A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20053/2020/5. számú határozata zálogtárgyból való kielégítés tűrése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 205. §, 205/A. §, 269. §] Bírók: Gyuris Judit, Hőbl Katalin, Szabó Csilla

Fővárosi Ítélőtábla

9.Pf.20.053/2020/5.

A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Pulay Gábor ügyvéd ... által képviselt ... felperesnek - a dr. Némethi Gábor ügyvéd ....által képviselt I.rendű alperes neve ... I. rendű és II.rendű alperes neve .... II. rendű alperesek ellen önálló zálogjogból származó kielégítési jog tűrése iránt indult perében a Fővárosi Törvényszék 2019. október 22. napján meghozott 40.P.20.344/2019/22. számú ítélete ellen a felperes 23. sorszámon előterjesztett fellebbezése folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alpereseknek mint egyetemleges jogosultaktnak 30.000 (harmincezer) forint másodfokú perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

[1] A felperes kérte, hogy a bíróság kötelezze az alpereseket annak tűrérésre, hogy 89.916 CHF és ennek 2017. november 15. napjától a kifizetésig járó törvényes mértékű kamata erejéig a ... helyrajzi szám alatt felvett, természetben az ... szám alatti ingatlan I. rendű alperest megillető ½ és II. rendű alperest megillető ½ tulajdoni hányadából bírósági végrehajtás útján kielégítést keressen a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 269. §-ára figyelemmel.

[2] Előadta, hogy a ... Zrt. és a felperes között refinanszírozási jogviszony állt fenn, melynek keretében a ... Zrt. hitelezési tevékenységéhez a felperes forrást bocsátott rendelkezésre. Ezen kölcsönösszegek biztosítékaként a ... Zrt. harmadik személyek által a javára alapított önálló zálogjogot a felperesre ruházta. A felperes az átruházáskor az önálló zálogjogot alapító szerződésen kívül a ... Zrt. és harmadik személyek közötti egyéb szerződéseket nem ismerte. Az alperesek tulajdonában álló perbeli ingatlanra a felperes javára önálló zálogjog van bejegyezve 89.916 CHF erejéig. A felperes az önálló zálogjogot alapító szerződést 2017. október 19. napján felmondta, a felmondó nyilatkozatot az alperesek 2017. október 30. napján kézhez vették.

[3] Az alperesek érdemi ellenkérelmükben a kereset elutasítását kérték.

[4] 13. sorszámú pontosított nyilatkozatukban előadták, hogy az önálló zálogjogi szerződés felmondása nem jogszerű. Az alperesek és a ... Zrt. között létrejött önálló zálogszerződés tartalmát nem csak a külön okiratba foglalt zálogszerződés jelenti, hanem ugyanekkor a felek között létrejött további írásbeli szerződések, azaz kölcsönszerződés és az ahhoz tartozó üzletszabályzat is tartalmaznak az önálló zálogjog alapítását és az abból származó jogok gyakorlását szabályozó rendelkezéseket. A kölcsönszerződés 4.1. és 7.1. pontjai a kölcsön- és zálogszerződés egységes értelmezésére, egymással összefüggő jogkövetkezményeire utalnak, így a Ptk. 207. § (1) bekezdését is figyelembe véve a felek feltehető akarata arra irányult, hogy önálló zálogjog alapítása mellett összekapcsolják a két szerződést. A kölcsön folyósítása ugyanis az önálló zálogjog alapításához kötött, és a kölcsönszerződés megszegésének jogkövetkezményei is összefüggnek a zálogszerződés felmondásával. Erre utalnak a hitelezési üzletszabályzat biztosítéki szerződések és az önálló zálogjog fogalmát meghatározó kikötései, melyek éppúgy a kölcsönszerződésnek és a zálogszerződésnek is részévé váltak, továbbá a II.1.4. pont, a IV. 1.5. pont, a IX. 4.4., 4.7., 4.8. a-f) pont és 4.13. pont, valamint a VII.2.1., 2.2. és 2.7. pontjai. A VII.2.7. pontból következik, hogy a kölcsönszerződés felmondása esetén jogosult a hitelező az önálló zálogjogi szerződést felmondani, a kölcsönszerződés felmondásáig a biztosítékból fakadó jogok nem gyakorolhatók. Kifejezetten így rendelkezik a IX.4.8.b) pont is. Ezzel ellentétes kikötéseket a külön okiratba foglalt zálogszerződés - sem annak 11. és 12. pontja - nem tartalmaz. A felperes által előadott tényállás szerint a ... Zrt. nem mondta fel az alapul szolgáló kölcsönszerződést, ennek hiányában pedig a zálogjogi szerződést sem mondhatta volna fel, mert az üzletszabályzat IX.4.8. b) pontja ezt kizárja.

