BH 1999.12.544 I. Az emberrablás és nem az önbíráskodás bűntette valósul meg, ha az elkövetők a sértettet a helyváltoztatás szabadságától valamely követelés teljesítésének a kikényszerítése céljával megfosztják, és személy elleni erőszak, illetőleg testi épség elleni közvetlen fenyegetés alkalmazásával arra kényszerítik, hogy mindaddig velük maradjon, amíg a sértett hozzátartozója a részben jogos, részben jogtalan követelésüket nem teljesíti [Btk. 175/A. § (1) bek., 273. § (1) bek.].

II. Nem tekinthető az ítélet megalapozottságára kiható eljárási szabálysértésnek, ha az emberrablás miatt folyamatban levő ügyben a vádlottaknak és a sértettnek a nyomozás során történő szembesítése azért maradt el, mivel a sértett - a még akkor is fennálló félelemérzete folytán - nem vállalta a szembesítésen való részvételt [Be. 64. § (2) bek., 261. § (1) bek., Btk. 175/A. § (1) bek.].

Az elsőfokú bíróság az 1998. február 10. napján meghozott ítéletével emberrablás bűntette miatt a többszörös visszaeső I. r. vádlottat mint társtettest 3 év 6 hónapi fegyházbüntetésre és 4 évre a közügyektől eltiltásra; a II. r. vádlottat mint társtettest 1 év 6 hónapi börtönbüntetésre és 2 évre a közügyektől eltiltásra; a III. r. és a IV. r. vádlottat, mint társtetteseket 1-1 évi börtönbüntetésre és 2-2 évre a közügyektől eltiltásra; a VI. r. vádlottat mint társtettest 2 évi börtönbüntetésre és 3 évre a közügyektől eltiltásra és az V. r. vádlottat, mint bűnsegédet 1 évi börtönbüntetésre és 2 évre a közügyektől eltiltásra ítélte; továbbá úgy rendelkezett, hogy az I. r. vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható, valamint a VI. r. vádlottal szemben elrendelte a korábbi büntetőügyeiben kiszabott és próbaidőre felfüggesztett két szabadságvesztés végrehajtását.

Az I. r. vádlott általános iskolát végzett, évek óta foglalkozás nélküli, állandó bejelentett lakásán nem tartózkodik. Nőtlen, élettársi kapcsolatban áll a III. r. vádlottal, egy közös 6 éves gyermekük van. Többszörösen büntetett előéletű, ez idáig 5 esetben volt elítélve. Legutóbb a bíróság - mint többszörös visszaesőt - 10 hónapi börtönbüntetésre ítélte, ezt a szabadságvesztést a jelen eljárásban elrendelt előzetes letartóztatás megszakításával foganatba vették, és azt a vádlott a jelenlegi eljárás alatt kiállotta.

A II. r. vádlott általános iskolát végzett, állandó munkahelye nincs, büntetlen előéletű, nőtlen, gyermektelen, vidéki lakóhelyén élettársi kapcsolatban él az I. r. vádlott nővérével. Jelenleg más ügyben előzetes letartóztatásban van.

A III. r. vádlott általános iskolát és szakmunkásképzőt végzett. Jelenleg felszolgáló, büntetlen előéletű, hajadon, az I. r. vádlott élettársa és egy közös kiskorú gyermekük van. Egyúttal hivatásos előadóművész is, bűvészként szokott fellépni. Állandó lakásán ő sem tartózkodik.

A IV. r. vádlott 5 általános iskolai osztályt végzett, háztartásbeli, hajadon, élettársi kapcsolatban él, két kiskorú gyermeke van. Tulajdonában van egy piros színű Golf típusú személygépkocsi, amelyet rendszeresen szokott vezetni, noha jogosítvánnyal nem rendelkezik. Büntetlen előéletű. A jelen eljárás tárgyalási szakában lopás gyanúja miatt indult vele szemben büntetőeljárás, ezért előzetes letartóztatásba helyezték.

Az V. r. vádlott nőtlen, gyermektelen, élettársi kapcsolatban él. Általános iskolát és ipari iskolát végzett, állandó lakása Frankfurtban van, ahol mint vállalkozó egy büfét üzemeltet. Németországi tartózkodása alatt rászokott a különféle kábítószerek, főként a heroin élvezetére. Büntetett előéletű, 2 ízben volt végrehajtandó szabadságvesztésre elítélve.

