BH 2022.12.335 A szerződések, ügyletek adóhatóság általi minősítése kizárólag adóügyi szempontból történik meg, nem jár a felek közötti magánjogi jogviszony átalakításával.

Amennyiben elmarad a bizonyítékok maguk összességében való értékelése, a bíróság nem juthat megalapozott döntésre [2003. évi XCII. törvény (Art.) 1. §, 2. §; 1996. évi LXXXI. törvény (Tao tv.) 8. §; 2017. évi CL. törvény (új Art.) 2. §; 1952. évi III. törvény (régi Pp.) 206. §].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A Kft.-nek (a továbbiakban: Kft.) egyszemélyes tulajdonosa a német székhelyű GmbH (a továbbiakban: GmbH). A GmbH tulajdonosa a C. GmbH., ennek tulajdonosa a KG (a továbbiakban: KG) vállalkozás, amely a cégcsoporton belüli további tulajdonnal is rendelkezik. A felperes beltagja a Kft. 0,0019% tulajdoni hányaddal, kültagja a GmbH 99,9981% tulajdoni hányaddal.

[2] Felperes menedzsmentje 2010. május 8-án akként határozott, hogy 50 millió €-t utal a GmbH részére. A döntést a felperes gazdasági igazgatója és cégvezetője írta alá. A vezetőség döntése a pénzeszköz visszafizetési kötelezettség nélküli, végleges átadását (a továbbiakban: Átadás) a Polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. tv. (a továbbiakban: rPtk.) 579-582. §-aira történő hivatkozással ajándékozásnak tekintette. Az Átadásról nem kötöttek szerződést.

[3] Az ebben az üzleti évben nyereséges felperesnek az Átadásra saját vagyonában nem volt fedezete, az Átadást a D. AG. - 20 millió € - és a C. AG - 30 millió € - által 2010. május 11-én folyósított hitelekből teljesítette ugyanezen a napon, 2010. május 11-én. A C. AG általi folyósításra abból a bank által biztosított 100 millió € hitelkeretből került sor, amelyben részesülő 12 vállalat közül az 1. helyen a KG, a 10. helyen felperes állt.

[4] Az Átadást felperes a 2010. üzleti év rendkívüli ráfordításai között számolta el, annak következtében adózás előtti eredménye 4,2 milliárd forint nyereség helyett 9,5 milliárd veszteség lett. Felperes az Átadás összegével nem emelte meg az adózás előtti eredményét, hivatkozva a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. tv. (a továbbiakban: Tao tv.) 3. számú melléklet A) rész 13. pontjának 2010. január 1. és május 14. közötti szabályaira. Felperesnél a GmbH 210. október 25-én 30 millió _ összegű tőkeemelést hajtott végre, melynek forrása a C. GmbH. által a felperest tulajdonló GmbH-ban megvalósított tőkeemelés volt.

[5] A GmbH a kapott Átadást a 2010. gazdasági év beszámolójának eredménykimutatásában "részesedésekből származó bevétel"-ek között szerepeltette, és már 2010. május 11-én tovább utalta kölcsönként a KG részére. A kapcsolt vállalkozásokra irányadó szabályozás következtében a cégcsoport német székhelyű tagjainál az előzőekben érintett pénzmozgások után nem keletkezett adó fizetési kötelezettség.

[6] Az elsőfokú adóhatóság a felperesnél 2009-2011. üzleti évekre - 2009. március 1. - 2010. február 28., 2010. március 1. - 2011. február 28 - valamennyi adóra és költségvetési támogatásra kiterjedő bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést végzett.

[7] A revízió adatai alapján az elsőfokú adóhatóság a felperes javára a 2010. üzleti évre társas vállalkozások különadója adónemben 1 400 000 forint adókülönbözetet állapított meg. Terhére tao adónemben a 2010. üzleti évre 1 052 211 000 forint, innovációs járulék adónemben a 2009. üzleti évre 35 000 000 forint, a 2010. üzleti évre 60 000 forint, összesen 1 147 211 000 forint adóhiánynak minősülő adókülönbözetet állapított meg, adóbírságot szabott ki és késedelemi pótlékot számított fel. Az elsőfokú adóhatóság rögzítette, hogy a reklámhordozó papírok után felperes helytállóan vallotta be és fizette meg a környezetvédelmi termékdíjat a 2009. december - 2010. évekre. A 2009. év megelőző időszakára elévülés miatt nem tehető megállapítás.