[5] Előadták, hogy amennyiben a törvényszék a felmondás jogszerűtlenségére irányuló alperesi előadást nem osztja, ebben az esetben a törvényben írt 6 hónaposnál jelentősen rövidebb 15 napos felmondási idő kikötése a Ptk. 209. § (1) bekezdése szerint tisztességtelen. Megállapíthatónak tartották az önálló zálogjogot alapító szerződés érvénytelenségét egyéb okokból is. Hivatkoztak arra is, hogy az önálló zálogszerződés nem jött létre a Ptk. 205. § (2) bekezdése alapján, mert nem volt szándékuk önálló zálogjogi szerződés létrehozására, melyből a felperest csak jogosultság illeti, alpereseket pedig csak kötelezettség terheli, és ajándékozási szándékuk sem volt.

[6] Ezt meghaladóan előadták, hogy a Ptk. 269. § (3) bekezdésének megfelelően hivatkozhatnak a kölcsönszerződésből eredő kifogásaikra, miután a felperes az önálló zálogjogot ingyenesen szerezte, és a szerzéskor ismerte is az alapul fekvő jogviszonyt. A kölcsönszerződés pedig érvénytelen, figyelemmel arra, hogy a devizaalapú szerződésben a ... Zrt. az alpereseket nem tájékoztatta megfelelően a devizakockázat viselésének jogkövetkezményeiről, így a devizakockázatot alperesekre terhelő feltételek a Ptk. 209. § (1) bekezdése szerint tisztességtelenek, ez pedig a teljes szerződés érvénytelenségéhez vezet.

[7] Vitatták azt is, hogy a felperes a keresetben írt teljes összeg erejéig lenne jogosult zálogjogát érvényesíteni.

[8] Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította, és kötelezte, hogy fizessen meg az alpereseknek 310.000 forint áfamentes perköltséget.

[9] Megállapította, hogy a felperes nem ellenszolgáltatás nélkül, ingyenesen jutott a zálogjoghoz, ugyanis jogelődje és közötte refinanszírozási jogviszony állt fenn, mely egy szolgáltatás-ellenszolgáltatás alapon működő üzleti kapcsolat, és ennek része volt a zálogjog mint vagyoni értékű jog átruházása. Mindemellett a felperes számos hasonló jogügyletet bonyolított a ... Zrt.-vel, annak üzletszerű tevékenysége világos volt számára. Miután a hitelezési tevékenységet finanszírozta, az ebben történt megállapodás elképzelhetetlen a hitelezési konstrukciók ismerete nélkül, hiszen ezek a refinanszírozó tevékenység lényeges kockázati tényezőjét jelentik. A felperesnek tehát a zálogszerződés alapjául fekvő jogviszonyt ismernie kellett, amely ráadásul blanketta szerződés is volt. Ahhoz, hogy a Ptk. 269. § (3) bekezdése szerint az alperesek az alapjogviszonyból eredő kifogásaikat a felperessel szemben érvényesíthessék, elegendő, ha a felperesnek arról volt tudomása, hogy a zálogjog kölcsönjogviszonyt biztosít, és általánosságban milyen konstrukcióban. Minthogy a felperes nem bizonyította, hogy a kölcsönjogviszony ismeretlen volt számára, és azt sem, hogy ingyenesen szerezte a zálogjogát, az elsőfokú bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a felperesnek ismernie kellett a zálogjog alapjául szolgáló jogviszonyt, és nem ingyenesen jutott hozzá.