A Fővárosi Törvényszék P.20941/2010/9. számú határozata közérdekű adat kiadása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 81. §, 1992. évi LXIII. törvény (Avtv.) 1. §, 20. §, 2001. évi XX. törvény (MFB tv.) 2. §] Bíró: Kovaliczky Ágota

Kapcsolódó határozatok:

*Fővárosi Törvényszék P.20941/2010/9.*, Fővárosi Ítélőtábla Pf.21107/2010/3., Kúria Pfv.20320/2011/4.

***********

Fővárosi Bíróság

22.P.20.941/2010/9.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Bíróság

a dr. Baltay Levente (cím.) ügyvéd által képviselt

felperes neve (cím.) felperesnek,

a név (cím.) jogtanácsos által képviselt

alperes neve. (cím.) alperes ellen

közérdekű adat kiadása iránt indított perében meghozta a következő

í t é l e t e t

Kötelezi a bíróság az alperest, hogy 15 napon belül elektronikus úton küldje meg a felperes részére a ....Kft. Projekt tervdokumentáció pénzügyi áttekintése, független értékelése 2009. 09. 17. című tanulmányt azzal, hogy jogosult felismerhetetlenné tenni az 54. oldalon, az 57. oldal lábjegyzetében és a 80. oldalon az interneten hozzáférhető változat szerint is kitart adatokat.

A peres eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, amelyet ennél a bíróságnál lehet 3 példányban benyújtani.

A fellebbezési határidő lejárta előtt a peres felek kérhetik, hogy a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálja el.

Tájékoztatja a bíróság a feleket, hogy a másodfokú bíróság az ítélet elleni fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére, vagy összegére vonatkozik, csupán az ítélet indokolása ellen irányul, vagy ha azt a felek közösen kérik.

Indokolás

A felperes újságíró, aki a ....beruházásáról írt tényfeltáró cikket. Ennek során szerette volna megismerni az alperes által rendelt megvalósíthatósági tanulmányt. A munkával a .... tanácsadó céget bízták meg. A Kormány Szóvivői Iroda tájékoztatása szerint az adatkezelő az alperes.

Az alperes a felperes adatközlésre vonatkozó igényét 2010. február 3-án azzal utasította el, hogy a tanulmány egésze a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII törvény (Hpt) 50 § (1) bekezdése szerint banktitok, ezért nem hozható nyilvánosságra

Az ügy előzménye, hogy a Kormány 1179/2009 (X.26.) Korm. határozatával 74,7 millió euró költségvetési támogatás odaítéléséről döntött. A határozat e.) pontjában utasította az alperest, hogy legfeljebb 25 éves lejárati határidővel 15,3 milliárd forint kölcsönt nyújtson a ... ... Kft részére. A kölcsönért az Állam készfizető kezességet az 2001. évi XX. törvény (MFNt) 5. § (1) bek. b.) pontja alapján vállalt. A Kormányszóvivő szerint a döntést a Kormány a ... által készített hatástanulmány megállapításaira alapozta.

A per időtartama alatt a ....Kft a tanulmány nagy részét az interneten hozzáférhetővé tette, abból bizonyos adatokat azonban felismerhetetlenné tett.

A felperes 2010. február 17-én érkezett keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest a perbeli tanulmány elektronikus úton történő megküldésére. Álláspontja szerint állami támogatás és állami kölcsön nyújtása közfeladat ellátását jelenti az 1992. évi LXIII. törvény (Avtv) 19. § (1) bekezdése szerint.

Az Avtv. 1. § (2) bek. szerint csupán ezen törvény alapján lehet a közérdekű adat kiadását megtagadni. Az Avtv. 19. § (6) bekezdése a Ptk. üzleti titok megfogalmazására utal, ebbe nem tartozik bele a banktitok, tehát az Avtv. rendelkezései szerint az adat kiadása nem tagadható meg jogszerűen. Amennyiben a banktitok mégis jogszerű kivételnek tekinthető az Avtv rendelkezései alól, akkor sem alkalmazhatók a perbeli esetre. Az MFBt 1. § (5) bek. lehetőséget teremet bizonyos jellegű adatok eltitkolására a Hpt.. 50 § alapján. A perbeli tanulmány azonban nem csupán banki kölcsönről szól, hanem állami támogatásról is, éppen ezért a kért adat kiadásának az Avtv. 20. § (4) bekezdés alkalmazásával is eleget lehet tenni más egyéb jogsértés nélkül. Hivatkozott a 32/1992. (V.29.) Alkotmánybírósági határozatra.