A VI. r. vádlott általános iskolát és ipariskolát végzett, évek óta nincs sem legális munkaviszonya, sem bejelentett lakása. Elvált, egy kiskorú gyermeke van a volt felesége gondozásában. Büntetett előéletű, korábban 5 esetben ítélték el szabadságvesztésre. A vádlott ellen ugyancsak a jelenlegi büntetőeljárás alatt lopás gyanúja miatt újabb büntetőeljárás indult, és ezért őt a bíróság 1997. október 3-án előzetes letartóztatásba helyezte.

A vádbeli cselekmény idején a 25 éves sértett mint bolgár állampolgár 1993-ban álnéven és hamis útlevéllel horvát menekültként érkezett Magyarországra, és itt 2 éven keresztül álnéven menekültként élt. 1993-ban még a menekülttáborban lakott, amikor megismerkedett N. K.-val és vele csakhamar élettársi kapcsolatra lépett. Élettársa budapesti lakására költözött, a család befogadta.

1995-ben a sértettnek és N. K.-nak gyermekük született, akit a sértett sajátjaként ismert el. Közben a sértett ellen különböző büntetőeljárások indultak, az országból ki is utasították, de ez alól kivonta magát, mivel ettől kezdve valódi nevén, bolgár állampolgárként kezdett szerepelni. Egyébként Magyarországon a sértett sem bejelentett lakással, sem tartózkodási engedéllyel nem rendelkezett. Noha a sértett kilétére idővel fény derült, és az is világossá vált, hogy mindeddig hamis néven szerepelt, N. K. családja változatlanul kitartott mellette, sőt a közösen folytatott ipari tevékenységbe is bevonták.

A sértett züllött életmódot folytatott, állandóan utazott Budapest és Szófia között, időnként el-eltűnt, ilyenkor egy kispesti családi házban bejelentés nélkül rejtőzött el. Magyarul jól értett, és beszélt is. Rendszeresen űzte a különböző szerencsejátékokat, sokat vesztett és több ízben meglopta az élettársát, valamint annak velük élő hozzátartozóit is. Az is előfordult, hogy ellopta az ipari berendezéseket, munkát végzett, de annak ellenértékét megtartotta. Mindezek dacára a család nem utasította ki a sértettet, és az élettársi kapcsolat is fennmaradt.

Az I. r. vádlott és élettársa, a III. r. vádlott évek óta jó barátságban voltak a sértettel és élettársával, valamint annak családjával. A vádbeli időben az I. r. vádlott különféle helyeken bejelentés nélkül lakott, így vonta ki magát a legutóbbi szabadságvesztés végrehajtása alól. Ebben az időben is fenntartotta a sértetthez fűződő ismeretségét.

1996. május 26-án késő este az I. r. vádlott megjelent N. K.-ék lakásán, a sértettnek és N. K.-nak átadott egy táskát, amelyben 4500, esetleg 4800 USA-dollár volt elhelyezve. Megkérte őket, hogy másnapig vigyázzanak a táskára, majd érte fog jönni. (A pénz eredetét a nyomozás során nem derítették fel.)

Éjszaka a sértett felnyitotta a táskát, és amikor meglátta az összeget, kísértésbe esett, és elhatározta annak eltulajdonítását. Még az éjszaka magához vette a táskát, szó nélkül eltávozott, még élettársától sem búcsúzott el. Nyomban Szlovákiába, majd onnan Bulgáriába, később Törökországba utazott. Az eltulajdonított összeget részben saját céljaira fordította, részben üzleti vállalkozásokba fektette.

Az I. r. vádlott másnap jelentkezett a táskáért, ekkor N. K. közölte vele, hogy a táska a sértettel együtt reggelre eltűnt, hollétéről nem tud semmit. Az I. r. vádlott rendkívül indulatba jött, fenyegetőzött, és követelte a pénzt. A sértett ezt követően kb. egy héttel később felhívta az élettársát telefonon Bulgáriából, és közölte, hogy megszédült a sok pénztől, nem bírt ellenállni, azért lopta el. A pénzt különböző vállalkozásokba fektette, de majd rövidesen visszatéríti.