A Fővárosi Ítélőtábla Pf.21107/2010/3. számú határozata közérdekű adat kiadása tárgyában. [1992. évi LXIII. törvény (Avtv.) 19. §, 20. §, 21. §, 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) 55. §] Bírók: Fülöp Györgyi, Győriné dr. Maurer Amália, Kizmanné dr. Oszkó Marianne

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék P.20941/2010/9., *Fővárosi Ítélőtábla Pf.21107/2010/3.*, Kúria Pfv.20320/2011/4.

***********

Fővárosi Ítélőtábla

2.Pf.21.107/2010/3.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Baltay Levente (címe) ügyvéd által képviselt (felperes neve, címe) felperesnek a dr. Németh Krisztián jogtanácsos által képviselt (alperes neve, címe) alperes ellen közérdekű adat kiadása iránt indított perében a Fővárosi Bíróság 2010. április 22. napján kelt 22.P.20.941/2010/9. számú ítélete ellen az alperes részéről 11. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és a keresetet elutasítja.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes keresetében arra kérte kötelezni az alperest, hogy a ... ... beruházás megvalósíthatósági tanulmányát, melyet a ... készített, elektronikus úton küldje meg részére annak érdekében, hogy megismerhesse az abban foglalt adatokat. Álláspontja szerint állami támogatás és állami kölcsön nyújtása közfeladat ellátásának minősül, ami azt jelenti, hogy a közérdekű adat kiadását csak az 1992. évi LXIII. törvény 19. § (1) bekezdése alapján lehet megtagadni. Kiemelte, ha valaki az alperessel szerződést köt, akkor számolnia kell azzal, hogy szerződése közérdekű adatnak minősül, figyelemmel arra, hogy állami pénzek felhasználása történik. Nem vitatta, hogy az alperes hitelezési tevékenységet is végez, és megilleti a banktitok, azonban ha közpénzek felhasználásáról van szó, akkor az Avtv. 19. § (3) bekezdése alapján nem illeti meg védelem.

Az alperes a kereset elutasítását kérte.

Előadta, hogy nem minősül az Avtv-ben meghatározott adatkezelőnek, hiszen pénzügyi, hitelezési tevékenységet folytat. E körben került sor a perbeli tanulmány megrendelésére is. Hivatkozott arra, hogy a bankot lehetetlen helyzetbe hozná az, ha a vele szerződő ügyfelek esetén nem érvényesülhetne a bank és üzleti titok. Állította, hogy a megismerni, nyilvánosságra hozni kért perbeli okirat a hitelbírálathoz készített döntés előkészítő anyag volt.

Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül elektronikus úton küldje meg a felperes részére a ... tervdokumentáció pénzügyi áttekintése, független értékelése ... című tanulmányt azzal, hogy jogosult felismerhetetlenné tenni az ... oldalon, az ... oldal lábjegyzetében és a ... oldalon az interneten hozzáférhető változat szerint is kitakart adatokat.

Megállapította, hogy a peres eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik.

Az ítélet indokolásában hivatkozott az 1992. évi LXIII. törvény (Avtv.) 1. § (1) és (2) bekezdésére, a 2. §-ban írt értelmező rendelkezések közül a 4, 5, 8. és 9. pontban megfogalmazottakra.

Kifejtette, hogy a perbeli esetben egyetértett azzal a felperesi állásponttal, hogy a perbeli tanulmány egy olyan beruházással kapcsolatosan készült, amely jelentős állami pénzek felhasználásával és állami garanciavállalás mellett valósulna meg, ezért az abban foglaltak olyan közérdekű adatokat tartalmaznak, amelyek megismerését az Avtv. biztosítja. Nem osztotta azonban azt az álláspontot, hogy ezt a tényt önmagában az alperes személye támasztaná alá.

