BH 2012.10.248 I. A felszámoló évente köteles közbenső mérleget előterjeszteni. Ha a közbenső mérleget az elsőfokú bíróság jóváhagyja, a felszámoló a jóváhagyott mérlegadatokból kiindulva készítheti el a következő közbenső mérleget, a jóváhagyó végzés elleni nem halasztó hatályú fellebbezés ezt a kötelezettségét nem befolyásolja. E kötelezettség megsértése megalapozza a felszámoló felmentését.

II. Az adós vagyonának indokolatlan ügyvédi letétbe helyezése a Cstv. 54. §-ában szabályozott kötelezettség súlyos megsértésének minősül, amely a Cstv. 27/A. § (7) bekezdése értelmében alapul szolgálhat a felszámolói tisztségből történő felmentésre. [1991. évi XLIX. tv. 27/A. § (7) bek., 51. § (2) és (6) bek., 54. §].

A jogerős végzésben megállapított és a felülvizsgálati kérelem elbírálása szempontjából jelentős tényállás a következő:

Az adós felszámolását a bíróság elrendelte, felszámolóként az M. Felszámoló és Szakértő Iroda Kft.-t jelölve ki. A felszámolás kezdő időpontja 2003. szeptember 24., a felszámolást elrendelő végzés 2003. október 22-én jelent meg a Cégközlönyben.

A felszámoló 2004. szeptember 30-i fordulónappal elkészítette az adós közbenső mérlegét, melyet az elsőfokú bíróság 2006. június 26-án kelt végzésével jóváhagyott. A felszámoló díját a közbenső mérleg elkészítéséig tartó időszakra 5 630 551 Ft-ban állapította meg, melynek egy részét a nyilvántartásba vételi díjakból, másik részét az adós vagyonából rendelte kifizetni. A végzés ellen benyújtott fellebbezés folytán az ítélőtábla 2007. május 10-én kelt végzésével az elsőfokú határozatot helybenhagyta.

Az első közbenső mérleg fordulónapját követő időpontban a felszámoló (2004. október 12-én) értékesítette - a hitelezői választmány hozzájárulásával, pályázaton kívül - az adós vagyonát (a Csongrád X. hrsz. alatti ipartelep megnevezésű ingatlant, a technológiai berendezéseket, felszereléseket, gépparkot, vagyoni értékű jogot, raktárkészletetet és egyéb ingóságokat bruttó 250 millió forintért) működő egységként a R.-T. Kft. részére. A vevő az adásvételi szerződésben vállalta, hogy 104 fő munkavállalót egy évig munkáltatói jogutódlással továbbfoglalkoztat.

A felszámoló az első közbenső mérleget követően nem készített közbenső mérleget, ezért az M. K. Zrt. és a NAV Dél-alföldi Regionális Igazgatósága hitelező kifogással élt a bíróságnál a felszámoló mulasztása miatt. Mindketten sérelmezték, hogy a felszámoló 2004 óta nem nyújtott be közbenső mérleget, holott az évente kötelező lett volna.

Az elsőfokú bíróság 2008. június 25-én kelt végzésében megküldte a felszámolónak a hitelezők kifogásait és kötelezte a felszámolót, hogy a kézbesítéstől számított 20 nap alatt adjon számot a közbenső mérleg beterjesztése óta a felszámolási eljárás során bekövetkezett eseményekről, ezen határidő alatt terjessze elő a zárómérleget és a vagyonfelosztási javaslatot, illetve amennyiben ez nem lehetséges, úgy készítse el a közbenső mérleget és azt nyújtsa be a bírósághoz. Figyelmeztette a felszámolót, hogy ha a felhívásnak nem tesz eleget, akkor a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 27/A. § (7) bekezdésében foglaltak alapján tisztségéből felmenti.

2008. július 18-án a felszámoló közölte, hogy a felszámolási zárómérleg elkészítése, a hitelezőkkel - köztük a kifogást előterjesztővel - a követelésük egyeztetése folyamatban van és kérte, hogy engedélyezzen a bíróság további 60 napot a felszámolási zárómérleg előterjesztésére.

