A Debreceni Ítélőtábla Bf.378/2019/39. számú határozata kábítószer-kereskedelem bűntette (JELENTŐS mennyiségű kábítószerre elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntette) tárgyában. [2012. évi C. törvény (Btk.) 35. §, (2) bek., 37. §, (3) bek. a) pont, (3) bek. ad) pont, 92. §, (3) bek. a) pont, 176. §, (1) bek., (3) bek., 178. §, (6) bek., 459. §, (1) bek. 2., 2017. évi XC. törvény (Be.) 7. §, (4) bek., 135. §, (1) bek. a) pont, (3) bek. a) pont, (3) bek. b) pont, (4) bek., 167. §, (3) bek., 561. §, (3) bek. b) pont, (3) bek. c) pont, 590. §, (1) bek., (2) bek., (9) bek., 592. §, (1) bek. b) pont, (2) bek. a) pont, (2) bek. c) pont, 593. §, (1) bek. a) pont, (3) bek., 600. §, (1) bek. b) pont, 605. §, (1) bek., 606. §, (1) bek., 607. §, (1) bek., 608. §, (1) bek., (1) bek. a) pont, (1) bek. d) pont, (1) bek. f) pont, 609. §, (1) bek., (2) bek. e) pont, 613. §, (1) bek., 868. §, (1) bek., 870. §, (1) bek.] Bírók: Bakó József, Diószegi Attila, Háger Tamás

Debreceni Ítélőtábla

Bf.IV.378/2019/39.

A Debreceni Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Debrecenben, a 2020. január 28. és január 30. napján megtartott nyilvános fellebbezési tárgyalás alapján meghozta a következő

í t é l e t e t:

A bűnszövetségben, jelentős mennyiségű kábítószerre elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntette és más bűncselekmények miatt I.rendű vádlott és társai ellen indított büntetőügyben a Debreceni Törvényszék 2019. március 1. napján kihirdetett 9.B.431/2017/146. számú ítéletét a fellebbezéssel érintett vádlottak tekintetében megváltoztatja a következők szerint.

II. r. vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztést fegyházban rendeli végrehajtani. E vádlott esetében az előzetes fogvatartás beszámításánál egynapi szabadságvesztésnek öt nap bűnügyi felügyeletben töltött idő felel meg.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét I. r., II. r., III. r. és IV. r. vádlottak vonatkozásában helybenhagyja.

A szabadságvesztés tartamába beszámítja I. r., III. r. és IV. r. vádlottak által az elsőfokú ítélet kihirdetésétől a mai napig bűnügyi felügyeletben töltött időt azzal, hogy egynapi szabadságvesztésnek négy napi bűnügyi felügyeletben töltött idő felel meg.

A másodfokú eljárásban 36 000 (harminchatezer) Ft bűnügyi költség merült fel, melyet II. r. vádlott visel.

I n d o k o l á s

[1] A Debreceni Törvényszék a 2019. március 1. napján meghozott 9.B.431/2017/146. számú ítéletével bűnösnek mondta ki I. r., az elérhetetlensége miatt távollévő II. r. és IV. r. vádlottakat kábítószer-kereskedelem bűntettében [a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (továbbiakban Btk.) 176. § (1) bekezdés IV. fordulat, (3) bekezdés], mint társtetteseket, III. r. vádlottat társtettesként elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntettében [Btk. 176. § (1) bekezdés III. fordulat, (3) bekezdés], valamint V. r. vádlottat kábítószer-kereskedelem bűntettében [Btk. 176. § (1) bekezdés IV. fordulat]. Ezért I. r. vádlottat és IV. r. vádlottat 6-6 év börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és 6-6 év közügyektől eltiltásra, II. r. vádlottat 5 év börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és 5 év közügyektől eltiltásra, III. r. vádlottat 4 év börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és 4 év közügyektől eltiltásra, továbbá V. r. vádlottat 1 év 10 hónap börtön végrehajtási fokozatú szabadságvesztésre ítélte, mely büntetés végrehajtását e vádlottnál 4 év próbaidőre felfüggesztette. Az I., II., III., és IV. r. vádlottak által előzetes fogvatartásban töltött időt a szabadságvesztésbe beszámította. Valamennyi vádlottra meghatározta a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségének legkorábbi időpontját. A fellebbezéssel érintett I. r., II. r. és IV. r. vádlottakkal szemben vagyonelkobzást alkalmazott. A lefoglalt kábítószert és az azzal összefüggő dolgokat elkobozta, határozott az egyéb bűnjelekről és kötelezte a vádlottakat a bűnügyi költség viselésére.

