A Kúria Köf.5016/2019/6. számú precedensképes határozata önkormányzati rendelet törvényességének vizsgálata tárgyában. Bírók: Dobó Viola, Horváth Tamás, Patyi András

A határozat elvi tartalma:

A helyi adókról szóló hatályos szabályozás [Htv. 7. § g) pontja] alapján a teherviselő-képesség figyelembe vétele az adóalanyok szélesebb köréhez igazodik. E kör kiterjedését az adóterhelés alapja oldaláról vett azonosság, az adóterhelés alkotmányosan védhető indoka, továbbá ezen ok és az érintett kör lehatárolása közötti okszerű, nem önkényesen meghatározott kapcsolat határolja be. Ilyen módon az adott adóalanyra szóló kötelezés a továbbiakban jellemzően már csak a normativitás szempontját sértheti. A Kúria Önkormányzati Tanácsa önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló eljárása során a bírói indítványt annak, továbbá a védiratnak a keretei között bírálja el.

***********

A KÚRIA

Önkormányzati Tanácsának

h a t á r o z a t a

Az ügy száma: Köf.5016/2019/6.

A tanács tagja: Dr. Patyi András a tanács elnöke, Dr. Horváth Tamás előadó bíró,

Dr. Dobó Viola bíró

Az indítványozó: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

Az érintett önkormányzat: Budapest XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzata

(1153 Budapest, Bocskai u. 1-3.)

Az ügy tárgya: önkormányzati rendelet törvényességének vizsgálata

Rendelkező rész

A Kúria Önkormányzati Tanácsa

- Budapest XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzatának a helyi adókról és az ahhoz kapcsolódó adózás rendjéről szóló - a 25/2016. (XI. 30.) számú önkormányzati rendelettel módosított - 40/2015. (XI. 30.) számú rendeletének 2017. január 1. napjától hatályos 6. §-a jogszabály-ellenességének megállapítására és az alkalmazási tilalom kimondására irányuló bírói indítványt elutasítja;

- elrendeli, hogy határozatának közzétételére a kézbesítést követő nyolc napon belül, az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon kerüljön sor.

A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

Az indítvány alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes logisztikai gazdasági tevékenységéhez hasznosított Budapest XV. kerület, (cím) szám alatti 88853 helyrajzi számú belterületi ingatlana a főváros határában, autópályák közelében található. Az indítványozó bíróság előtt folyamatban lévő 31.K.30.209/2019/8. számú per tárgya a felperes 2017. évi építményadó fizetési-kötelezettsége. Budapest Főváros XV. kerület Önkormányzatának Jegyzője mint elsőfokú hatóság a felperes építményadó kötelezettségét a 6/8541/1/2017. számú határozatával 2017. január 1. napjától 1.846 Ft/m2 évi adómérték alapulvételével 62.679.084 forintban állapította meg. Az elsőfokú határozat indokolásában a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 12. §-ára, valamint a Budapest XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzatának (a továbbiakban: önkormányzat) a helyi adókról és az ahhoz kapcsolódó adózás rendjéről szóló - a 25/2016. (XI. 30.) számú önkormányzati rendelettel módosított - 40/2015. (XI. 30.) számú rendeletének (a továbbiakban: Ör.) 5-6. §-ára hivatkozott.

[2] A fellebbezés folytán eljárt Budapest Főváros Kormányhivatala alperes a BP/1008/0328/2/2017. számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.

[3] Megállapította, hogy az Ör. 5. §-a és 6. § b) pontja alapján meghatározott 2017. évi adómérték a 100 m2 hasznos alapterületet meghaladó alapterületű épületek esetében nem haladja meg a megállapítható adómaximumot.