Az alperesi védekezéssel szemben hivatkozott arra, amennyiben valaki az alperessel köt szerződést, számolnia kell azzal, hogy szerződései közérdekű adatnak minősülnek, figyelemmel arra, hogy állami pénzek falhasználása történik. Ezen túlmenően álláspontja szerint az alperes által hivatkozott Avtv. 19/A. § nem alkalmazható egy már elkészült tanulmány esetében. Nem vitatta, hogy azokban az esetekben, amikor az alperes nem állami pénzek felhasználása folytán végez hitelezési tevékenységet, megilleti a banktitok. Abban az esetben azonban, amennyiben közpénzek felhasználásról van szó, nem, figyelemmel az Avtv. 19. § (3) bekezdésére. Nem vitatta azt sem, hogy amennyiben a tanulmány személyes adatokat tartalmaz ezek nem képezhetik a kérelem részét, ezért a felperes számára elfogadható, ha ezek nélkül biztosítja az alperes a tanulmány megismerhetőségét. Ez azonban csak a természetes személyek tekintetében áll fenn, hiszen a jogi személyeknek ilyen védettségük nincs. Az időközben nyilvánosságra került tanulmánnyal kapcsolatosan álláspontja az volt, hogy az alperes felelőssége fennáll az adatközlésért, mert az adatokat egyrészt nem az alperes tette közzé, másrészt az olyan kitakart részeket is tartalmaz amelyek ugyancsak közérdekű adatnak minősülnek. Ezek közül a 19. oldalon az opciós megállapodásra vonatkozó rész a tervezett szerződés lényegi eleme, ugyanis ez biztosítja annak lehetőségét, hogy az állam a ... Zrt.-n, mint állami cégen keresztül, lényegében csak az adósságot vásárolja vissza a ....Kft.-től, a versenyeztetési jogok nélkül. A .... céggel kapcsolatos kitakarás álláspontja szerint csupán azt a célt szolgálta, hogy ezen cég érdekeltsége jelen szerződésben ne kerüljön nyilvánosságra ez azonban semmiképpen sem indokolt. Az állampolgároknak ugyanis joguk van tudni azt, hogy az állam állami pénzből mely cégekkel köt szerződést. Ugyanez vonatkozik a ....is. A 85, 88, 89, 90 és 91. sz. oldalakon kitakart részek olyan költség hányadokat takarnak, amelynek ismerete ugyancsak megilleti az állampolgárokat. Ezek az adatok egy része lehetne személyes adat, amennyiben konkrét személyhez lenne köthető. De a tervezetben csupán tisztségekre fordítandó költségekként jelennek meg, ezért ezek is a közérdekű adatokhoz tartoznak. Álláspontja szerint a jogi személyt személyiségi jog nem illeti meg, ezért ezen adatok megismerésével szemben személyiségi jogra hivatkozni nem lehet. Az 54. oldalon kitakart részek ugyan magán személyeket takarnak, de azok olyan adatok amelyekkel összefüggésben, azok a közhiteles ingatlan nyilvántartásból bárki számra hozzáférhetőek, ezért indokolatlan annak kitakarása. Miután az alperes nem maga tett eleget 90%-ban a per megindítását követően az adat közlésnek, ezért a perre okot adott, így perköltség igényét 1.-Ft-ban jelölte meg, melynek megfizetésére kérte kötelezni az alperest.

Az alperes a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint az alperes nem az Avtv-ben meghatározott adatkezelő személy volt a tanulmány megrendelésekor, mert ebben az esetben hitelezési tevékenységet folytatott. Ezen tevékenység körében került sor a tanulmány megrendelésére, ez tehát egy döntési folyamat részeként, egy megelőző eljárásban keletkezett adat, amely tekintetében az Avtv. 19/A. § rendelkezései alkalmazandók. Hivatkozott továbbá az 1996. évi CXII. Törvény (Hpt.) 50. §-ra, ennek is az (1) bekezdésére, amellyel foglaltakkal kapcsolatosan az Avtv. nem ad felmentést, valamint a Hpt-nek a banktitokra vonatkozó szabályaira. Álláspontja szerint az alperest lehetetlen helyzetbe hozná egy olyan gyakorlat, ami szerint a vele szerződő ügyfelek esetében nem érvényesül semmiféle bank és üzleti titok. Perbe hívta a ....Kft., mely a hitel jogosultja lett volna, továbbá a tanulmányt készítő .... Kft-t. Nem vitásan a jelen esteben az eldöntendő kérdés az volt, hogy az Avtv. és a Hpt. rendelkezései közül jelen esetben melyek az irányadóak, általánosságban azonban egészen biztosan nem helytálló az a felperesi érvelés, hogy önmagában az alperes személye miatt a vele üzleti kapcsolatba kerülő bármely személynek számolnia kellene azzal, hogy üzleti titkai, pénzügyi adatai bárki számára hozzáférhetőek lennének. E körben kiemelte azt, hogy az alperes a hitelezési tevékenység folytán nem állami pénzzel gazdálkodik, hanem saját vagyonával, a rendelkezésére álló erőforrásokból nyújt hitelt. A perbeli tanulmány egy hitelbírálathoz készült és a döntés előkészítését segítő anyag, amely az alperesnél banktitoknak minősül. Perköltség igényt végül is nem terjesztett elő.