A Debreceni Ítélőtábla Pf.20438/2015/5. számú határozata kártérítés tárgyában. Bírók: Bakó Pál, Csikiné dr. Gyuranecz Márta, Pribula László

DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA

Pf.I.20.438/2015/5. szám

A Debreceni Ítélőtábla a dr. Helmeczy László (címe) ügyvéd által képviselt I.rendű felperes neve (címe) I. rendű, II.rendű felperes neve (címe) II. rendű, III.rendű felperes neve (címe) III. rendű, kk. VI.rendű felperes neve (címe) IV. rendű, kk. V. rendű felperes neve (címe) V. rendű és VI.rendű felperes neve (címe) VI. rendű felpereseknek, a dr. Szűcs Andrea ügyvéd ügyintézése mellett a Szűcs Ügyvédi Iroda (címe) által képviselt alperes neve (címe) alperessel szemben kártérítés iránt indított perében - amely perbe az alperes pernyertességének előmozdítása érdekében a dr. Polecsák Mária ügyvéd ügyintézése mellett a dr. Polecsák Mária Ügyvédi Iroda , címe) által képviselt UNIQA Biztosító Zrt. (címe) beavatkozott - a Nyíregyházi Törvényszék 12.P.20.749/2014/28. számú ítélete ellen az alperes részéről 29. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

közbenső ítéletet:

Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság közbenső ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felpereseknek 12 700 (tizenkétezer-hétszáz) Ft másodfokú perköltséget.

A közbenső ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

Indokolás:

Az I. rendű felperest 2010. május hó 5. napján perkután vesekő eltávolításra vették fel az alperes jogelődjének urológiai osztályára. A műtét során komplikáció lépett fel, a keringés összeomlása miatt újraélesztésre volt szükség. Az intenzív osztályos kezelés során a hashártya mögötti térben nagy mennyiségű levegőgyülemet igazolt a vizsgálat, és felmerült a légembólia lehetősége. Állapotában a kezelések ellenére javulás nem következett be, hanem agyi oxigénhiányos károsodás miatt kómás állapotba került. A 2010. május hó 6. és 8. napjain végzett képalkotó vizsgálatok a hashártya mögötti térben, a hasüregben, a májon belül elhelyezkedő májkapui visszérhálózatban, a lágyékcsatornákban és a lágyéktájék bőr alatti szöveteiben nagy mennyiségű levegőt mutatott ki. Emellett a tüdő verőerekben is észleltek vérrögösödést. Az I. rendű felperes kómás állapotának oka a keringés összeomlását követő agyi oxigénhiányos állapot. A keringés összeomláshoz nagy valószínűséggel a hashártya mögötti térbe, majd onnan az érrendszerbe került levegő vezethetett.

A felperesek keresetükben 7 828 464 Ft vagyoni és 175 000 000 Ft nem vagyoni kártérítés, valamint járadék megfizetésére kérték kötelezni az alperest, mert az alperes jogelődje által a beavatkozás során használt berendezés alkatrészének tömítetlensége és a karbantartás hiánya miatt került az I. rendű felperes kómás állapotba.

Az alperes és a beavatkozó a kereset elutasítását kérték. Az alperes vitatta, hogy a keringés összeomlása és az agyi oxigénhiányos állapot a beavatkozásnál használt gép meghibásodása miatt következett be.

Az elsőfokú bíróság a 8. sorszám alatt meghozott ítéletében a felperesek keresetét elutasította, és kötelezte őket, hogy 15 napon belül egyetemlegesen fizessenek meg az alperesnek 60 000 Ft, míg a beavatkozónak 30 000 Ft perköltséget.

