A Budaörsi Járásbíróság P.20597/2007/33. számú határozata. Bíró: Oláhné dr. Tóth Orsolya

Kapcsolódó határozatok:

*Budaörsi Járásbíróság P.20597/2007/33.*, Budapest Környéki Törvényszék Pf.24077/2009/4., Kúria Pfv.21383/2011/6. (BH 2012.8.193)

***********

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Városi Bíróság a dr. Juhász Andrea Julianna ügyvéd (1114 Bartók B. út 87 4/3.) által képviselt I.rendű felperes neve (I. rendű és III.rendű felperes neve (III.rendű felperes címe) III. rendű felperesnek, a János törvényes képviselő (I.rendű felperes címe) által képviselt kk. II.rendű felperes neve (I.rendű felperes címe) II. rendű felperesnek - a dr. ügyvéd (által képviselt I.rendű alperes neve (I.rendű alperes címe) I. rendű alperes, II.rendű alperes neve (I.rendű alperes címe) II. rendű alperes és III.rendű alperes neve (III.rendű alperes címe) III. rendű alperes ellen - határvonal módosítása iránt indított perében meghozta az alábbi

Í T É L E T E T :

A bíróság megállapítja, hogy az I. és II. rendű felperes tulajdonában álló , 199. hrsz. alatt nyilvántartott, természetben , Nagy u. 32. szám alatti ingatlan, valamint az I-II-III. rendű alperesek tulajdonában álló , 200. hrsz. alatti nyilvántartott, természetben , Nagy u. 30. szám alatti ingatlan közötti határ igazságügyi szakértő 2008. május 5. napján kelt szakvéleményéhez mellékelt magyarázó vázrajzon 5-3-4. pontok között vonallal megjelölt helyen húzódik.

A bíróság kötelezi a I,II,III. rendű alpereseket, hogy 15 napon belül biztosítsák, hogy a felperesek a Nagy utcáról közvetlenül a jelenlegi kerítés mellett az alperesek ingatlana felőli oldalról a felperesek ingatlanán található nagykaput, valamint az ehhez kapcsolódó kocsibehajtót zavartalanul használhassák, és számukra a kapuhoz kulcsot, valamint a szabad bejárást biztosítsák.

Ezt meghaladóan a keresetet elutasítja.

A bíróság az ítélet egy példányát a vázrajz egy példányával megküldi az illetékes földhivatalnak.

A bíróság kötelezi az I-II-III. rendű alpereseket, hogy fizessenek meg a felpereseknek, mint egyetemleges jogosultaknak 15 napon belül egyetemlegesen 324.346.- (háromszázhuszonnégyezer-háromszáznegyvenhat) Ft perköltséget.

A bíróság kötelezi a felpereseket, hogy 8 napon belül leletezés terhével rójanak le 15.000.- (tizenötezer) Ft illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Bírósághoz címzett, de a i Városi Bíróságnál három példányban beadható fellebbezésnek van helye.

Ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, perköltség viselésére vagy összegére vonatkozik, a teljesítési határidővel kapcsolatos, illetve a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul - és a felek tárgyalás tartását nem kérték - a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el.

A felek kérhetik, hogy a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálja el.

Ha a fellebbezésben vitatott érték a 200.000 Ft-ot vagy a kereseti kérelemben megjelölt követelés 10%-át nem haladja meg, fellebbezésnek az elsőfokú eljárás szabályainak lényeges megsértésére, vagy az ügy érdemi elbírálásának alapjául szolgáló jogszabály téves alkalmazására való hivatkozással van helye.

A másodfokú eljárásban új tények állításának illetve új bizonyítékok előterjesztésének nincs helye, kivéve ha a tények előadására illetve bizonyítékok előterjesztésére az elsőfokú eljárásban a bíróság eljárási szabálysértése, vagy téves jogalkalmazása miatt nem kerülhetett sor.

