A Fővárosi Ítélőtábla Gf.40487/2017/3. számú határozata tag kizárása tárgyában. [2006. évi IV. törvény (Gt.) 47. §, 2006. évi V. törvény (Ctv.) 71/A. §, 2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:36. §, 3:107. §] Bírók: Gál Judit, Molnár József, Rutkai Éva

Fővárosi Ítélőtábla

16.Gf.40.487/2017/3.

A Fővárosi Ítélőtábla dr. Házy Béla Ügyvédi Iroda (.............) által képviselt .................... felperesnek a dr. Harsányi Ügyvédi Iroda (..............) által képviselt ............. alperes ellen tag kizárása iránt indított perében a Budapest Környéki Törvényszék 2017. június 20-án kelt 7.G.40.626/2016/24. számú ítélete ellen a felperes és az alperes részéről benyújtott fellebbezés folytán - nyilvános tárgyaláson - meghozta a következő

ítéletet:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 10.000 (tízezer) forint + áfa összegű másodfokú perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

Alperes a felperes egyik tagja.

...... ügyvezető 2016. július 11-én kelt meghívóval 2016. július 27-én 08.30 órára egyebek mellett az alperes tag kizárása napirendi ponttal összehívta az alperes taggyűlését.

A felperes 2016. július 27-i taggyűlése 6/2016. (07.27.) számú határozatával a következők szerint döntött: "A ........Kft. taggyűlése ezennel elhatározza ........tagnak a társaságból történő kizárását. A kizárásra a társaság többségi tagjainak az eredménye alapján kerül sor, mert ...........magatartása ellentétes a társaság többségi tulajdonosainak és társaság érdekeivel, nevezettnek a társaságban való maradása nagymértékben veszélyezteti a normális üzemszerű működését, és céljainak elérését. A taggyűlés felhatalmazza az ügyvezetőt a 2013. évi V. tv. 3:108. §-ban meghatározott kereset benyújtására azzal, hogy a keresetlevélben indítványozni kell ........ tagsági jogainak a jogerős ítélethozatalig történő felfüggesztését.

Indokolás: .......... magatartása 2012. óta következetesen a társaság működésének ellehetetlenítésére irányul. Nevezett először a 2012. május 10. napján tartott taggyűlésen helyezte kilátásba a társaság tönkretételét. A 2013. májusában tartott taggyűlés előtt jogi képviselője útján fenyegette meg a társaság ügyvezetését, és azóta is a társaság ellen indított legkülönbözőbb eljárásai folyamatosan nehezítik a társaság működését. ......... a társaság éves beszámolóit, a felügyelőbizottság és a könyvvizsgáló előterjesztései ellenére is következetesen, konkrét indokolás nélkül nem fogadja el, és leveleket intézett a társaság hitelező bankjai felé is, ezzel nehezítve a társaság hitelfelvételeit.

........... bíróság előtt támadta meg a társaságnak a 2013. évi V. tv. rendelkezéseire való kötelező áttérésről szóló határozatát, és indítványozta a határozat végrehajtásának felfüggesztését is, ezáltal is megkísérelvén ellehetetleníteni a társaság működését. ........... magatartása alapvetően ellentétes a társaság és annak többségi tulajdonosainak érdekeivel, és ezen érdekellentét feloldására, avagy nevezett tagsági viszonyának egyéb módon történő megszüntetésére a tag kizárásán kívül nincs más lehetőség."

Az alperes képviselője útján a taggyűlésen vitatta, hogy a taggyűlés összehívására szabályszerűen került sor, illetve álláspontja szerint a határozatban megjelölt okok valótlanok, másrészt pedig alkalmatlanok a kizárására.

A felperes 2016. augusztus 8-án előterjesztett keresetében az alperes tag kizárását, alperes tagsági jogainak felfüggesztését kérte a 6/2016. (07.27.) számú taggyűlési határozatban foglalt, részletezett indokok alapján, továbbá az alperes perköltségben marasztalását. Előadta, hogy taggyűlési jegyzőkönyv által dokumentáltan az alperes először a 2012. május 10-i taggyűlésen helyezte kilátásba a tönkretételét, ez az alperesnek adott képviseleti meghatalmazások visszavonása folytán nem vezethetett eredményre (1.).