Az első fokú ítéletet az ellene a felperesek részéről előterjesztett fellebbezés folytán a Debreceni Ítélőtábla a Pf.I.20.042/2014/9. szám alatti végzésével a fellebbezési kérelem, illetőleg a fellebbezési ellenkérelem korlátaira tekintet nélkül hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. Megállapította, hogy a felek és a beavatkozó oldalán személyenként 1 000 000 Ft másodfokú perköltség merült fel, továbbá 2 500 000 Ft fellebbezési eljárási illeték feljegyzésére került sor. A végzés indokolása szerint az elsőfokú bíróság nem megfelelően telepítette a bizonyítási terhet, hiszen a felperesektől követelte meg az okozati összefüggés fennálltának a bizonyítását. Ezzel szemben a felperesek részéről elegendő lett volna annak bizonyítása, hogy az I. rendű felperes kómás állapota az alperesi jogelőd által nyújtott kezelés során alakult ki. Ennek ténye az alperes részéről sem volt vitatott, sőt, a felperesek az általuk csatolt - a büntetőeljárás - során keletkezett szakvéleményekkel igazolták az okozati összefüggés meglétét is: azok a valószínűség szintjén a beavatkozás során használt műszer tömítetlenségében jelölték meg a levegőgyülem kialakulásának okát. A felperesek tehát sikerrel teljesítették a bizonyítási kötelezettségüket, sőt, azt a fentiek szerint meg is haladták. Ehhez képest az alperes lehetősége a magatartásának a kimentése, azaz annak bizonyítása, hogy a jogelődjének alkalmazottai az Eütv. 77. §-ának (3)bekezdésében előírt módon jártak el mind a beavatkozás, mind az annak során használt műszer átalakítása, karbantartása, ellenőrzése során, ami miatt a felpereseket ért kárért őt felelősség nem terheli.

A megismételt eljárásban az elsőfokú bíróság a kiegészített bizonyítás alapján megállapította, hogy a hashártya mögötti térbe kerülő levegő szervezetbe jutását okozhatta az urológiai beavatkozás során használt berendezés alkatrészének tömítetlensége illetve az üreges szonda.

A beavatkozáshoz használt berendezést a .... típusú orvostechnikai készülék a ... németországi székhelyű cég gyártmánya. Azt az alperes jogelődje 2001. április hó 20. napján szerezte be. A szállító az X Kft. volt, amely az alperesi jogelőd dolgozóit a készülék beüzemelésekor csupán a beüzemelésről és működtetésről tájékoztatta, ám nem adott tájékoztatást a karbantartásról és a tömítéscsere szétszereléssel járó műveleteiről, ahogy nem adott át magyar nyelvű használati utasítást, amit az alperesi jogelőd nem is kért.

A termék 2001. április hó 20. napján érvényes használati utasítása szerint a műszer kézi eszköz részében lévő öt tömítést 30 sterilizálás után cserélni kell. A gyártó cég 2001. júliusában az üreges szonda gyártását és forgalmazását leállította, emellett a korábbi használati utasítást úgy módosította, hogy a használat előtt vizes próbát kell alkalmazni, és légbuborékok jelentkezése esetén nem szabad a rendszert használni, mivel az biztonsági problémát okozhat. Ezt az alperes jogelődjével sem a gyártó, sem a forgalmazó nem közölte.

Az alperes jogelődje a magyar nyelvű használati utasítás hiányában a kézi eszköz tömítésének cseréjét 30 sterilizálásonként nem végeztette el. A C kőzúzó berendezést négy esetben, hiba felmerülésekor javíttatták: 2006. szeptemberében, 2007. márciusában és 2009. júliusában két alkalommal. 2006. szeptemberében és 2007. márciusában a lábkapcsoló pedálját javították, 2009. júliusában a javításra azért került sor, mert a készülék nem működtette sűrített levegővel a szondát, illetőleg a kézi eszköz darabja vízzel telt meg a használat során. A gép javíttatását minden alkalommal a forgalmazónál rendelték meg.

A vesekő eltávolítás közben az üreges szondán keresztül a levegő eljuthatott a szervezetig, és onnan a kézi eszköz elhasználódott, kellő időben ki nem cserélt, a mikro-repedések miatt nem megfelelően záródó tömítésén keresztül bejutott az I. rendű felperes szervezetébe. Az esemény elkerülhető lett volna, ha az alperesi jogelőd a műszer használatakor nem üreges szondát alkalmaz, vagy üreges szonda használata mellett is, ha a kézi eszköz tömítéseit az előírás szerinti 30 alkalmanként cseréli, és így az megfelelően zár.