A felszámoló a NAV hitelező felszámolási költségek közé sorolható hitelezői igényét vitatta, melyről az elsőfokú bíróság határozott. A felszámoló fellebbezése folytán indult másodfokú eljárás miatt a felszámoló 2008. október 31-én további határidő hosszabbítást kért a felszámolási zárómérleg benyújtására.

A bíróság 2009. február 5-ig meghosszabbította a zárómérleg benyújtásának határidejét. A benyújtott kifogások alapján az elsőfokú bíróság a hitelezők kifogását elbírálta és a 2009. január 14-én kelt, február 5-én jogerőre emelkedett végzésével kötelezte a felszámolót, hogy 20 nap alatt terjessze elő a közbenső mérleget.

2009. február 10-én a felszámoló nem felszámolási zárómérleget, hanem - 2008. december 31-i mérlegfordulónapra elkészítve - a II. számú közbenső mérleget nyújtotta be. Eszerint az adós vagyona összesen 393 593 108 Ft volt, ebből 91 438 838 Ft pénzeszköz maradt a közbenső mérleg fordulónapján, melyből 83 249 466 Ft ügyvédi letétben volt.

Az elszámolási időszakra (2004. október 1. - 2008. december 31.) 390 787 096 Ft bevételt jelölt meg, ugyanakkor kiadásként 302 154 240 Ft-ot tüntetett fel azzal, hogy abból 26 370 000 Ft-ot hitelezői igény, míg 275 784 240 Ft-ot a felszámolás alatti költségek kiegyenlítésére fordította.

Az elsőfokú bíróság a 2009. június 17-én kelt végzésében a közbenső mérleg jóváhagyását megtagadta, egyben kötelezte a felszámolót a végzés jogerőre emelkedésétől számított 30 napos határidővel a felszámolási zárómérleg és vagyonfelosztási javaslat előterjesztésére. Kifejtette, a közbenső felszámolási mérleg célja, hogy megbízható, hiteles helyzetfelmérés alapján történjen a hitelezők és a bíróság tájékoztatása az adós pénzügyi helyzetéről. A kifogást benyújtó hitelező alappal kifogásolta, hogy a közbenső mérleg számadataiból - további részletezés nélkül - nem állapítható meg minden kétséget kizáróan, a felszámoló az eljárás során milyen jellegű költségeket egyenlített ki, azok valóban felszámolási költségnek minősíthetőek-e vagy sem. Nem állapítható meg az "a" kategóriás hitelezői követelések kielégítésének időpontja és esedékessége, továbbá helytállóan utalt arra is a hitelező, hogy a felszámolói díj esedékessége a közbenső mérleget jóváhagyó végzés időpontjával azonos. Mindezekre tekintettel tagadta meg a közbenső mérleg jóváhagyását a Cstv. 50. § (6) bekezdése alkalmazásával.

A felszámoló fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta azzal, hogy az adós második közbenső mérlegét elutasította. Kifejtette, a felszámoló a fellebbezésében alaptalanul hivatkozott arra, hogy a közbenső mérleg megfelelő bontásban tartalmazza a felszámolási eljárás során felmerült költségeket, melynél részletesebb kimutatást sem a Cstv., sem a 225/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) nem ír elő. A Rendelet 7. § (7) bekezdése értelmében ugyanis a felszámolónak részletes tájékoztatást kell nyújtania a nyitó mérleg és az aktuális közbenső mérleg adatai közötti eltérések, változások minősítéséről, indokairól. A felszámoló által készített kimutatások ezt az előírást nem elégítették ki, ezért indokolt volt az adóhatóság bevételek-költségek alakulásának részletezésével kapcsolatos igénye.

Az elsőfokú bíróság 2009. november 13-án kelt végzésében felhívta a felszámolót a záróanyag benyújtására. A felszámoló közölte, hogy ellene a VPOP Dél-alföldi Regionális Nyomozóhivatal Békés Megyei Osztálya büntetőeljárást folytat, ennek során lefoglalták a zárómérleg elkészítéséhez szükséges iratokat és főkönyvi kartonokat. Iratok hiányában a felszámolási zárómérleget nem tudja előterjeszteni.