A Kúria Bfv.1799/2016/30. számú precedensképes határozata emberölés bűntette (emberölés ELŐKÉSZÜLETÉNEK bűntette) tárgyában. [1998. évi XIX. törvény (Be.) 406. §, 419. §, 2011. évi CLI. törvény (Abtv.) 27. §, Magyarország Alaptörvénye (Alaptörvény) XXVIII. cikk (1) bek., (6) bek.] Bírók: Mészár Róza, Soós László, Székely Ákos

A határozat elvi tartalma:

Külön törvényi rendelkezés hiányában is meg kell ismételni a felülvizsgálati eljárást, ha az Alkotmánybíróság a Kúria felülvizsgálati eljárásban hozott ítéletét semmisíti meg, ennélfogva a felülvizsgálati indítvány nincs elbírálva.

***********

KÚRIA

Bfv.I.1799/2016/30. szám

A Kúria Budapesten, a 2017. év február hó 7. napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő

í t é l e t e t:

Az emberölés előkészületének bűntette és más bűncselekmények miatt folyamatban volt büntetőügyben a Legfőbb Ügyészség által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Fővárosi Törvényszék 18.B.1414/2010/166. számú, valamint a Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.379/2013/16. számú ítéletét megváltoztatja,

a terhelt cselekményeit

- 2 rendbeli, a Btk. 160. § (3) bekezdése szerinti emberölés előkészülete bűntettének,

- a Btk. 164. § (1) bekezdésére figyelemmel a (6) bekezdés d) pont II. fordulata szerinti testi sértés bűntettének, valamint

- a Btk. 339. § (1) bekezdése szerinti garázdaság vétségének minősíti,

ezért a vele szemben kiszabott halmazati büntetést 2 (két) év 6 (hat) hónap szabadságvesztésre és 3 (három) év közügyektől eltiltásra súlyosítja azzal, hogy a szabadságvesztést a terheltnek börtönben kell letöltenie, és abból a büntetés kétharmad részének letöltését követően feltételes szabadságra bocsátható.

A terhelttel szemben a kiszabott szabadságvesztésbe az általa a 2010. február 11. és 2010. augusztus 13. napja között, valamint a 2010. augusztus 17. és 2011. november 14. napja között előzetes fogvatartásban töltött, illetve a 2010. augusztus 14. napja és 2010. augusztus 16. napja között házi őrizetben töltött időt beszámítja akként, hogy egy napi előzetes fogvatartás egy napi szabadságvesztésnek felel meg, és a házi őrizetben töltött időt is egy napi szabadságvesztésként kell beszámítani; beszámítja továbbá a Kúria Bfv.I.588/2015/5. számú ítéletével kiszabott szabadságvesztés foganatba vételétől, a 2015. június 30. napjától a feltételes szabadságra bocsátásig, a 2015. július 15. napjáig terjedő időt.

Az eljárás során bűnjelként lefoglalt 9 milliméteres kaliberű maroklőfegyvert, a hozzá tartozó tárat, a lefoglalt lőszereket és fegyvertokot elkobozza.

Kötelezi a terheltet az alapeljárásban felmerült 866.951 (nyolcszázhatvanhatezer-kilencszázötvenegy) forint bűnügyi költség megfizetésére.

Egyebekben a megtámadott határozatokat hatályukban fenntartja azzal, hogy mellőzi a másodfokú ítéletből az előzetes letartóztatás, illetve a házi őrizet kapcsán a kártalanítási igényre vonatkozó kioktatást.

Az ítélet ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, és ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

I n d o k o l á s

A Fővárosi Törvényszék a 2013. május 21. napján kihirdetett 18.B.1414/2010/166. számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki 2 rendbeli, az 1978. évi IV. törvény 166. § (3) bekezdése szerinti emberölés előkészületének bűntettében, az 1978. évi IV. törvény 170. § (1) bekezdésébe ütköző és a (4) bekezdés II. fordulata szerint minősülő testi sértés bűntettében, valamint az 1978. évi IV. törvény 271. § (1) bekezdése szerinti garázdaság vétségében. Ezért halmazati büntetésül két év hat hónap börtönbüntetésre és három év közügyektől eltiltásra ítélte; rendelkezett a terhelt által előzetes fogvatartásban és házi őrizetben töltött idő beszámításáról, a bűnjelekről és a bűnügyi költség viseléséről. A terheltet emellett 20 rendbeli emberölés előkészülete bűntettének vádja alól felmentette.

