BH 1998.11.517 I. A hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás vétsége helyett, hivatali visszaélés bűntettének megállapítása, de az eljárás megszüntetése és megrovás alkalmazása a cselekmény csekély fokú társadalomra veszélyessége miatt [Btk. 36. §, 225. §, 226. §].

II. A rendfokozatra és a szolgálatra méltatlanná nem vált katonával szemben a felfüggesztett szabadságvesztés kiszabása mellett indokolt az előzetes bírósági mentesítésben részesítés [Btk. 104. §, 131. §, 132. §].

A városi bíróság az 1997. február 28-án kihirdetett ítéletével a terheltet 3 rb. hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás vétsége miatt halmazati büntetésül 6 hónapi - végrehajtásában 2 évi próbaidőre felfüggesztett - fogházbüntetésre ítélte.

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás lényege szerint a terhelt rendőr őrmesteri rendfokozatban a városi rendőrkapitányság őr-járőr alosztályának az állományába tartozik, büntetlen előéletű.

A terhelt 1996. október 22-én a városban T. B. rendőr őrmesterrel járőrszolgálatot teljesített, és hajnali 5 óra 30 perckor a belvárosban egymás mellett haladtak, amikor velük szemben közeledett három nő.

A sértettek a terhelttől és a társától kb. 2 méter távolságra lehettek, amikor a terhelt a nála levő könnygázsprayből - azt maga elé mellmagasságban tartva, jobb és bal oldalra történő vízszintes mozdulatokkal - minden indok nélkül a levegőbe fújt azzal a céllal, hogy a szemből közlekedő sértettek a könnygázfelhőbe belehaladjanak.

A sértettek a könnygáz okozta szúró-maró érzéstől könnyezni, köhögni és tüsszögni kezdtek. Velük szemben a vegyi eszköz alkalmazását egyébként semmilyen körülmény nem indokolta.

Az elsőfokú bíróság ítéletét a megyei bíróság a terhelt és védője által bizonyítási indítvány elutasítása miatt és felmentés végett bejelentett fellebbezés alapján bírálta felül, és azt az 1997. június 6-án kihirdetett végzésével helybenhagyta.

Ennek során a megyei bíróság a tényállást azzal a kiegészítéssel tekintette irányadónak, hogy amikor a terhelt és járőrtársa észlelték, hogy a sértettek könnyezni, köhögni, tüsszögni kezdtek a könnygáz okozta szúró, maró érzéstől, kinevették őket. K. F.-né sértettnél az orvosi vizsgálat megállapította, hogy szeme kissé belövellt, bal pupillája szűkebb, míg D. I.-né sértett szeme enyhén belövellt, és arca vérbőséggel jellemzett volt, P. A.-nén a vizsgálat során külsérelmi nyomot nem észleltek.

A jogerős határozatok ellen a terhelt nyújtott be felülvizsgálati indítványt bűncselekmény hiányában történő felmentése végett. A felülvizsgálati indítvány szerint az irányadó tényállás alapján a Btk. 226. §-ában meghatározott, hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás vétségének a tényállási elemei egyetlen sértett tekintetében sem valósultak meg, mivel a terhelt a sértettekkel nem került olyan kapcsolatba, amely a hivatalos eljárást irányukban megalapozná. Ezen túlmenően arra sem vonható következtetés, hogy szándéka sérülés okozására irányult volna, mivel a tényállás szerint nem irányította a könnygázsprayt a sértettek felé, hanem előttük fújta ki úgy, hogy azon áthaladjanak. Amennyiben ez a magatartás eredményezett egyes sértetteknél kötőhártya-lobosodást, ezért őt legfeljebb gondatlanság terhelheti, a hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás vétsége azonban gondatlanságból nem valósítható meg.

A legfőbb ügyész átiratában kifejtett álláspontja szerint a felülvizsgálati indítvány nem alapos.

Az ítélkezési gyakorlat minden olyan tevékenységet, amely hivatali kötelezettség teljesítéseként jelentkezik, a hivatalos eljárás részének tekint. Ekként az irányadó tényállás alapulvételével, a terhelt cselekményét a hivatali kötelezettségének a teljesítése során követte el. Az adott tényállásból ugyanakkor a terheltnek a bántalmazásra irányuló szándéka egyértelműen megállapítható.

Képtelenség, hogy a hivatalos eljárásban gondatlanságból elkövetett bántalmazást a törvény nem bünteti, a gondatlanságból elkövetés azonban az adott esetben fel sem merülhet; az viszont a hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás vétségének nem tényállási eleme, hogy a tettleges bántalmazás tényleges sérülést is okozzon.

A fentiekre figyelemmel a legfőbb ügyész indítványozta a jogerős határozatok hatályban tartását.

A nyilvános ülésen a terhelt és a védője a felülvizsgálati indítványban foglaltakra figyelemmel elsősorban a terhelt felmentését, másodsorban - arra is hivatkozva, hogy a tényállás felderítetlen, s ekként a jogerős határozatok megalapozatlanok - a megtámadott határozatok hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróságnak új eljárásra utasítását kérte.