A Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság P.22783/2012/41. számú határozata jogalap nélküli gazdagodás tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 78. §, 81. §, 164. §, 182. §, 206. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 301. §, 361. §] Bíró: Ujlaki Tamás

Kapcsolódó határozatok:

*Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság P.22783/2012/41.*, Fővárosi Törvényszék Pf.637516/2015/6., Kúria Pfv.21982/2016/5. (BH 2018.5.145)

***********

Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság

3.P.XV.22.783/2012/41.

A Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság

a dr. Kanta Tamás ügyvéd által képviselt S.J. felperesnek

a dr. Eperjesi Tímea ügyvéd által képviselt B.F.Ö. alperes ellen

jogalap nélküli gazdagodás indított perében meghozta az alábbi

Í t é l e t e t

Kötelezi a bíróság az alperest, hogy az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 4.800.000.-Ft-ot (négymillió-nyolcszázezer) valamint ezen összeg után 2008. augusztus 31. napjától a kifizetésig járó a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatát, valamint 938.000.-Ft. (kilencszázharmincnyolcezer) perköltséget.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 62.756.-Ft -ot (hatvankétezer-hétszázötvenhat).

valamint ebből 5235.-Ft (ötezer kétszázharmincöt) után 2012. február 15. napjától a kifizetésig járó a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatát,

valamint ebből 42.000.-Ft (negyvenkétezer) után 2012. március 5. napjától a kifizetésig járó a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatát,

valamint ebből 15.521.-Ft (tizenötezer-ötszázhúszenegy) után 2012. február 28. napjától a kifizetésig járó a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatát,

Ezt meghaladóan a bíróság alperes viszontkeresetét elutasítja.

Az alperes illetékmentessége folytán le nem rótt 15.000.-Ft illetékből 7500.-Ft-ot (hétezer-ötszáz) felperes köteles az állam javára NAV külön felhívására megfizetni, 7500.-Ft(hétezer-ötszáz) illetéket pedig az állam visel.

Egyebekben peres felek további költségeiket maguk viselik.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, mely az eljáró bíróságnál - de a Fővárosi Törvényszékhez címezve - 4 példányban nyújtható be.

Tájékoztatja a bíróság a peres feleket, hogy kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását. A másodfokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték, avagy állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, vagy az ítélet indokolása ellen irányul, vagy az ügy eldöntése tárgyaláson kívül is lehetséges.

A fellebbezésben új tény állítására illetve új bizonyíték előadására akkor kerülhet sor, ha az új tény vagy új bizonyíték az elsőfokú határozat meghozatalát követően jutott a fellebbező fél tudomására, feltéve, hogy az - elbírálása esetén - reá kedvezőbb határozatot eredményezett volna, vagy az az elsőfokú határozat jogszabálysértő voltának alátámasztására irányul.

I n d o k o l á s

A bíróság a becsatolt iratok, peres felek előadása és Bobay István szakértő szakvéleménye alapján az alábbi tényállást állapította meg:

Alperes tulajdonában áll a B.Sz. utca 4-6 szám alatti ingatlan, amelyben egy 53 m2-es, gondnoki lakást 2008. szeptember 1.-étől bérelt felperes. A bérleti szerződés határozatlan időre szólt. Alperes felmondása következtében a szerződés 2012. január 31.-ével megszűnt, felperes 2012. február 21.-én költözött ki az ingatlanból. A bérleti szerződés megkezdése előtt felperes az ingatlanon az alábbiak szerint értéknövelő beruházásokat végzett: megvásárolt és beszereltetett 4 darab 150X150 méretű ablakot, valamint 1 erkélyajtót. Utóbbi ajtó vonatkozásában a számlán belső ajtó szerepelt. Felperes továbbá egy könnyűszerkezetes építési móddal épült toldalék építménnyel (faházzal) bővítette az ingatlant, amely nem a lakáson belül került megépítésre, hanem az eredeti épület toldalékaként, kerekítve 20m2-el növelve a lakás hasznos alapterületét, 73m2-re. A szerződés alperes felmondása miatt szűnt meg 2012, január 31. napjával, felperes 2012. február 21. napján költözött ki a lakásból, 62.756,- Ft lakáshasználati és közüzemi díjat nem fizetett ki alperes részére.

Fentiekre, valamint a lakáson belüli további, felperes által elvégzett felújítási munkálatokra tekintettel felperes keresetet indított kérte alperessel szemben, amelyben 5.675.617,- Ft, valamint annak 2008. augusztus 31.-étől a kifizetésig járó törvényes kamatai, valamint perköltség megfizetésére kérte alperes kötelezését. Figyelemmel arra, hogy a bíróság által kirendelt szakértő felperes értéknövelő beruházásainak ellenértékét 4.800.000,- Ft-ban állapította meg, a peres eljárás során felperes keresetét leszállította és 4.800.000,- Ft, valamint annak 2008. augusztus 31.-étől a kifizetésig járó törvényes kamatai, valamint perköltség megfizetésére kérte alperes kötelezését.

Alperes érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Előadta, hogy alperes is végzett, illetve végeztetett felujítási munkálatokat a lakásban, vízátalakítás, kőműves munka, fűtés korszerűsítés, nyílászáró csere, burkoló munka, külső villanyszerelés, riasztó rendszer kiépítése, ezek ellenértékét ki is fizette. A felperes által elvégeztetett munkálatok vonatkozásában álláspontja szerint valósága és értéknövelő volta esetére sem tartotta felperes igényét alaposnak, mert a Lakástörvény a költségek tulajdonos általi viselését a bérleti szerződés tartalmi elemeként határozza meg, ilyenről pedig a bérleti szerződés nem rendelkezik, illetve felperes esetleges értéknövelő beruházásai esetére alperessel való egyeztetés hiányában leszerelést és állagsérelem nélküli eredeti állapot helyreállítást ír elő. A jogalap tekintetében való védekezése el nem fogadása és felperes munkálatainak bíróság általi értéknövelő voltának megállapítása esetére a leszállított kereset összegszerűségét is vitatta, mert felperes nem tett eleget e vonatkozásban őt terhelő bizonyítási kötelezettségnek, a munkálatok elvégzését nem bizonyította, álláspontja szerint mind a felperes által becsatolt számlák, mind a bíróság által kirendelt szakértő szakvéleménye aggályos, bizonyítéknak nem tekinthető.

-A faház vonatkozásában arra hivatkozott , hogy egy évvel korábbi a számla, mint a beruházás tényleges megvalósítása, ráadásul a felperes saját cége,a R.Kft. állította ki a számlát, ennek bizonyító ereje megkérdőjelezhető, így nem tekinthető igazoltnak felperes állítása.

-Az Á. Kft. által kiállított számla vonatkozásában a felperes által elvégeztetett egyéb korszerűsítés és felújítási munkálatok tekintetében arra hivatkozott, hogy egy nem létező cég állította ki, hiszen 2008. február 1-jén jogerősen elutasításra került az Á. Kft bejegyzési kérelme, ehhez képest a számla 2008. márciusi, így bizonyítékként figyelembe nem vehető. Ráadásul e vonatkozásban pedig részben átfedés van a P.H. megbízásából végzett munkálatokkal.