[2] Az ítélet ellen két irányban jelentettek be fellebbezést.

[3] Az ügyész I. r., II. r., III. r. és IV. r. vádlottak terhére a büntetés súlyosítása érdekében élt fellebbezéssel, III. r. vádlott esetében a terhére megállapított bűncselkemény jogi minősítését is támadva, annak megváltoztatását, a kereskedői elkövetői magatartás megállapítását indítványozva a Btk. 176. § (1) bekezdés IV. fordulat és a (3) bekezdés szerint. Indítványt tett továbbá az I., II., III., és IV. r. vádlottak esetében a szabadságvesztés végrehajtási fokozatának a törvény fő szabálya szerint fegyházra változtatására, mert álláspontja szerint az elsőfokú bíróság az eggyel enyhébb (börtön) fokozat alkalmazását nem indokolta meg és ennek nem álltak fenn a törvényi előfeltételei még IV. r. vádlott esetében sem, aki orvosi dokumentumokkal igazolt többféle betegségben szenved.

[4] Másfelől az ítéletet védelmi perorvoslatok támadták. Az elsőfokú ítélet kihirdetését követően II. r. vádlott védője és IV. r. vádlott, valamint a védője elsősorban felmentés, másodsorban a kiszabott büntetés enyhítése céljából jelentettek be fellebbezést. A nyilatkozatra fenntartott határidőben I. r. vádlott és a védője az ítélet hatályon kívül helyezése céljából, másodlagosan téves jogi minősítés miatt és a büntetés enyhítés végett, illetve a vagyonelkobzásra vonatkozó ítéleti rendelkezést sérelmezve éltek jogorvoslattal. III. r. vádlott és védője nem jelentettek be fellebbezést, ahogy az V. r. vádlott és védője sem.

[5] V. r. vádlott tekintetében az ügyészség tudomásul vette a törvényszék ügydöntő határozatát, ezért e vádlottra az ítélet első fokon 2019. március 6. napján jogerőre emelkedett.

[6] A ... Fellebbviteli Főügyészség a ... számú átiratában a védelmi jogorvoslatokat alaptalannak találva, a fellebbezéssel érintett vádlottakra bejelentett ügyészi fellebbezést indokainál fogva fenntartotta. III. r. vádlott cselekményét a Btk. 176. § (1) bekezdés IV. fordulatában meghatározott és a (3) bekezdés szerint minősülő társtettesként, jelentős mennyiségű kábítószerre kereskedéssel elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntettének indítványozta minősíteni és a fellebbezéssel érintett vádlottak büntetésének jelentős súlyosítását tartotta szükségesnek, megváltoztatva a szabadságvesztés végrehajtási fokozatát is, börtön helyett fegyházra.

[7] A fellebbviteli főügyészség képviselője ezen jogi álláspontját és indítványát a másodfokú eljárásban tartott tárgyaláson is fenntartotta.

[8] I. r., II. r., és IV. r. vádlottak védői írásban részletesen indokolták a jogorvoslatukat, amelyet a másodfokú eljárásban kiegészítettek.

