a dr. Horváth András ügyvéd (ügyvéd címe) által képviselt felperesnek (felperes címe) a dr. Gárdos Tamás ügyvéd (ügyvéd címe) által képviselt alperes (alperes címe) ellen bérleti díj megfizetése iránt a Keszthelyi Városi Bíróságon 5.P.20.697/2004. számon megindított, és a Zala Megyei Bíróság 2.Pf.21.350/2007/4. számú ítéletével befejezett perében az alperes 74. sorszámú felülvizsgálati kérelme alapján 2008. szeptember 25. napján megtartott nyilvános felülvizsgálati tárgyalás alapján meghozta és kihirdette a következő

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

Kötelezi az alperest, hogy az állami adóhatóság külön felhívására az államnak fizessen meg 61.620 (Hatvanegyezerhatszázhúsz) forint le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket, valamint fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 15.000 (Tizenötezer) forint felülvizsgálati perköltséget.

Az alperes saját felülvizsgálati perköltségét maga viseli.

I n d o k o l á s :

A bíróság jogerős ítéletével az alperest arra kötelezte, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 1.026.932 forintot és ennek 2004. január 4. napjától a kifizetés napjáig járó évi 11%-os kamatát.

Az ítélet alapjául szolgáló tényállás szerint a felperes jogelődje mint bérbeadó és az alperes mint bérlő

- pályázat eredményeként - bérleti szerződést kötött a ... lévő 26 m2 alapterületű helyiség alperes általi - 1998. december 8-tól 2003. december 7. napjáig tartó - használatára. A szerződés 3. pontja szerint a bérlő a helyiségben vendéglátóipari tevékenységet folytathat. A 7. pontban a felek abban állapodtak meg, hogy a bérleti jogviszony tartama alatt a bérlet tárgyát képező helyiségek fenntartásáról, karbantartásáról a bérlő köteles gondoskodni. Az üzlethelyiség tulajdonosa az 1999. évtől a felperes lett. Ezt követően a felek között több alkalommal volt a perbeli üzletet illetően birtokvita. A felperes képviselőjének az üzlethelyiségben olaj-, és zsírfelfogó akna hiányát kifogásoló beadványai alapján az ÁNTSZ helyszíni ellenőrzést tartott az üzlethelyiségben, majd az erről felvett jegyzőkönyvben rögzítette, hogy "a bérlő a bérleményben a továbbiakban üdítő-, és szeszesitalokat, kávét, hideg-, és melegszendvicset, sós süteményeket forgalmaz, ételkészítést május 13-tól nem végez. A helyszínen forgalmazott termékek értékesítéséhez zsírfogó üzemeltetése nem szükséges".

2002. őszén az alperes a tevékenységét felfüggesztette, az üzlethelyiség kulcsait azonban magánál tartotta, bérleti díjat nem fizetett. A bérleményt a szerződésben rögzített idő lejártával (2003. december 7-én) adta át a felperesnek. A bíróság a jogerős ítéletben tényként állapította meg, hogy a perbeli üzlethelyiségben olaj- és zsírfelfogó akna nem volt. Az alperes részére kiállított működési engedély szerint az üzletkör jelzőszáma 214 (söröző), TEÁOR száma 55.40 volt. E TEÁOR szám szerint melegkonyhás készítményeket még mélyhűtött formában sem árulhatott volna az alperes. Az alperes a perbeli üzlethelyiségben akként folytatta a melegkonyhás vendéglátóipari tevékenységét, hogy arra a működési engedély nem jogosította, és annak tárgyi feltételei a bérleti szerződés kezdetétől fogva hiányoztak. Az üzlethelyiség a kérdéses berendezések hiányában egyébként alkalmas volt a szerződésszerű használatra, ezért alaptalan volt az alperesnek a felpereshez 2002. szeptember 12-én címzett felhívása, miszerint 2002. szeptember 30-ig teremtsen olyan feltételeket, hogy a bérlemény alkalmas legyen a bérleti szerződésben rögzített tevékenység végzésére. A bérleti szerződésben meghatározott vendéglátóipari tevékenység a működési engedély szerinti tevékenységgel - söröző üzemeltetése - változatlanul folytatható lett volna, különös tekintettel az ÁNTSZ 2002. május 8-i jegyzőkönyvében foglaltakra. Ekként, ha az alperes úgy ítélte meg, hogy a felszólításban meghatározott határidő eredménytelenül telt el és az üzlethelyiség szerződésszerű használatra nem alkalmas, úgy megillette a bérleti szerződés azonnali hatályú felmondásának a joga. [Ptk. 424.§ (1) bekezdés]. Mivel a bérleti jogviszonyt felmondás nem szűntette meg, ugyanakkor a bérlő az üzlethelyiség birtoklásával sem hagyott fel, 2003. december 7. napjáig nem mentesülhet a bérleti díj fizetésének kötelezettsége alól.

A jogerős ítélet megváltoztatása és a felperes keresetének elutasítása, másodlagosan a támadott ítélet hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítása érdekében az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Hangsúlyozta, hogy működési engedélye az 55.30-as TEÁOR számú tevékenységi körre vonatkozott, melyet a Polgármesteri Hivatal jegyzőjének 2004. december 15-én kelt igazolásával - miszerint az 55.40-es szám csak elírás volt - bizonyított. Ez az irat ugyan nincs az első fokú iratok között, azonban a 15. sorszámú tárgyalási jegyzőkönyv 4. oldala a csatolás tényét (A/13/3. szám alatt) igazolja. Ugyanerre a tényre tekintettel perújítási kérelmet is nyújtott be az elsőfokú bíróságnál, amely alapján az eljárás folyamatban van.

Előadta, hogy működési engedélyében a 214-es üzletkör jelzőszám magában foglalta a frissen sült, grillezett húsok értékesítését. Hivatkozott továbbá arra is, hogy a másodfokú tanács elnökének észlelnie kellett volna az elsőfokú tárgyalási jegyzőkönyv mellékletének hiányosságát, és rendelkeznie kellett volna az irat pótlásáról. Ezáltal a Pp. 119/A.§-át és a Pp. 117.§-át sértette a jogerős ítélet. A jogerős ítélet jogszabálysértését a továbbiakban a Pp. 206.§ (1) bekezdésében és a hivatkozott kormányrendelet rendelkezésében is megjelölte.