Ha a fellebbezés a a megjelölt hivatkozást nélkülözi, a másodfokú tanács elnöke a fellebbezést hivatalból elutasítja. A másodfokú bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart. Tárgyalás tartását a fellebbező fél a fellebbezésben kérheti.

I N D O K O L Á S:

A bíróság az alábbi tényállást állapította meg:

A biatorbágyi 199. hrsz. alatt nyilvántartott, természetben , Nagy u. 32. szám alatt felvett ingatlan tulajdonosa I. és II. rendű felperes. Az ingatlant III. rendű felperes haszonélvezeti joga terheli. Az ezzel szomszédos 200. hrsz. alatt nyilvántartott, természetben , Nagy u. 30. szám alatt felvett ingatlan tulajdonosa I-II-III. rendű alperesek. Az I. rendű alperes tulajdonjoga 1976. február 16. napján, a II. rendű alperesé 1997-ben, a III. rendű alperes tulajdonjoga 192. május 18. napján került bejegyzésre.

A két ingatlan korábban közös tulajdonban állt. Az ingatlan megosztására az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal 1433/196. számon 1962. október 19. napján megosztási vázrajzot készített, amelyet a Budai Járási Tanács VB. Építési Csoportja engedélyezett. A megosztásról és a tulajdonközösség megszüntetéséről a Pestvidéki Járásbíróság P.IV.20.837/1964/15. számú, 1964. március 22. napján kelt ítéletével döntött. Az elsőfokú bíróság ítélete a Bíróság Pf.III.20.450/1965/18. számú ítéletével 1965. március 22. napján jogerőre emelkedett. A közös tulajdont a Pestvidéki Járásbíróság hivatkozott ítélete az 1433/1962. megosztási vázrajz szerint szüntette meg akként, hogy a korabeli nyilvántartás szerint a 454 hrsz.-ú ingatlan,- mely jelenleg 200 hrsz. alatti ingatlan - mérete 288 négyszögöl, míg a 45 hrsz.-ú ingatlan - mely jelenleg 199. hrsz. alatti ingatlan - mérete 287 négyszögöl legyen. A bíróság kötelezte a 455 hrsz. (jelenleg 199. hrsz.) alatti ingatlan mindenkori tulajdonosát, hogy a 454 hrsz.-ú (jelenleg 200 hrsz.) alatti ingatlan mindenkori tulajdonosa részére biztosítsa a bejárást a közös kerítésen létesítendő kapun, az ingatlanon található kút és pince használata érdekében. Az akkori per alperesei - a megosztás utáni 454 hrsz. alatti ingatlan tulajdonosai - azzal a feltétellel járultak hozzá a vázrajz szerint megosztáshoz, hogy a felperes - a későbbi 45 hrsz. alatti ingatlan tulajdonosa - kocsibejárót biztosít részükre, tekintettel arra, hogy a vázrajz szerint megosztás esetén "nem marad nekik kocsibejárat". A járásbíróság ítélete indokolásában rögzíti, hogy a bíróság arról tájékoztatta az akkori alpereseket, hogy ezen jogukat a "telekkönyvbe" szolgalmi jog gyanánt bejegyeztethetik. Az ítélet rendelkező része azonban döntést, illetve rendelkezést a kocsibejáróval kapcsolatosan nem tartalmaz. A jogerős ítéletet, valamint a megosztási vázrajzot 1976. február 16-án nyújtották be a földhivatalhoz. A Budai Járási és Városi Földhivatal telekkönyvi részleges 1976. február 23. napján kelt 1174/1976. sz. határozata alapján a földhivatal a változást mind a birtoklapon, mind a kataszteri térképen átvezette. A tulajdonosok azonban nem a 1433/1962. számon készült megosztási vázrajz szerint alakították ki az ingatlanjaikat. Az ingatlan tulajdonosai ugyanis az utcafronton "közös" kapubejárót hoztak létre, oly módon, hogy a 199. hrsz. alatti ingatlan területéből a 200 hrsz.-ú ingatlanhoz kapcsolva bekerítésre került a kocsibejáráshoz szükséges terület.