[4] A felperes az alperes határozatának bírósági felülvizsgálatát kérte. Az önkormányzati képviselő-testület a felperes szerint figyelmen kívül hagyta a Htv. rendelkezéseit, mivel az építményadó mértékének meghatározására nem a helyi sajátosságokhoz és nem az adóalanyok teherviselő képességéhez igazodóan került sor. A figyelembe veendő szempontok körében kiemelte az ingatlanok méretének sajátosságait, funkcióik különbségeit és a településen belüli elhelyezkedést. A hátrányos megkülönböztetés tilalmába ütközőnek értékelte, hogy a rendelet nem veszi figyelembe a multinacionális hátterű adózók és a felpereshez hasonló kis- és középvállalkozások közötti különbséget. A felperes álláspontja szerint az alperes határozatában megállapított építményadómérték nem igazodik sem a helyi sajátosságokhoz, sem az adóalany teherviselő képességéhez.

[5] Az alperes a kereset elutasítását kérte. Az önkormányzati rendelet felülvizsgálatára vonatkozó nemperes eljárás kezdeményezését nem ellenezte.

[6] A Kúria Önkormányzati Tanácsa a Köf.5033/2018/4. számú határozatával a bíróság a 2018. szeptember 21. napján kelt, 31.K.31.891/2017/16-I. számú, az Ör. 2017. január 1. napjától hatályos 6. § (1) bekezdése jogszabályellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói indítványát elutasította. A határozatában megállapította, hogy a bíróság a Htv. 7. § g) pontját nem jelölte meg, így azt a Kúria Önkormányzati Tanácsa nem vizsgálhatta. A felperes ismét indítványozta önkormányzati rendelet felülvizsgálatára vonatkozó eljárás kezdeményezését.

A bíróság indítványa és az önkormányzat védirata

[7] A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 31.K.30.209/2019/8. számú végzésében ismét indítványozta a Kúria Önkormányzati Tanácsának eljárását az Ör. 2017. január. 1. napjától hatályos 6. § (1) bekezdése jogszabály-ellenességének megállapítására és az alkalmazási tilalom kimondására vonatkozóan. Egyidejűleg az előtte folyó per tárgyalását a nemperes eljárás befejezéséig felfüggesztette. w

[8] A bíróság álláspontja szerint az Ör. 6. § (1) bekezdésében foglalt adómérték a perbeli esetben ellentétes a Htv. 7. § g) pontjával, mert az önkormányzat nem volt figyelemmel a helyi sajátosságokra (ingatlanok méretbeli sajátosságai, funkcióbeli különbségei, településen belüli elhelyezkedés, hasznosíthatósága), valamint az adóalanyok széles körét érintően az adóalanyok teherviselő képességére. Az alperes határozatával érintett 88853 hrsz.-ú ingatlan forgalmi értékét - mely körben a felperes által csatolt szakvélemény releváns bizonyíték - az építményadó alig több, mint 3 év alatt, vagyis rendkívül rövid időn belül felemészti. Erre tekintettel a bíróság álláspontja szerint nem érvényesül a Htv. 7. § g) pontjának azon kitétele, hogy az önkormányzat adómegállapításának összességében egyaránt meg kell felelnie helyi sajátosságoknak, valamint az önkormányzat gazdálkodási követelményeinek és az adóalanyok széles körét érintően az adóalanyok teherviselő képességének is.

[9] A Kúria a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 140. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó 42. § (1) bekezdése alapján az érintett önkormányzatot felhívta az indítványra vonatkozó nyilatkozata megtételére.

[10] Az önkormányzat védiratában az indítvány elutasítását kérte, mert tételesen alátámasztott álláspontja, hogy a helyi sajátosságokat, az adófizetői teherbíró képességet, a magánszemélyek és a gazdasági társaságok közötti adóteher arányos elosztásának elvét - az adóalanyok széles körét érintően az adóalanyok teherviselő képességéhez és az önkormányzat gazdálkodási követelményéhez igazodóan és abba illeszkedően - a rendelet megalkotásakor figyelembe vette. Az önkormányzat a helyi sajátosságokat és adóalanyok teherviselő képességét szem előtt tartva a Htv.-ben biztosított kedvezményeken túl, további kedvezményeket és mentességeket biztosít az Ör. 3. § (1) és (2) bekezdésében és 4. §-ában.