[9] I. r. vádlott védői elsődlegesen az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésére tettek indítványt. Ennek indokaként részben megismételték a törvényszék előtt tartott, a vezető védő által előadott perbeszédben kifejtetteket. Álláspontjuk szerint az elsőfokú határozat a Be. 592. § (1) bekezdésének b) pontja alapján megalapozatlan, mert a tényállás teljes egészében felderítetlen, továbbá a Be. 607. § (1) bekezdésében, illetve a Be. 608. § (1) bekezdésében írt, a másodfokú eljárásban nem orvosolható eljárási szabálysértés történt, amely lényeges kihatással volt ,az eljárás lefolytatására, a bűnösség megállapítására, a bűncselekmény minősítésére, a büntetés kiszabására. Továbbra is vitatták az I. r. vádlottól lefoglalt kábítószer mennyiségét, illetve az ezzel kapcsolatos szakértői véleményt, mivel ahhoz nem lettek csatolva a mintavételi és mérési jegyzőkönyvek, és ezeket az elsőfokú bíróság sem szerezte be, az ezzel kapcsolatos bizonyítási indítványt elutasította. Kifogás alá esett a védelem részéről, hogy Dr. ... igazságügyi vegyészszakértő az elsőfokú tárgyaláson úgy nyilatkozott, hogy a mintavétel és a mérés során négy személy közreműködött, azonban a ,,szakértő technikusnak" megnevezett személyek nem szakértők, szakértői eljárásra ,,formai hiányosság alapján sem jogosultak". Utalva még arra is, hogy ezek a személyek szakértőként kirendelésre sem kerültek, így mindezek aggályossá teszik az igazságügyi vegyészszakértő véleményt és annak tartalmát. Azzal pedig, hogy a törvényszék elutasította a mérési jegyzőkönyvek beszerzését, elzárta a vádlottat és a védőt attól a lehetőségtől, hogy a szakértői véleménnyel kapcsolatosan aggályokat terjesszenek elő. Kifogásolta a védelem továbbá tanú 11 (utóbb a neve ...-ra változott) írásbeli vallomástételének az engedélyezését és annak a bizonyítékok közt történő figyelembevételét, holott a személyes kihallgatására indítvány történt. A védelem arra is hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság a vádlottak kábítószerhez való kötődésének vizsgálatára más szakértő kirendelésére tett bizonyítási indítványt nem bírálta el, azt el sem utasította, így a törvényszék elzárta a vádlottat, hogy magánszakértői véleményt terjesszen elő. Kifogás érte a ... forgalmi rendszámú ... típusú személygépkocsi átvizsgálását a nyomozás során, mert az a házkutatás elrendeléséről szóló határozatban írtaknak nem felelt meg, mivel a kérdéses gépkocsi nem az átkutatni elrendelt ingatlanban, hanem az utcán parkolt, ezért az abból lefoglalt kábítószer nem vehető figyelembe, ami kihatással van az I. r. vádlott terhére rótt bűncselekmény jogi minősítésére, mert az legfeljebb a Btk. 176. § (1) bekezdésébe ütköző és minősülő kábítószerrel visszaélés bűntettének minősül, amelynek a büntetési tétele lényegesen enyhébb, 2-8 évig terjedő szabadságvesztés. Mindezeket értékelve a védelem másodlagosan a büntetés jelentős enyhítésére és a törvényi előfeltételek hiányában a vagyonelkobzás mellőzésére tett indítványt (20. számú másodfokú irat). I. r. vádlott vezető védője a másodfokú tárgyaláson a fellebbezés indokait kiegészítette és kifejtette, hogy álláspontja szerint az elsőfokú eljárásban a Be. 135. §-ban írt és a hirdetményi kézbesítésre vonatkozó szabályok sérültek a II. r. vádlott vonatkozásában, ezért egyes határnapokon tárgyalást nem lehetett volna tartani az ügyben. Ez utóbbi kérdésben II. r. és IV. r. vádlottak védői ugyanezt a jogi álláspontjukat fejtették ki, csatlakozva az I. r. vádlott védőjéhez a másodfokú eljárásban.