A bejelentett fellebbezések alapján másodfokon eljárt Fővárosi Ítélőtábla a 2014. október 16. napján kihirdetett 3.Bf.379/2013/16. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatva a vád tárgyává tett élet elleni, valamint köznyugalom elleni cselekményeket egységesen az 1978. évi IV. törvény 270/A. § (1) bekezdésének a) és b) pontja szerinti közveszéllyel fenyegetés vétségének minősítette, a felmentő rendelkezést mellőzte, továbbá a halmazati büntetést ötven napi közérdekű munkára enyhítette azzal, hogy azt a terheltnek szellemi munkakörben kell letöltenie; megváltoztatta a bűnjelekkel és a bűnügyi költséggel kapcsolatos rendelkezést. Rendelkezett az előzetes fogvatartásban, illetve házi őrizetben töltött idő közérdekű munkába történő beszámításáról, és a beszámítással a büntetését letöltöttnek tekintette. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

Emellett kioktatta a terheltet arra, hogy kártalanítási igénnyel léphet fel a közérdekű munkát meghaladó tartamú előzetes fogvatartás, illetve házi őrizet kapcsán.

A jogerős ügydöntő határozatok ellen a Be. 418. § (1) bekezdése szerinti határidőn belül a Legfőbb Ügyészség felülvizsgálati indítványt terjesztett elő, azt a Be. 416. § (1) bekezdés b) pontjára alapítva.

Álláspontja szerint a másodfokon eljárt ítélőtábla a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével minősítette a terheltnek az első fokon eljárt törvényszék által emberölés előkészületeként értékelt cselekményeit közveszéllyel fenyegetés vétségének, és emiatt törvénysértő büntetést szabott ki.

Arra hivatkozott, hogy az irányadó tényállás szerint a terhelt szóbeli és írásbeli megnyilvánulásaiban folyamatosan az emberöléssel, és kiemelten a tömegesen elkövetett emberölésekkel foglalkozott, előre eldöntve, hogy emberölést fog elkövetni, azt is, hogy kiknek a sérelmére és mivel, ennek érdekében olyan lőfegyvert szerzett, ami alkalmas az emberi élet kioltatására, ezzel biztosítva a bűncselekmény elkövetését könnyítő feltételt, és ezek együttesen kimerítették az emberölés előkészületének bűntettét.

Megítélése szerint tévesen minősítette az ítélőtábla a tényállás 2. pontjában írt cselekményt is közveszéllyel fenyegetésnek, ugyanis a terhelt azzal, hogy a gáz- és riasztópisztollyal kilőtt a társasház folyosójára, nem csupán riadalmat keltett, hanem az így felszabadult gáz több lakónál nyálkahártya-irritációt is kiváltott, ezért az alkalmas a személy elleni erőszak megállapítására, amire figyelemmel a cselekmény helyes minősítése garázdaság vétsége.

Így álláspontja szerint a törvénysértő minősítés törvénysértő büntetés kiszabását eredményezte, ezért arra tett indítványt, hogy a Kúria a megtámadott határozatokat változtassa meg,

- mivel az elkövetéskor és az elbíráláskor hatályos anyagi jogi rendelkezések közül a halmazati büntetésre és a középmértékre vonatkozó szabályok nem változtak, ugyanakkor a feltételes szabadságra vonatkozó rendelkezések miatt az elkövetéskor hatályos szabályokhoz képest a Btk. a terheltre kedvezőbb elbírálást eredményez, ezt alkalmazva cselekményeit minősítse 2 rendbeli, a Btk. 160. § (3) bekezdése szerinti emberölés bűntette előkészületének, a 164. § (1) bekezdésébe ütköző és a (6) bekezdés d) pontjának II. fordulata szerinti súlyos egészségromlást okozó testi sértés bűntettének és a 339. § (1) bekezdésébe ütköző garázdaság vétségének;