ÍH 2016.47 Az öngyilkosságban közreműködés megállapításának szempontjai

Nem emberölés bűntettének a kísérletét, hanem öngyilkosságban közreműködés bűntettét valósítja meg az a terhelt, akinek rábírására a sértett saját maga issza meg a terhelt által beszerzett mérget [Btk. 160. § (1) és (2) bekezdés a) és h) pont, Btk. 162. § (1) bekezdés].

Pertörténet:

Kaposvári Járásbíróság B.50/2006/3., Kaposvári Törvényszék Bny.193/2006., Kaposvári Törvényszék B.457/2006/7., Pécsi Ítélőtábla Bf.213/2006/7., Kúria Bfv.113/2008/5., Kaposvári Törvényszék B.28/2015/15., Pécsi Ítélőtábla Bf.54/2015/15. (*ÍH 2016.47*)

***********

A törvényszék ítéletével B. Z. vádlottat előre kitervelten, különös visszaesőként elkövetett emberölés bűntettének a kísérlete miatt 10 év fegyházra és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlottal szemben megszüntette a korábbi szabadságvesztés után engedélyezett feltételes szabadságot, egyben megállapította, hogy a vádlott félételes szabadságra nem bocsátható.

Az elsőfokú bíróság által megállapított és a másodfokú bíróság által kiegészített tényállás lényege a következő.

A vádlott 2005 szeptemberében 22 évi együttélés után vált el feleségétől, a sértettől. A válás tényét a vádlott nem tudta elfogadni, volt felesége, illetve annak szülei sérelmére 2006-ban különböző bűncselekményeket követett el. A sértett szülei sérelmére elkövetett emberölés bűntettének a kísérlete miatt a bíróság 10 év szabadságvesztésre ítélte, amelyből 2014 márciusában feltételes kedvezménnyel szabadult. Szabadulását követően a sértett lakóhelyéhez közeli faluba költözött. A vádlott kezdeményezésére többször találkozott a sértettel azzal a céllal, hogy a kapcsolatukat helyre állítsa. A sértett azonban ezt minden alkalommal elhárította azzal, hogy nem tudja a sérelmére, valamint a szülei sérelmére elkövetett bűncselekményeket a vádlottnak megbocsátani. A vádlott ezt nem fogadta el, és kijelentette, hogy amennyiben a sértett nem lehet az övé, akkor másé se legyen, inkább megöli.

A vádlott és a sértett között 2014. év nyarán több alkalommal szexuális kapcsolat is volt, amely alkalmakkor a vádlott ismét kijelentette, hogy nem tudja feldolgozni, hogy a sértett nélküle kezdett új életet, és szorgalmazta az ismételt együttélést. A sértett ezt minden esetben elutasította, sőt a vádlottal szemben szexuális erőszak bűntette miatt feljelentést is tett. Az elrendelt nyomozás keretében a bíróság a vádlottal szemben 2014. július 23. napjától kezdődően 60 napi időtartamra távoltartást rendelt el, melynek értelmében a vádlott köteles volt a sértett lakóhelyétől távol tartani magát, valamint köteles volt tartózkodni attól, hogy a sértettel bármilyen módon érintkezésbe lépjen.

A kényszerintézkedés ellenére a vádlott 2014. augusztus 8-án az esti órákban felkereste a sértettet a lakásán és felszólította, hogy menjen ki vele a temetőbe közös lányuk sírjához, utána békén fogja hagyni. A felszólításnak a sértett nem akart eleget tenni, azonban a vádlott kijelentette, hogy jobb lesz, ha kimegy vele a temetőbe, különben az édesanyján áll bosszút. A sértett féltve édesanyját, a vádlottal az utcára ment, és a temető irányába indultak. Útközben a vádlott folyamatosan azt mondta a sértettnek, hogy még mindig szereti és vissza akarja kapni.

Amikor a vádlott szüleinek lakatlan házához értek, a vádlott - eredeti elképzelésének megfelelően - lökdösni kezdte a sértettet a ház irányába, majd megfogta a kezét és a lakatlan ingatlan nyitott ablakán keresztül a sértettet az ingatlanba belökte. A házban közölte a sértettel, hogy jobban teszi, ha azt csinálja amit mond, mert ő már mindent eltervezett, mindkettőjüknek meg kell halni, de főleg a sértettnek. Ezt követően mindketten megitták a vádlott által odavitt 1-1 doboz sört és 1 dl pálinkát, majd a vádlott és a sértett szexuális kapcsolatot létesített.

