A Kúria Kfv.35523/2012/5. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (TÁMOGATÁSI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata ) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 339. §, 1993. évi LXXIX. törvény (Közokt. tv.) 37. §, 121. §] Bírók: Balogh Zsolt, Kozma György, Marosi Ildikó

A határozat elvi tartalma:

A Pp. 339/A. §-a eljárási szabályokra vonatkoztatható csupán, anyagi jogi jogviszonyokat szabályozó anyagi jogi szabályokra nem.

***********

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

Kfv.IV.35.523/2012/5.szám

A Kúria a Dr. Knorr János Ügyvédi Iroda által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek dr. Farkas-Sütő Ákos jogtanácsos által képviselt alperes neve alperes ellen támogatási ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Szolnoki Törvényszék 2012. május 16. napján kelt 11.K.27.013/2012/4. számú jogerős ítélete ellen a felperes által 5. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Kúria a Szolnoki Törvényszék 11.K.27.013/2012/4. számú ítéletét hatályában fenntartja.

A felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs.

I n d o k o l á s

Az alperes I. fokú hatósága a 2008. és a 2009. évi elszámolások felülvizsgálatát végezte el a felperes által fenntartott közoktatási intézmények normatív támogatása kapcsán. A 2008-as költségvetési évben 35.550.328 Ft, a 2009-es költségvetési évben 70.516.569 Ft és járulékai központi költségvetésből jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetésére kötelezte a felperest, a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló 2007. évi CXLIX. törvény (a továbbiakban Kvtv.1.), valamint a 2009. évi költségvetésről szóló 2008. évi CII. törvény (a továbbiakban: Kvtv.2.) 3. melléklet Kiegészítő szabályok 10.c. pontja alapján. Az indokolásban az alperes nem vitatta, hogy a felperes rendelkezett a sajátos nevelési igényű (a továbbiakban: SNI) gyermekek ellátásához szükséges tárgyi és személyi feltételekkel, azonban az állami támogatás igénybe vétele akkor jogszerű, amennyiben a felperes valamennyi jogszabályi feltételnek megfelel. A jelen esetben azt minősítette jogsértésnek, hogy a felperes fenntartásában működő oktatási intézmények alapító okiratai - a 2008. szeptember 1. napjától hatályos jogszabályi előírások ellenére - egyáltalán nem tartalmazták a SNI gyermekek szakértői véleményben rögzített fogyatékosságának típusát, akár a Betegségek Nemzetközi Osztályozási kódjainak megjelölésével.

A Szolnoki Törvényszék jogerős ítéletével - elutasítva a felperes keresetét - jogszerűnek minősítette az alperes azon határozatát, amely szerint a felperes a 2008. és 2009. évek vonatkozásában jogosulatlan költségvetési támogatást vett igénybe az általa fenntartott közoktatási intézmények (általános iskolák és középiskolák) működtetése kapcsán. Az ítélet indokolása értelmében a Kvtv.1., valamint a Kvtv.2. rendelkezései egyértelműek voltak abban tekintetben, hogy a sajátos nevelési igényű (a továbbiakban: SNI) tanulók után járó állami normatíva csak akkor vehető igénybe, amennyiben az oktatási intézmények alapító okirata meghatározza a fogyatékosság típusát. 2008. szeptember 1. napjától pedig a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 37. § (5) bekezdése - figyelemmel a 121. § 29. pontjára is - az SNI tanulók fogyatékosságának típusát az alapító okiratok kötelező elemének nyilvánította. Nem lehetett tehát jogszerűen támogatást igénybe venni az olyan tanulók után, akik nem voltak az alapító okiratban kifejezetten megnevezett fogyatékossági kategóriába sorolhatók.

A felperes felülvizsgálati kérelmében kérte a Kúriától a jogerős ítélet és a közigazgatási határozatok hatályon kívül helyezését, perköltségigényének megállapítása mellett. Indokai értelmében a jogerős ítélet sérti a Pp. 206. § (1) bekezdését, a 221. § (1) bekezdését, valamint a 339. § (1) bekezdésében foglaltakat.

Érvelése szerint a fogyatékosság típusának megállapítását szakvélemény állapítja meg, nem pedig az oktatási intézmény. Az intézmények az alapító okirataikban nem meghatározzák, legfeljebb feltüntetik a fogyatékosság típusát. Ezért a Kvtv.1 és a Kvtv.2. Kiegészítő rendelkezések 10.c. pontja - ellentétben a Kvt. rendelkezéseivel - okszerűtlen és jogellenes követelményt támasztottak az oktatási intézményekkel szemben.

Emellett hivatkozott arra is, hogy a jogerős ítélet az időbeliség tekintetében is jogsértő, ezzel a Pp. 339/A. §-ába ütközik. A Szolnoki Törvényszék ítéletének indokolása értelmében az alperes jogszerűen járt akkor, amikor a határozata meghozatala idején hatályos jogszabályok alapján folytatta le az elszámolások felülvizsgálatát a felperes által fenntartott közoktatási intézmények normatív támogatása kapcsán. A Kvt. 37. § (5) bekezdése közvetlen utalással a 121. § (1) bekezdés 29. pontjára csupán a 2010. évi CLXIX. törvény módosítását követően volt hatályban, megelőzően, az ellenőrzéssel érintett időszakokban a bizonytalan törvényi rendelkezések nem adtak megnyugtató választ a jogalkalmazók számára.

A felperes szerint a jogerős ítélet sértette továbbá a Ptk. 4. § (1) bekezdése szerinti jóhiszemű joggyakorlás kötelezettségét, a Ket. 1. § (2) bekezdése szerinti hatáskörrel való visszaélés tilalmának alapelvét, valamint a Pp. 219. §-át az a tény, hogy a Szolnoki Törvényszék nem foglalta határidőben írásba meghozott döntését.

Az alperes nem terjesztett elő felülvizsgálati ellenkérelmet.