Alperes jogi képviselője a 2013. májusára tervezett taggyűlés előtt személyesen is megfenyegette .......... ügyvezetőt, lemondása hiányában a felperes "lebontását" helyezte kilátásba (2.).

Az alperes 2013-ban saját nevében leveleket intézett a felperes hitelező bankjai felé, a banki tájékoztatás szerint a felperes pénzügyi helyzetének rendítése céljából. Az aratáskori gabonafelvásárlás finanszírozása nagyrészt banki hitelekből történhet, a felperes a hitelfelvétel megnehezítésével már 2013-ban rendkívül nehéz helyzetbe hozta. A bankok bizalma azért nem rendült meg, mert "jó adósként" mindent megtett a banki kötelezettségek teljesítése érdekében (3.).

Az alperes a 2013. júliusában tartott taggyűlésen is el akarta lehetetleníteni a működését. Így például a minden egymillió forintot meghaladó kötelezettségvállaláshoz a taggyűlés hozzájárulása szükségességére vonatkozó alperesi indítvány elfogadása esetén a gazdálkodása teljes mértékben megbénult volna (4.).

Alperes a felügyelőbizottság által véleményezett, az állandó könyvvizsgáló által auditált beszámolókat indokolás nélkül nem fogadja el, a meghozott határozatokat perben megtámadja, végrehajtásuk felfüggesztését kéri. Elfogadott éves beszámoló nélkül a bankok a hitelezését azonnal megszüntetik, gazdálkodása ellehetetlenül, az adóhatóság végső soron a megszűntnek nyilvánítását kezdeményezi. Miután az alperes tisztában van a látens következményekkel, magatartása célzatosan rosszhiszemű (5.).

Az alperes nem szavazta meg az új Ptk.-ra áttérést sem, pedig nyilvánvalóan ismeretében volt ennek Ctv.-ben írt jogkövetkezményeivel. A keresettel megtámadta az e tárgyban hozott határozatot, kérte a végrehajtása felfüggesztését. Eredményesség esetén a vele szembeni törvényességi felügyeleti eljárás megnehezítette volna a normális működését (6).

Állította, hogy az alperes fent bemutatott magatartása nagymértékben veszélyezteti a céljainak elérését, évek óta folyamatosan és súlyosan nehezíti, veszélyezteti a normális működését, üzletmenetét. Az alperes a 2014-2016. években 35 alkalommal szavazott a többségi akarattal szemben. Jogi képviselője rendszeresen fenyegeti a többségi tagságát. Alperes magatartása sérti a Ptk. 1:3. §-ban meghatározott alapelvet, és teljes egészében ellentétes a Ptk. 3:88.§ (3) bekezdésében megfogalmazott rendelkezéssel, ezért indokolt a kizárása.

A keresetlevélhez csatolt, 2016. augusztus 5-én kelt ügyvédi meghatalmazást a felperes képviseletében ........... írta alá.

Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását, felperes perköltségben marasztalását kérte. Mindenek előtt arra hivatkozott, hogy a kötelező jogi képviselet ellenére a felperes nem rendelkezik jogi képviselővel, mivel a cégjegyzékbe bejegyzett ......... és ......... ügyvezetők tisztsége 2015. május 14-én lejárt, a tisztségük meghosszabbításáról rendelkező taggyűlési határozatok végrehajtásukban felfüggesztettek, joghatás kiváltására alkalmatlanok. Az ügyvezetőket 2018. május 31-ig megválasztó 10-11/2014.(05.13.) számú taggyűlési határozatok végrehajtását a Budapest Környéki Törvényszék (a továbbiakban: BKT) 2015. február 20-án kelt 2.G.40.395/2014/14. számú határozatával, a határozatlan időre megválasztó 6-7/2015. (08.28.) számú taggyűlési határozatok végrehajtását pedig a BKT 2016. április 28-án kelt 2.G.40.950/2015/8. számú határozatával függesztette fel. Az ügyvezetőknek és a felperest képviselő jogi képviselőnek is nyilvánvalóan tudomással kellett rendelkeznie a felfüggesztésről, mivel a hivatkozott perekben is ő látja el a felperes képviseletét.