BH 2002.8.307 A kutatási szerződésnek a vállalkozási elemeket tartalmazó részében a vállalkozási szerződésre vonatkozó szabályokat, a megbízási elemeket tartalmazó részében pedig a megbízási szerződésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni [Ptk. 228. § (1) bek., 395. § (1)-(2) bek., 412. § (1) bek., 414/A. §, Pp. 206. § (3) bek., ].

A peres felek 1996. június 6-án kutatási-fejlesztési szerződést kötöttek nagytisztaságú alumíniumoxid kerámia-alapanyag és annak felhasználásával készített - a szabvány előírásainak megfelelő - kerámia kifejlesztésére és megvalósítására. A szerződésükben részletesen meghatározták a kutatást-fejlesztést végző felperes (2.1. pont), illetve a megrendelő alperes (2.2. pont) együttműködés keretében teljesítendő feladatait, és meghatározták az egyes feladatok teljesítési határidejét (3.1. pont) is, valamint a részfeladatok elvégzését követően a felperest megillető (rész)díjazás összegeit (3.2. pont), amelyből három részfeladat kapcsán a felperest feladatonként 300 000-300 000 forint, az utolsó részfeladat után pedig 600 000 forint, összesen tehát 1 500 000 forint díjazás illette meg.

A peres felek e kutatási-fejlesztési szerződésüket 1996. december 4-én úgy módosították, hogy a szerződés 2.1.2. pontjában és a 2.1.3. pontjában foglalt feladat teljesítésének határidejét 1997. augusztus 31. napjában állapították meg. Kikötötték, hogy e feladatok végrehajtása után döntenek a többi feladat folytatásáról, és úgy rendelkeztek, hogy amennyiben e feladatok végrehajtását folytatni kell, azokat 1997. december 31. napjáig kell teljesíteni.

Az alperes céget 1997-ben privatizálták. E tény és az emiatt megváltozott fejlesztési stratégia miatt az alperes 1997. szeptember 3-án a szerződést azonnali hatállyal felmondta. A felperes a szerződés felmondását nem fogadta el. Az alperes a szerződés felmondásában elismerte, hogy a felperes a szerződés 2.1.1. pontban foglalt kötelezettségét teljesítette, amelynek ellenértékét már 1996. július 30-án kifizette.

A felperes keresetében 1 200 000 forint, abból 300 000 forint után 1997. augusztus 31. napjától, 900 000 forint után pedig 1997. december 31. napjától számított évi 20%-os késedelmi kamat megfizetésére kérte az alperes kötelezését. Álláspontja az volt, hogy a felek között vállalkozási szerződés jött létre, amelyet az alperes megszegett. A szerződés felmondására ugyanis sem a szerződés, sem pedig a Ptk. rendelkezései alapján nem volt jogosult. A szerződésszegésből eredő kárát pedig az alperes köteles megfizetni. A kárát a szerződésben kikötött (elmaradt) díj öszzegében jelölte meg.

Az alperes a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint a peres felek között megbízási szerződés jött létre. A privatizációt követően már nem állt érdekében a szerződés fenntartása, ezért álláspontja szerint a szerződés felmondása jogszerű volt. A felperes az elvégzett munkájával arányos díjat kézhez kapta, ezért a további díjkövetelésének nincs jogalapja.

A jogerős ítélet a felperes keresetét elutasította. A jogerős ítélet a rendelkezésre álló okiratok és egyéb bizonyítékok alapján arra a következtetésre jutott, hogy a peres felek között a Ptk. 412. §-ában nevesített kutatási szerződés jött létre, amely szerződés elbírálása során a Ptk. 414/A. §-a alapján a vállalkozási szerződésekre, illetve a megbízási szerződésekre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. A jogerős ítélet álláspontja az volt, hogy a szerződésben meghatározott kutatási célfeladatok vonatkozásában a szerződés a vállalkozás elemeit tartalmazza. Figyelemmel azonban arra, hogy a kutatási tevékenység eredménye "bizonytalan", a szerződéses jogviszony felszámolására a megbízásra vonatkozó szabályok az irányadóak. Ezért az alperes felmondása következtében a kutatási szerződés a felek között a Ptk. 481. §-ának a) pontja alapján megszűnt. Figyelemmel arra, hogy a szerződés a megbízás teljesítése előtt megszűnt, a felperes a kikötött megbízási díjnak a tevékenységével arányos részére tarthatott igényt. Ezt a díjat az alperes a pert megelőzően teljesítette, ezért a felperes további díjkövetelése alaptalan volt.

A jogerős ítélet hatályon kívül helyezése, az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatása és a keresetnek történő helyt adás érdekében a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Álláspontja szerint a jogerős ítélet jogszabálysértően minősítette a peres felek között létrejött kutatás-fejlesztési szerződést megbízási szerződésnek. A szerződés tartalmi elemzése alapján ugyanis az állapítható meg, hogy a felperes által vállalt feladatok egyértelműen eredményt előíró kötelmek. A vállalkozási szerződés tartalmi elemeit túlsúlyban tartalmazó szerződéses rendelkezések miatt a felek jogviszonyát a vállalkozási szerződésre vonatkozó szabályok alapján kell elbírálni. A vállalkozási szerződés felmondására - szerződéses kikötés hiányában - pedig jogi lehetőség nem volt. Az alperes a szerződéstől a Ptk. 395. §-ának (1) bekezdése értelmében a vállalkozó kára megfizetésének kötelezettsége mellett állhatott el. A felperes a szerződés teljesítése érdekében folyamatosan az alperes rendelkezésére állt, ezért kára az elmaradt díjjal egyező mértékű.

Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban való fenntartását kérte.