A Fővárosi Törvényszék P.20344/2019/22. számú határozata zálogjog tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 205. §, 209. §, 269. §, 328. §, 329. §] Bíró: Schöck Beatrix

Fővárosi Törvényszék

40.P..../2019/22.

A Fővárosi Törvényszék

a Pulay Ügyvédi Iroda (ügyvéd címe. eljáró ügyvéd: dr. Pulay Gábor) által képviselt

felperes neve (felperes címe.) felperesnek

a dr. Némethi Gábor ügyvéd (ügyvéd címe.) által képviselt

I.rendű alperes neve (I.rendű alperes címe.) I. r. alperes és

II.rendű alperes neve (I.rendű alperes címe.) II. r. alperes

ellen

önálló zálogjogból származó kielégítési jog gyakorlása iránt indított perében meghozta a következő

í t é l e t e t.

A bíróság a keresetet elutasítja, és kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alpereseknek 15 napon belül 310.000,- Ft (azaz háromszáztízezer) forint perköltséget, mely áfától mentes.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül elektronikusan benyújtandó fellebbezésnek van helye a Fővárosi Ítélőtáblához, melyet a Fővárosi Törvényszéken kell előterjeszteni.

Fellebbezés esetén a Fővárosi Ítélőtábla előtt a jogi képviselet kötelező.

A fellebbezési határidő lejárta előtt a peres felek kérhetik, hogy a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálja el.

Ha a fellebbezés csak a perköltség nagyságára, vagy viselésére, a teljesítési határidőre, vagy az állam által előlegezett költség viselésére vonatkozik, illetőleg ha a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul, bármelyik fél kérheti, hogy a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson bírálja el.

I N D O K O L Á S

A felperes és a perben nem álló cég neve Zrt. között úgynevezett refinanszírozási jogviszony állt fenn, melynek keretében a felperes a cég neve Zrt. hitelezési tevékenységét forrással támogatta. A felperes mint kölcsönnyújtó a cég neve Zrt. mint adós részére kölcsönösszegeket nyújtott, melynek biztosítékaként a cég neve Zrt. a javára harmadik személyek által alapított önálló zálogjogot a felperesre átruházta.

A cég neve Zrt. és az alperesek között kölcsönszerződés jött létre 2008. július 8-án, melyet más biztosítékok mellett önálló zálogjogot alapító szerződés is biztosított.

A cég neve Zrt. javára az alperesek tulajdonát képező település szám hrsz. alatt felvett, természetben ingatlan címe sz. alatt fekvő ingatlanra önálló zálogjog volt bejegyezve 89.916,- CHF erejéig.

A cég neve Zrt. a felperes javára átruházta az önálló zálogjogot 2019. augusztus 14. napján engedményezés útján, tekintettel arra, hogy a két cég között ú.n. refinanszírozási jogviszony állott fenn, melynek alapján a felperes a cég neve Zrt. számára kölcsönöket nyújtott. A cég neve Zrt. ezen kölcsönjogviszony biztosítékaként ruházta a felperesre az alperesekkel létesített önálló zálogjogot más harmadik személyekkel létesített önálló zálogjogokkal együtt, az alperesek esetében 2008. július 14. napján. A zálogjog a felperes nevére az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre is került

A cég neve Zrt. 2014. április 14. napján jogutód nélkül megszűnt. Végelszámolását megelőzően a harmadik személyeknek nyújtott kölcsönszerződéseiből származó követeléseit a felperesre engedményezte.

Az alperesek ugyan a kölcsön törlesztésével a 2015-ös forintosítást követően elmaradtak, a hitelező a kölcsönszerződést mégsem mondta fel.

A felperes az önálló zálogjogi szerződést 2017. október 19. napján kelt levelével felmondta, mely október 30. napján az alperesekkel szemben hatályosult.

A felmondás okaként a zálogszerződés 11. pontjára hivatkozott, mely szerint a zálogjogosult a zálogszerződés azonnali hatályú felmondására jogosult, amennyiben megítélése szerint az ingatlanból való kielégítés késedelme esetén a kielégítést veszélyeztetve látja.

Felszólító levelében a felperes felhívta az alpereseket, hogy működjenek együtt a kielégítési jog gyakorlása során, a részükre mellékelten megküldött egyoldalú kötelezettségvállalás kielégítési jog gyakorlásához végrehajtási úton címzésű nyilatkozatot közjegyzői okiratban tegyék meg, és 15 napon belül juttassák el a felperes részére, illetve három hónapon belül az ingatlant kiürített állapotban adják át a felperesnek.

Tájékoztatta a felperes az alpereseket, hogy amennyiben a felhívásának sem a határidő alatt sem azt követően nem tesznek eleget akkor kielégítés tűrésére kötelezés iránti pert indíthat a felhívás kikényszerítése érdekében.

Az alperesek a felperesi felhívásnak nem tettek eleget.

A felperes keresetében kérte, hogy kötelezze a bíróság az alpereseket annak tűrésére, hogy a felperes 89.816,- CHF összeg, és ezen összeg után 2017. november 15. napjától a kifizetés napjáig járó, a késedelemmel érintett minden naptári félévben, az azt megelőző félév utolsó napján érvényes jegybanki alapkamattal egyező késedelmi kamata erejéig a település belterület szám hrsz. alatt felvett, természetben ingatlan címe sz. alatt alatti ingatlan alpereseket illető 1/2-1/2 tulajdoni hányadából bírósági végrehajtás útján kielégítést keressen.

Kérte a felperes, hogy a bíróság kötelezze az alpereseket a perrel felmerült költségek egyetemleges megfizetésére.

A felperes előadta, hogy az alperesek és a cég neve Zrt. a Ptk. 269. §-a szerinti önálló zálogjogot alapító szerződést kötöttek, mely személyes követelés nélkül jön létre függetlenül attól, hogy létrejöttének időpontjában létezik-e alapjogviszony és ha igen, annak mi a tartalma. A zálogjogosult kielégítési joga a zálogtárgyra korlátozódik. A kielégítési jog gyakorlásához az önálló zálogjog felmondása szükséges, kivéve ha a felek eltérően állapodtak meg. Az önálló zálogjog a Ptk. 269. § (3) bek. alapján átruházható, melyet megerősít az önálló zálogjogot alapító szerződés 16. pontja. A felperes az önálló zálogjog vonatkozásában 2009. augusztus 14. napján zálogjogosulttá vált, annak átruházása folytán. Így a felperes mint zálogjogosult a fenti összeg erejéig kielégítést kereshet. Ennek módja, hogy a felperes, mint zálogjogosult a szerződést 15 napos felmondási idő mellett felmondja, a felmondási idő elteltével pedig megnyílik kielégítési joga. Minthogy a felperes a zálogjogosult az önálló zálogjogot alapító szerződést írásban felmondta, ezen nyilatkozatát hatályosan közölte az alperesekkel, ők azonban a kielégítési jog peren kívüli gyakorlása tekintetében nem működtek együtt a felperessel, ezért kielégítési jogát keresettel kívánja érvényesíteni. Keresete jogcímeként a Ptk. 269. §, illetve 269. § (5) bek. jelölte meg.

Az alperesek érdemi ellenkérelmükben a kereset elutasítását és a felperes perköltségben való marasztalását kérték.

Jelentős körülménynek találták, hogy a felperes állításával szemben a felperesnek ismernie kellett az önálló zálogjogi szerződés alapjául szolgáló kölcsönszerződést.