A Legfelsőbb Bíróság Gfv.30249/2010/4. számú határozata helytállási kötelezettség megállapítása tárgyában. Bírók: Gyöngyösiné dr. Gyügyei Klára, Lőrincz Györgyné, Vezekényi Ursula
Kapcsolódó határozatok:
Kaposvári Törvényszék G.40081/2008/26., Pécsi Ítélőtábla Gf.30266/2009/7., *Kúria Gfv.30249/2010/4.* (EH 2011.2326)
***********
A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság ügyintéző: dr. Gálosi Vera ügyvéd által képviselt felperesnek dr. Varga Attila ügyvéd által képviselt I.r. és dr. Witzl Péter ügyvéd II.r. alperesek ellen helytállási kötelezettség megállapítása iránt a Somogy Megyei Bíróság előtt 1.G.40.081/2008. szám alatt indult és másodfokon a Pécsi Ítélőtábla Gf.II.30.266/2009/7. számú ítéletével befejezett perében az említett jogerős ítélet ellen a II.r. alperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő
í t é l e t e t :
A Legfelsőbb Bíróság a Pécsi Ítélőtábla Gf.II.30.266/2009/7. számú ítéletét a felülvizsgálati kérelemmel érintett részében hatályában fenntartja.
Kötelezi a II.r. alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 nap alatt 560.000 (Ötszázhatvanezer) Ft felülvizsgálati perköltséget, valamint az Államnak - felhívásra - 1.470.000 (Egymillió-négyszázhetvenezer) Ft le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket.
Ez ellen az ítélet ellen további jogorvoslatnak nincs helye.
I n d o k o l á s :
A felülvizsgálati kérelem szempontjából irányadó tényállás szerint az I.r. alperes 2007. augusztus 2-ig, a II.r. alperes pedig 2007. április 16-ig önálló cégjegyzésre jogosult ügyvezetője volt a cégjegyzékbe 2003-ban bejegyzett M.2000 Kft-nek. A cégjegyzékbe 2005. május 10-én bejegyzett M. Kft-nek - melynek módosított cégneve B. Kft. - az I.r. alperes alapításától kezdve ügyvezetője, 2006. december 29-től pedig tagja volt. 2006. december 19-én szóbeli kölcsönszerződés alapján a M. Kft. 2007. december 31-i lejárattal 24.500.000 Ft kamatmentes kölcsönt nyújtott a B. Kft-nek. A kölcsönszerződést 2007. májusában írásban is rögzítették, azt mindkét fél képviseletében az I.r. alperes írta alá, az egyik ügyleti tanú pedig a II.r. alperes volt.
2007. április 21-én benyújtott kérelem alapján a Somogy Megyei Bíróság 2007. május 16-án meghozott elsőfokú végzésével megállapította az M. Kft. fizetésképtelenségét, e cég 2007. augusztus 2. óta felszámolás alatt áll.
A B. Kft-t a Somogy Megyei Bíróság mint Cégbíróság 2007. június 12-én megszűntnek nyilvánította és kényszer végelszámolását rendelte el. Az M. Kft. felszámolója 2007. októberében felmondta a B. Kft-vel kötött szerződést és a végelszámolási eljárásban hitelezői igényt jelentett be. Miután a B. Kft-vel szemben 2007. május 9-től kezdődően több felszámolási kérelem előterjesztésére került sor, és a végelszámoló is intézkedett a felszámolás elrendelése érdekében, a Somogy Megyei Bíróság 2007. november 6-án megállapította a B. Kft. fizetésképtelenségét, mely cég 2008. február 8-a óta felszámolás alatt áll. A jóváhagyott közbenső mérleg szerint a hitelezői igények kielégítésére vagyoni fedezet hiányában nem kerülhet sor.
2008. június 9-én a felperes mint az M. Kft. felszámolója a 2006. évi IV. törvény (2006. évi Gt.) 30. § /3/ bekezdésére és az 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 33/A. §-ára alapítottan megállapítási keresetet terjesztett elő az alperesekkel szemben.
Az alperesek a kereset elutasítását kérték. Egyebek mellett arra is hivatkoztak, hogy a II.r. alperes - az I.r. alperes fia - csak névlegesen volt az M. Kft. ügyvezetője, a cég tevékenységét ténylegesen az I.r. alperes irányította, a kölcsön nyújtásról a II.r. alperes csak utólag szerzett tudomást.
Az elsőfokú bíróság 26. sorszámú ítéletében megállapította, hogy az alperesek az M. Kft. vezetőiként a cég fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetének bekövetkezte után nem a hitelezők érdekeinek elsődlegessége alapján látták el ügyvezetői feladataikat és ezáltal a társasági vagyon 24.500.000 Ft mértékben csökkent.
Az ítélet szerint miután az M. Kft. alapításkori célját, azaz egy adott projekt megvalósítását teljesítette, gazdasági tevékenységét - jóval a kölcsönszerződés megkötése előtt - befejezte, vagyona pedig "nagyjából" az a pénz volt, amit kölcsönadott a B. Kft-nek. A kölcsönszerződés megkötésének időpontjában az M. Kft-nek a hitelezők felé fennálló, jogerős bírósági ítéletekkel, illetve APEH határozatokkal megállapított, részben végrehajtás alá is vont lejárt tartozásai, valamint a 2006. december 19-e előtt keletkezett tartozásai meghaladták a kölcsön összegét. A kölcsönszerződés megkötésekor tehát a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet fennállt, sőt erre irányuló kérelem esetén a felszámolás elrendelésének is helye lett volna. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint az alperesek azzal, hogy ebben a helyzetben a hitelezői követelések kielégítése helyett egy másik gazdasági társaságnak biztosíték kikötése nélkül kamatmentesen, 24.500.000 Ft kölcsönt egy évre átadtak, nem a hitelezők érdekeinek elsődlegessége alapján jártak el. Mindezek alapján az elsőfokú bíróság az alperesek helytállási kötelezettségét a 2006. évi Gt. 30. § /3/ bekezdése és a Cstv. 33/A. § /1/ bekezdése alapján megállapította.
Az ítélet szerint a helytállási kötelezettséget megalapozó nagyfokú mulasztásnak minősül, hogy a II.r. alperes nem törődött az M. Kft. ügyeivel, semmiféle érdeklődést nem tanúsított annak pénzügyi helyzete iránt. Ha tisztában lett volna a cég vagyoni helyzetével, megkísérelhette volna a kölcsönnyújtás megakadályozását. A II.r. alperes nem mentesülhet a felelősség alól arra hivatkozással, hogy a cég ügyeiben passzív magatartást tanúsított, nem rendelkezett információkkal és az I.r. alperes intézkedéseihez előzetesen hozzájárult, mert ezek neki felróható körülmények.
A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!
Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!