BH 2001.4.195 Ha a munkáltató a tanulmányi szerződésben támogatásként meghatározott térítést nemcsak a szerződési cél megvalósulásának idejére folyósítja, az ebben a részében nem minősül tanulmányi támogatásnak, és a tanulmányi szerződés megszegésére tekintettel nem követelhető vissza [Mt. 110. § (1) bek., 114. §].

Az alperes a vele munkaviszonyban álló felperessel 1996. március 15. napján tanulmányi szerződést kötött. A szerződés szerint a felperes a kipufogórendszerek gyártási technológiáinak magyarországi bevezetését célzó három hónapos gyakorlati továbbképzésben vett részt Németországban. Az alperes támogatásként a magyarországi havi alapbér és a külföldi tartózkodás idejére napi 60 DM ellátási költségtérítés fizetését, valamint az ingyenes szállítást vállalta, a felperes pedig a munkaviszonyának fenntartását a tanulmányok befejezését követő egy évig.

Az alperes 1996. december 20. napján a felperes munkaviszonyát rendkívüli felmondással megszüntette, majd felszólította, hogy a szerződés megszegése miatt fizessen vissza 6916,15 DM napidíjat, 272 840 Ft utazási költséget és 340 354 Ft betanulási időre kifizetett munkabért. A forintkövetelés után kamatot is követelt.

A felperes egyeztetést kért, majd annak sikertelensége után keresetet indított a visszafizetés alól való mentesítése iránt.

A munkaügyi bíróság az ítéletével mentesítette a felperest, mert a tanulmányi szerződés jogszabályba ütközött. Álláspontja szerint a szerződésben támogatást nem kötöttek ki, mert az annak alapján folyósított összegek a felperest a külföldi munkavégzésre tekintettel illették meg. A felperes egy hetes betanítás után két műszakban dolgozott. A tanulmányi szerződés színlelt volt, a felek valóságos akarata a külföldi munkavégzésre és az ezzel összefüggő speciális kikötések, járandóságok meghatározására irányult. Az alperes egyébként nem időarányosan és nem csak a szerződésben megjelölt betanulási időszakra kifizetett összegeket követelte vissza.

Az ítélet ellen az alperes fellebbezett.

A megyei bíróság az ítéletével az elsőfokú ítéletet helybenhagyta, mert az alperes a fellebbezésében sem tudta igazolni a tanulmányi szerződés tényleges létrejöttét.

A jogerős ítélet hatályon kívül helyezése és a felperes keresetének elutasítása iránt az alperes felülvizsgálati kérelmet nyújtott be. Tagadta, hogy a munkaviszonyból származó kötelezettség teljesítéséért fizette ki a felperesnek a visszakövetelt összegeket. A perben vitatta, hogy a felperes Németországban termelő munkát végzett, de ebben a körben a bizonyítási indítványának a bíróság nem adott helyt.

A felülvizsgálati kérelem a következők szerint alapos.

Az Mt. 110. §-ának (1) bekezdése szerint a munkáltató a szakember-szükségletének biztosítása érdekében tanulmányi szerződést köthet. A szerződésben a munkáltató vállalja, hogy a tanulmányok alatt támogatást nyújt, a másik fél pedig kötelezi magát, hogy a megállapodás szerinti tanulmányokat folytatja, illetőleg a képzettség megszerzése után meghatározott időn keresztül a munkáltatóval a munkaviszonyát fenntartja.

A korábbi jogi szabályozás megengedte, hogy a munkáltató betanító képzésre tanulmányi szerződést kössön. A hatályos szabályozás erről kifejezetten nem rendelkezik, a tanulmányi szerződés céljából kiindulva azonban változatlanul lehetséges betanításra és annak támogatására szerződni. Az ilyen szerződés tárgyából kiindulva azonban csak az minősül támogatásnak, ami a szükséges ismeretek elsajátításával, begyakorlásával összefügg. Ha a munkáltató a tanulmányi szerződésben támogatásként meghatározott térítést nemcsak a szerződési cél megvalósulásának idejére, a betanulás tartamára folyósítja, az ebben a részében nem minősül tanulmányi támogatásnak, és a tanulmányi szerződés megszegésére tekintettel nem követelhető vissza.