A Debreceni Törvényszék P.20904/2014/16. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 30. §, 43. §, 78. §, 163. §, 164. §, 217. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 209. §, 217. §, 219. §, 222. §, 223. §, 234. §, 236. §, 272. §, 273. §, 326. §, 685. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 42. §, 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 38. §, 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) 47. §, 203. §, 210. §, 213. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §]

Debreceni Törvényszék

5.P.20.904/2014/16. szám

A ... Törvényszék Dr. Karkosák Balázs ügyvéd által képviselt I.r. és II.r. felpereseknek - jogtanácsos által képviselt I.r., ... Kft. (felszámolóbiztos) által képviselt II. r. alperes ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében meghozta a következő

í t é l e t e t :

A törvényszék a felperesek keresetét elutasítja.

Kötelezi a felpereseket, hogy egyetemlegesen fizessenek meg 15 napon belül az I.r. alperes részére 300.000.- (Háromszázezer) forint perköltséget.

A le nem rótt 1.200.000.- (Egymillió-kétszázezer) forint kereseti illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen a kézbesítésétől számított 15 napon belül a ... Ítélőtáblához címzett, de a ... Törvényszéken írásban, 4 példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye.

A törvényszék tájékoztatja a feleket, hogy a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmükben a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását kérhetik.

A másodfokú bíróság tárgyaláson kívül határoz, ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére, vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték megfizetésére vonatkozik, vagy a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul.

A felek bármelyikének kérelmére azonban a másodfokú bíróság tárgyalást tart. Tárgyalás tartását a fellebbező fél a fellebbezésében kérheti.

Az ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet ellen fellebbezést előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező. A jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan.

I n d o k o l á s

A törvényszék a peres felek nyilatkozatai, valamint a becsatolt okiratok tartalma alapján az alábbi tényállást állapította meg:

Az I.r. alperes (szerződéskötéskori nevén Magyarországi V. Zrt.) és a II.r. alperes között 2010. május 28. napján Hitelszerződés ... Kártya konstrukcióhoz elnevezéssel jött létre szerződés. A hitelszerződés alapján az I.r. alperes 20.000.000 forint hitelkeretet tartott a II.r. alperes rendelkezésére. A szerződés hatályba lépésének feltételeként szabta a szerződés az I.r. alperes és a G. Zrt. közötti készfizető kezességvállalási szerződés hatályba lépését, valamint magánszemély készfizető kezességvállalási szerződés aláírását.

A rendelkezésre tartás megnyílásának időpontja a szerződés hatályba lépésének napja volt, a rendelkezésre tartás megszűnésének időpontja 2011. május 27., a szerződésben részletezett feltételekkel történő meghosszabbítása esetén 2012. május 26.

A kölcsön kamatlába a szerződés szerint: a mindenkor érvényes referencia kamatláb - havonta változó, a naptári hónap szerződés szerint megjelölt napján a Reuter BUBOR oldalán megjelenő 1 havi bankközi irányadó kamatláb (BUBOR) - évi 4% kamatfelárral emelt mértéke.

A II.r. alperes 10.000.000 forint értékig kamattámogatásban részesült, melynek mértéke a szerződés aláírásakor 1% volt.

A II.r. alperes által fizetendő kamat mértéke a szerződéskötéskor 10.000.000 forint összeghatárig 8,26%, míg az afeletti összegre évi 9,26% volt.

Az éves hiteldíj is a kamattámogatás figyelembe vételével került meghatározásra akként, hogy 10.000.000 forint kölcsönösszegig annak mértéke 9,06%, az afeletti kölcsönösszegre 10,06% volt.

A szerződésben kikötésre került az is, hogy az I.r. alperes a hitelkeretet a G. Zrt. mindenkor aktuális Hirdetménye szerinti garanciadíjjal a hitelkeret megnyitásakor, annak meghosszabbítása esetén a meghosszabbításkor is megterheli. A szerződéskötés idején hatályos Hirdetmény szerint a garanciadíj mértéke évi 0,95% volt.

Ugyancsak a hitelkeret megnyitásakor, illetve annak meghosszabbításakor jogosult volt az I.r. alperes megterhelni a II.r. alperes rendelkezésére álló hitelkeretet a mindenkor aktuális Hirdetmény szerinti mértékű kártyadíjjal. Ez a szerződéskötés időpontjában 140.000 forintot jelentett.

A szerződés szerint a kölcsön visszafizetésének biztosítékát jelentette egyrészt az I.r. alperes és a G. Zrt. között létrejött készfizető kezességvállalási szerződés, másrészt a felperesek, mint magánszemélyek által vállalt készfizető kezesség. A biztosítéki szerződések a hitelszerződés elválaszthatatlan részét képezték.

A felperesek és az I.r. alperes ugyancsak 2010. május 28-án kötötték meg ... ügyszám alatt az Alapszerződéshez kapcsolódó Készfizető kezességvállalási szerződést. A felperesek a kezességi szerződés 2. pontjában kijelentették, hogy az Alapszerződést, és az abból származó jogokat és kötelezettségeket maradéktalanul ismerik, annak egy példányával rendelkeznek. Szerződéses nyilatkozatuk szerint készfizető kezességet vállaltak a II.r. alperesnek az Alapszerződésből származó tartozása és annak bármely járuléka erejéig, mindaddig, amíg az adósnak tartozása áll fenn, vagy állhat fenn.

A felperesekkel szemben a perbeli kölcsönszerződésből eredő követelés megfizetése iránt az M. Zrt. indított pert, amely a ... Járásbíróságon ... szám alatt van folyamatban. A per 2014. február 19-én tartott tárgyalásán az eljáró bíró 30 napos határidő tűzésével arra hívta fel a felpereseket - abban a perben alpereseket -, hogy igazolják a hitelszerződés bíróság előtti megtámadását.

A felperesek kereseti kérelmükben kérték, hogy a bíróság az érvénytelenség jogkövetkezményeinek levonása nélkül állapítsa meg az alperesek között 2010. május 28-án létrejött szerződés érvénytelenségét. Hivatkoztak arra, hogy a szerződést az I.r. alperes nevében aláíró személyek nem rendelkeztek képviseleti jogosultsággal, továbbá a bank által kikötött egyoldalú szerződésmódosítás jogával és a felmondással kapcsolatos kikötések tisztességtelenségére, valamint a garanciadíjra és a kártyadíjra vonatkozó szerződéses rendelkezések jogszabályba ütközésére.

Az I.r. alperes érdemi ellenkérelmében a kereseti kérelem elutasítását, a felperesek perköltségben marasztalását kérte. Álláspontja szerint a szerződést érvényes, a jogszabályoknak és a vonatkozó belső banki utasításnak mindenben megfelelő meghatalmazottak kötötték a bank nevében. Hivatkozott arra, hogy a perbeli szerződés nem fogyasztói szerződés, ezért a tisztességtelenségre hivatkozással a szerződés csak megtámadható, és nem semmis, a megtámadás határideje pedig eltelt.

A II.r. alperes érdemi ellenkérelmet nem terjesztett elő, a per tárgyalásain szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg.

A bíróság tájékoztatta a II.r. alperest, hogy a Pp. 73/A. § alapján a perben kötelező a jogi képviselet, a tájékoztatás kiterjedt a jogi képviselet hiányának jogkövetkezményeire is. K.É. felhívás ellenére nem igazolta, hogy a Pp. 73/C. §-a szerinti jogi képviselő, ezért a bíróság a nyilatkozatait a Pp. 73/B. § (1) és (6) bekezdései alapján hatálytalannak tekintette.