3167/2020. (V. 21.) AB végzés
alkotmányjogi panasz visszautasításáról
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
végzést:
Az Alkotmánybíróság a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 130. § (1) bekezdés c) pontja, 332/A. § b) pontja és a Fővárosi Törvényszék 2.Kpkf.671.132/2018/4. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
Indokolás
[1] 1. Az indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. § alapján alkotmányjogi panaszt nyújtott be, amelyben kérte a Fővárosi Törvényszék 2.Kpkf.671.132/2018/4. számú végzése alaptörvény-ellenességének a megállapítását és megsemmisítését. Indítványának kiegészítésében az Abtv. 26. § (1) bekezdése alapján kérte a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 130. § (1) bekezdés c) pontja és 332/A. § b) pontja alaptörvény-ellenességének a megállapítását és megsemmisítését is.
[2] 1.1. A megelőző bírósági eljárásban az indítványozó perújító felperesként vett részt.
[3] Az indítványozó keresetet terjesztett elő az Óbuda-Békásmegyer Közterület Felügyelet (a továbbiakban: perújított alperes) 02287-0001. számú - az indítványozót 50 000 Ft bírság megfizetésére kötelező - intézkedése ellen. A bírósági felülvizsgálati kérelem folytán induló pert a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság (a továbbiakban: elsőfokú bíróság) a 32.K.32.850/2017/6-I. számú - 2018. február 15-én kelt - végzésével a Pp. 157. § a) pontja alapján megszüntette. A végzés a felek fellebbezési jogukról történő lemondása folytán jogerőre emelkedett.
[4] Az indítványozó perújítási kérelmet terjesztett elő arra hivatkozással, hogy a korábbi bírósági anyagban hivatkozott szabályszegési ügyben két törvénysértés - mint új tény - merült fel.
[5] Az elsőfokú bíróság az indítványozó perújítási kérelmét a 13.K.31.902/2018/8-I. számú - 2018. szeptember 12-én kelt - végzésével, mint perújítás lefolytatására alkalmatlant, elutasította, mert a Pp. 260. § (1) bekezdése szerint perújításnak csak jogerős ítélet ellen van helye.
[6] A Fővárosi Törvényszék (a továbbiakban: másodfokú bíróság) a 2.Kpkf.671.132/2018/4. számú végzésével az elsőfokú bíróság végzését helyben hagyta.
[7] 1.2. Az indítványozó álláspontja szerint a Pp. 130. § (1) bekezdés c) pontja és 332/A. § b) pontja sérti az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdését, és XXV. cikkét.
[8] Az indítványozó álláspontja szerint a másodfokú bíróság végzése sérti az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdését, valamint 25. cikk (1) bekezdését.
[9] 2. Az Alkotmánybíróságnak az Abtv. 56. §-a alapján mindenekelőtt azt kellett megvizsgálnia, hogy az alkotmányjogi panasz a befogadhatóság törvényi feltételeinek eleget tesz-e. A befogadás visszautasítása esetén rövidített indokolással ellátott végzést hoz, amelyben megjelöli a visszautasítás indokát [Abtv. 56. § (3) bekezdés].
[10] Az Alkotmánybíróság a befogadhatóság törvényi feltételeinek vizsgálata során megállapította, hogy az indítvány a határozott kérelem Abtv. 52. § (1b) bekezdésén alapuló törvényi feltételeinek az alábbiak szerint nem tesz eleget.
[11] 2.1. Az alkotmányjogi panasz benyújtásának a törvényi feltétele [Abtv. 26. § (1) bekezdés a) pont, 27. § (1) bekezdés a) pont, 52. § (1b) bekezdés b) pont], hogy az indítványozó Alaptörvényben biztosított jog sérelmére hivatkozzon. Az indítvány e feltételnek csak részben tesz eleget, ugyanis az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint az indítványozó vonatkozásában nem tartalmaz Alaptörvényben biztosított jogot az Alaptörvény 25. cikk (1) bekezdése.
[12] 2.2. Az Alkotmánybíróság megállapította továbbá, hogy az indítványozó az Alaptörvény XXV. cikk és XXVIII. cikk (1) bekezdésének a sérelmét pusztán állította, azonban a panasz nem tartalmazza "az Alaptörvényben biztosított jog sérelmének lényegét" [Abtv. 52. § (1b) bekezdés b) pont].
[13] 2.3. Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint nem alkalmas az indítvány az érdemi elbírálásra, ha megjelöli ugyan az Alaptörvénynek azt a rendelkezését, amelyet sérülni vél, de nem indokolja meg - nem tartalmaz részletes érvelést arra vonatkozóan -, hogy az Alaptörvény megjelölt rendelkezésével miért ellentétes a támadott jogszabály, jogszabályi rendelkezés vagy bírói döntés, illetve nem tartalmazza az "indítványban foglalt kérelem részletes indokolását" [Abtv. 52. § (1b) bekezdés e) pont]. Az elégtelen indokolás miatt akadálya az érdemi elbírálásnak az is, ha a támadott jogszabály, illetve bírói döntés és az Alaptörvény megjelölt rendelkezése között nem állapítható meg összefüggés (3063/2018. (II. 20.) AB végzés, Indokolás [27]; 3231/2016. (XI. 18.) AB határozat, Indokolás [26]; 3075/2016. (IV. 18.) AB határozat, Indokolás [19]).
[14] A kifejtettek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítványozó alkotmányjogi panaszában nem adott elő érdemi elbírálásra alkalmas indokolást arra vonatkozóan, hogy a Pp. 130. § (1) bekezdés c) pontja és 332/A. § b) pontja az Alaptörvény XXIV. cikkével - a konkrét ügyben - milyen alkotmányjogi összefüggésben áll, és az indítványozó vonatkozásában a Pp. támadott rendelkezései miért eredményezték a tisztességes hatósági eljáráshoz való jog sérelmét.
[15] Az indítványozó által előadott indokok alapján nem állapítható meg alkotmányjogi összefüggés a támadott bírói döntés és az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdése között sem. Ezzel összefüggésben az Alkotmánybíróság rámutat arra is, hogy a másodfokú bíróság végzésének indokolásában az igényérvényesítés lehetőségéről, és az esetleges jogorvoslati lehetőségekről tájékoztatta az indítványozót: a bírság kiszabásával összefüggésben előterjesztett kifogásai tárgyában előterjesztett panaszát először az illetékes rendőrkapitányságnak kell elbírálnia, és ezen panasz elbírálását követően az arra irányadó jogorvoslati szabályoknak megfelelően fordulhat a döntéssel szemben a bírósághoz.
[16] 3. A kifejtettek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz nem felel meg az Abtv. 52. § (1b) bekezdés b) és e) pontjában foglalt követelményeknek. Erre tekintettel az indítványt, az Ügyrend 30. § (2) bekezdés h) pontja alapján, visszautasította.
Budapest, 2020. május 5.
Dr. Juhász Imre s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró
Dr. Juhász Imre s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró az aláírásban akadályozott
dr. Czine Ágnes
előadó alkotmánybíró helyett
Dr. Juhász Imre s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró az aláírásban akadályozott
dr. Horváth Attila
alkotmánybíró helyett
Dr. Juhász Imre s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró az aláírásban akadályozott
dr. Juhász Miklós
alkotmánybíró helyett
Dr. Juhász Imre s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró az aláírásban akadályozott
dr. Sulyok Tamás
alkotmánybíró helyett
Alkotmánybírósági ügyszám: IV/1673/2019.