22.00 óra körüli időben a vádlott elővette a már korábban általa a házba vitt 2 dl "TOTAL" gyomirtó szert, amely méreg a halálos mennyiség 1/7-1/8 részét kitevő glifozat nevű hatóanyagot tartalmazott. Közölte a sértettel, hogy azt el kell fogyasztaniuk, majd először magának töltött a méregből egy műanyag pohárba amit elfogyasztott, majd kb. 1,5 dl mennyiséget műanyag pohárba töltve felszólította a sértettet, hogy igya meg. A sértett a felszólításnak nem akart eleget tenni, azonban a vádlott azzal fenyegette meg, hogy amennyiben nem issza meg a folyadékot, azt le fogja nyomni a torkán.

A sértett ezt követően megitta a kb. 1,5 dl mennyiségű gyomirtó szert, amitől rosszul lett, az éjszaka folyamán többször hányt.

2014. augusztus 9. napján a hajnali órákban a vádlott a sértettet felhívta, hogy akassza fel magát, mert ha nem lehet az övé, akkor senkié sem lesz. A sértetti könyörgés hatására a vádlott megengedte, hogy a sértett haza menjen, az ingatlanból mindketten eltávoztak. A sértett ezt követően hazament, az otthonában tisztálkodott és átöltözött, majd délelőtt 9,30 körüli időben K. város kórházában orvosi ellátásra jelentkezett, mert a torkában maró fájdalmat és nyelési nehezítettséget érzett, illetve hígabb székletürítést jelzett panaszként. A sértettet a kórházban ellátták, az elfogyasztott gyomirtó szer a sértettnél ténylegesen 8 napon belül gyógyuló mérgezést okozott.

A "TOTAL" gyomirtó szer gyenge méreg, engedély nélkül vásárolható, lenyelve az emésztőrendszerből nagyon rosszul szívódik fel, hatóanyaga a glifozat. A vádlott által is használt 35,5 tömegszázalékos gyomirtó szerből kb. 1,5-1,6 liternyit kellett volna a sértettnek elfogyasztani ahhoz, hogy életveszélyes, esetleg halálos mérgezés alakuljon ki.

A sértett nem szenved és a bűncselekmény elkövetésekor sem szenvedett olyan kóros elmeállapotban, amely képtelenné tette vagy korlátozta volna őt a cselekmény következményeinek felismerésében, illetve a felismerésnek megfelelő cselekvésben. Személyiségét megfelelő alkalmazkodási készség, a kötődési készség problematikussága, illetve olykor irreális önalávetés jellemzi.

A törvényszék ítélete ellen a vádlott és védője felmentés érdekében jelentettek be fellebbezést. A fellebbviteli főügyészség az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását indítványozta.

Az ítélőtábla a védelmi fellebbezések alapján eljárva az elsőfokú bíróság ítéletét az azt megelőző eljárással együtt, teljes terjedelmében felülbírálta és megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a perrendi szabályokat betartotta. A másodfokú bíróság által kiegészített tényállás a Be. 352. § (2) bekezdése alapján megalapozott, az irányadó volt a másodfokú eljárásban is.

A megalapozott tényállásból helyesen következtetett a törvényszék a vádlott büntetőjogi felelősségére, tévedett ugyanakkor a vádlott által elkövetett cselekmény minősítésekor.

A minősítés körében a fellebbviteli bíróság az alábbiakra mutatott rá.

Az elsőfokú bíróság a vádlott bűnösségét minősített emberölés bűntettének a kísérletében állapította meg, nem adta jogi indokát azonban annak, hogy miért ezen bűncselekmény elkövetését rótta a vádlott terhére. A cselekmény minősítésénél figyelmen kívül hagyta a törvényszék azt a lényeges körülményt, hogy a vádlott nem valósította meg a Btk. 160. § (1) bekezdésében meghatározott emberölés bűntettének a tényállási elemét, az ölési magatartást. Az emberölés tényállása nyitott tényállás, amely aktív vagy passzív magatartással egyaránt megvalósítható. Ez olyan magatartást jelent, amely az általános élettapasztalat szerint alkalmas a törvényi tényállásban meghatározott eredmény, a halál előidézésére.