[8] Az alperes a 2061192172 számú határozatával megváltoztatta az elsőfokú döntést. Elévülés miatt elrendelte a I. pontban a felperes terhére innovációs járulék adónemben a 2009. üzleti évre megállapított 35 000 000 forint adókülönbözet törlését, a II. pontban a 2009. évre a felperes javára társas vállalkozások különadója adónemben megállapított 1 400 000 forint törlését, a III. pontban a törölt adóhiánynak minősülő adókülönbözet után fizetendő 3 500 000 forint adóbírság, valamint 12 076 000 forint késedelmi pótlék törlését, a IV. pontban elrendelte a megfizetett jogorvoslati illeték visszafizetését felperes részére. Egyebekben helybenhagyta az elsőfokú döntést.

[9] Indokolásában az Átadás kapcsán nem csak az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. tv. (a továbbiakban: régi Art.) 1. § (7) bekezdésében írtakra hivatkozott, de arra is, hogy a felperes eljárása a 2. § (1) bekezdésében szabályozott rendeltetésszerű joggyakorlás követelményébe ütközik. Az általa teljesített ügylet kizárólag adóelőny elérését célzó, mesterségesen kialakított konstrukció volt, ezért annak kapcsán nem alkalmazható a Tao tv. 3. számú mellékletének A) rész 13. pontja szerinti adóalap növelése alóli kivételt jelentő eset. Az elsőfokú adóhatóság az ügylet összes körülményét feltárva és megvizsgálva állapította meg, hogy annak kizárólagos célja adóelőny realizálása volt. Az Átadás ténylegesen osztalék fizetésére irányult és nem pénzeszköz visszafizetési kötelezettség nélküli, végleges átadását célzó ajándékozásra. Így az ügyletre nem alkalmazható a Tao tv. 3. számú melléklet A) rész 13. pontja, a rendkívüli ráfordítások összegének változása miatt az Átadás a Tao tv. 8. § (1) bekezdés d) pontjának megfelelően 13 752 000 000 forinttal növeli az adózás előtti eredményt.

A kereseti kérelem

[10] A felperes keresetében tao, innovációs járulék és környezetvédelmi termékdíj körében kezdeményezte az alperesi határozat bírósági felülvizsgálatát. Az anyagi jogi szabályok sérelme mellett hivatkozott arra, hogy az alperes nem tett eleget indokolási kötelezettségének, a tényállás feltáratlan.

[11] A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 3.K.31.999/2016/49. számú jogerős ítéletével az alperes határozatát a rendelkező rész I., II., III. és IV. pontjainak kivételével az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú adóhatóságot további bizonyítás lefolytatása érdekében a tao, a környezetvédelmi termékdíj és az innovációs járulék körében új eljárás lefolytatására kötelezte. A felülvizsgálati kérelmet alperes nyújtotta be a tao és a környezetvédelmi termékdíj kérdésében, az innovációs járulékot nem érintette. A Kúria a Kfv.I.35.422/2018/7. számú végzésével ezen ítéletnek felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részét nem érintette, felülvizsgálati kérelemmel támadott részében hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. Iránymutatás szerint a feleknek sem az adóigazgatási eljárásban, sem a bírósági peres eljárásban nem volt további bizonyítási indítványuk, így tehát a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján kell az alperes határozatát felülbírálni.

[12] Az új eljárásban az elsőfokú bíróság a 40.K.701.602/2020/17. számú jogerős ítéletével az alperesi határozatot a rendelkező rész I., II., III. és IV. pontjai kivételével az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte, ezt meghaladóan elutasította felperes keresetét. Az elutasítás a környezetvédelmi termékdíjra vonatkozott, amely kérdésben nem érkezett a Kúriához felülvizsgálati kérelem. A Kúria a Kfv.I.35.186/2021/7. számú végzésével ezen jogerős elsőfokú ítéletnek felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részét nem érintette, felülvizsgálati kérelemmel támadott részében az ítélet ellentmondásossága miatt, hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.