A Fővárosi Törvényszék P.25988/2014/32. számú határozata személyhez fűződő jog megsértése tárgyában. [1949. évi XX. törvény (Alkotmány) 8. §, 54. §, 55. §, 58. §, 62. §, 70/D. § (1) bek., (1) bek., 1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 164. §, 206. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 75. §, 76. §, 84. §, 349. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 129. §, 2011. évi XVI. törvény 1. §, 6. §] Bíró: Vavrikné dr. Tripsánszki Ágnes

Fővárosi Törvényszék Záradék: A 32-I. számú ítélet a ...P..../2014/32-I. 33. számú végzéssel javításra került.

Bp., 2016 július 7.

Vavrikné dr. Tripsánszki Ágnes

A Fővárosi Törvényszék

a dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd (ügyvéd címe.) által képviselt

felperes neve (felperes címe.) felperesnek

a képviselő jogi főelőadó jogi főelőadó által képviselt

alperes neve (alperes címe.) alperes ellen

személyhez fűződő jogok megsértésének a megállapítása és kártérítés megfizetése iránt indított perében

meghozta az alábbi

ítéletet:

A bíróság a keresetet elutasítja.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 200.000.- Ft (azaz kétszázezer forint) perköltséget.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak az állami adóhatóság külön felhívására 270.000.- Ft (azaz kétszázhetvenezer forint) eljárási illetéket.

A végzés ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek a Fővárosi Ítélőtáblához, amit az elsőfokú bíróságnál kell írásban, három példányban előterjeszteni.

Az ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet elleni fellebbezést, valamint csatlakozó fellebbezést előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező. A jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan. Pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése kérhető a területi kormányhivatal gyámügyi és igazságügyi osztályánál.

A fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmükben a felek kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívül történő elbírálását.

Ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték megfizetésére vonatkozik, a teljesítési határidővel kapcsolatos, vagy az ítélet indokolása ellen irányul, a fellebbező fél a fellebbezésében kérheti tárgyalás megtartását.

A jogi képviselővel eljáró felek a határozat ellen benyújtott fellebbezéshez mellékelt közös kérelemben indítványozhatják, hogy az anyagi jogszabály megsértésére alapított fellebbezést közvetlenül a Kúria bírálja el.

Indokolás

2006. szeptember 20. napján 02:50 óra körüli időben település, 1-es név út és 2-es név utca kereszteződésében, illetve a 2-es név utcában 30-40 fős, agresszív, hangoskodó, kiabáló, a kivezényelt rendőrökre különféle tárgyakat dobáló, garázda jellegű magatartást tanúsító csoport tartózkodott. Ebben az időben ezen a helyszínen tartózkodott a felperes is, aki maga is kiabált, hangoskodott, garázda jellegű magatartást tanúsított. Amikor az ott tartózkodó civil ruhás rendőrök a felperessel szemben intézkedni akartak, a felperes ennek ellenállt, ellenszegült, megpróbált elfutni, amit megakadályozandó az egyik intézkedő rendőr őt testi kényszer alkalmazásával földre vitte és megpróbálta megbilincselni. A felperes kiszabadulva a rendőri szorításból újfent elkezdett szaladni, ebben azonban nagyobb számú rendőri erő akadályozta őt meg, ismételten testi kényszer alkalmazásával megállították, elfogták, megbilincselték, rendőrautóba rakták és a település Rendőrkapitányságon előállították.

A alperes neve település Rendőrkapitányság Vizsgálati Osztálya a .../2006 ideigl. számú határozatával 2006. szeptember 20. napján 03:02 órai kezdő időponttal őrizetbe vette a felperest. A nyomozó hatóság a felperest a Btk. 271. § (1) bekezdésébe ütköző és (2) bekezdés szerint minősülő és aszerint büntetendő garázdaság bűntett elkövetésével gyanúsította. A felperes gyanúsítotti kihallgatására még ugyanezen a napon sor került.

A Pesti Központi Kerületi Bíróság a 2006. szeptember 22. napján meghozott ...Bny..../2006/2. számú végzésével 2006. szeptember 22-én 10:30 órával kezdődően elrendelte a felperes előzetes letartóztatását az elsőfokú bíróságnak a tárgyalás előkészítése során hozott határozatáig, legfeljebb 2006. október 22. napjáig.

A települési Ügyészség 2006. október 2. napján bíróság elé állította a felperest. A Pesti Központi Kerületi Bíróság az ugyanezen a napon ...B..../2006/2. számon meghozott ítéletével megállapította, hogy a felperes és a perben nem álló 1-es személy II. r. vádlott bűnös csoportosan és felfegyverkezve elkövetett hivatalos személy elleni erőszak bűntettében, mint társtettesek. Ezért a bíróság a felperest két év hat hónap börtönbüntetésre ítélte és három évre a közügyektől eltiltotta. Az előzetes fogvatartásban töltött időt a kiszabott szabadságvesztés-büntetésbe beszámította. Egyidejűleg a felperes letartóztatását fenntartotta a másodfokú eljárás befejezéséig, legfeljebb a nem jogerős ítélettel kiszabott szabadságvesztés tartamáig.

A Fővárosi Bíróság, mint másodfokú bíróság a 2006. október 2. napján meghozott ...Bnf..../2006/2. számú végzésével a felperes előzetes letartóztatását megszüntette és azonnali szabadlábra helyezését rendelte el. A felperes szabadítására 2006. október 26. napján került sor.

A Fővárosi Bíróság, mint másodfokú bíróság a 2007. december 19. napján meghozott ...Bf..../2006/16. jogerős ítéletében a felperes főbüntetését két évre enyhítette, a börtönbüntetés végrehajtását pedig - a közügyektől eltiltás mellékbüntetés mellőzésével - négy évi próbaidőre felfüggesztette. Elrendelte a felperesi vádlott pártfogó felügyeletét. A jogerős büntető ítélet alapjául szolgáló, a bíróság által megállapított tényállás szerint 2006. szeptember 20. napján 2 óra 50 perc körüli időben egy körülbelül harminc-negyven fős agresszív, a kivezényelt rendőrökre különféle tárgyakat dobáló, garázda jellegű magatartást tanúsító csoport részét képezve a település., 1-es név út és 2-es név utca kereszteződésében a felperes, mint I. r. vádlott a rendőrök felé dobott egy üvegből készült tárgyat, majd egy ködgyertyát, a perben nem álló 1-es személy II. r. vádlott pedig a rendőrök felé dobott egy, a földről felvett követ, majd egy földön fekvő fém parkolásgátló oszlopot. Ezen tárgyak egyike sem érte el az egyenruhás rendőrök testét. A vádlottak ezen magatartásuk kifejtését követően a 2-es név utcába mentek, ahol hangosan szidalmazták a rendőröket. A vádlottak nagy számú ismeretlen társukkal együtt magatartásukkal a köznyugalmat súlyosan megzavarták, valamint erőszakkal akadályozták a velük szemben intézkedő rendőrök eljárását. A vádlottak azon magatartása, hogy célzott dobásokkal akadályozták a velük szemben tömegoszlatóként résztvevő rendőrök eljárását, a Btk. 229. § (1) bekezdésének I. fordulatába ütköző, hivatalos személy elleni erőszak bűntettének minősíthető, amit csoportosan és felfegyverkezve követtek el. A büntető bíróság az ítélet történeti tényállását - a vádlottak tagadásával szemben - a meghallgatott rendőr tanúk vallomása, a rendelkezésre álló rendőri jelentések, valamint a szemléről és a lefoglalásról készült jegyzőkönyvek alapján állapította meg.