Rögzítette, hogy az alperesre a Hpt. rendelkezései csak a 2001. évi XX. törvény eltérő szabályozása hiányában vonatkoznak. Utalt ezen törvény 2. §-ára, a 3. § (1)-(3) bekezdésére, valamint a 17. § (2) és (3) bekezdésére. Mindebből azt a következtetést vonta le, hogy mind a ... törvény, mind pedig a Hpt. rendelkezései alapján keletkezhetnek az alperesnél olyan adatok, amelyek tekintetében az adatszolgáltatást megtagadhatja banktitokra vagy üzleti titokra való hivatkozással (Hpt. 50. §, 55. § és 55/A. §).

A Ptk. 81. §-ára hivatkozással kiemelte, hogy a törvény általános alapelvként mondja ki, hogy a költségvetési pénzek felhasználására, valamint a közvagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó adatok nyilvánosságra hozatalát az üzleti titok védelme nem korlátozhatja. Az alperes személye pedig önmagában nem dönti el azt a kérdést, hogy az általa kezelt adat közérdekű adat vagy olyan közérdekből nyilvános adat, amelynek megismerhetőségét az Avtv. garantálja, így az egyes kérelmeket minden esetben egyedileg vizsgálni és értelmezni kell.

Az elsőfokú bíróság egyetértett azzal az alperesi védekezéssel, hogy a perbeli tanulmány egy döntés-előkészítő folyamat része volt, ennek alapján döntött a kormány arról, hogy a perbeli üzleti vállalkozásban közpénzek felhasználásával részt vesz-e, vállal-e üzleti kockázatot, illetve garanciát. Ugyanakkor az Avtv. 19. § és a 19/A. §-ra hivatkozással rámutatott arra, hogy a perbeli esetben jelentőséggel bír az a tény, hogy a tanulmány alapján már döntés született, ebben az esetben ugyanis az adat a döntést követően megismerhető és csak meghatározott feltételek esetén utasítható el az erre vonatkozó kérelem.

Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint az adat nyilvánosságra kerülése az alperes működési rendjét vagy feladatainak befolyásmentes ellátását nem veszélyezteti, annak alapján olyan helyzet nem állhat elő, ami álláspontjának érvényre juttatását befolyásolná.

Ezt követően az Avtv. 20. § (4) bekezdésére utalással részletesen ismertette az időközben nyilvánosságra került tanulmány ... oldalon, az ..., ..., ..., ..., ..., ..., ..., ..., ..., ..., ..., ..., .... és ... oldalon kitakart részeit.

Kifejtette, hogy megítélése szerint csak az ... oldalon és az ... oldal lábjegyzetében, valamint a ... oldalon található adatok esetén jogszerű az Avtv. 20. § (4) bekezdésének alkalmazása. Az ... oldalon olyan személyes adatok találhatók, amelyek ismerete nélkül az egyéb adatok alapján a tanulmány nem válik értelmezhetetlenné. Ugyanez vonatkozik az ... oldal lábjegyzetében feltüntetett névre is. A kft-nek a megnevezése, amely részére meghatározott összegű kártalanítás kifizetésére kerülne sor, a tanulmánynak nem lényegi eleme, mert nem az egyes érintett személyek kilétének a felfedése a közérdekű adat megismerésének a célja.

A ... oldalon kitakart rész üzleti stratégiát fogalmaz meg, ez nem közvetlenül a közpénzek felhasználásával kapcsolatos, csak elképzelést, lehetőséget tartalmaz egy jövőbeli versenyhelyzet kezelésére.

A ... oldalon az opciós megállapodás elsősorban a ...-re vonatkozik, mely cég állami cég, így gazdálkodásának átláthatósága közérdek és a tervezett ügyek egyik stratégiai eleme a felhasználandó közpénzek megtérülését érintő részlet, ezért az közérdekű adat. A 3.3. pontban kitakart nevek tekintetében az elsőfokú bíróság megállapította, hogy azok olyan nyilvános adatok, amelyek kitakarásának nincs értelme, továbbá csak a projekt struktúrára utalnak vissza.

Rögzítette, hogy a ... oldalon szereplő táblázat fejlécének kitakarása szerves része a tanulmánynak és nem minősül olyan jellegű stratégiai elképzelésnek, amelynek nyilvánosságra kerülése a tanulmányra alapozott döntés meghozatalát követően bármiféle sérelmet, üzleti hátrányt jelentene.