A Gyulai Törvényszék P.20403/2016/7. számú határozata sérelemdíj tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 86. §, 2011. évi CLXI. törvény (Bszi.) 6. §, 2013. évi CLXXVII. törvény (Ptké.) 50. §] Bíró: Tóth Beáta

ííííööáóáÉőÉőáéííééíóá

A bíróság felperes neve (felperes címe.) felperesnek az Országos Bírósági Hivatal által képviselt alperes neve (alperes címe.) alperes ellen sérelemdíj iránt indított perében meghozta a következő

ítéletet:

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

A le nem rótt 60 300 (hatvanezer-háromszáz) forint illeték az állam terhén marad.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 17 000 (tizenhétezer) forint perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítésétől számított 15 napon belül a Szegedi Ítélőtáblához címzett, e bíróságnál 3 példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye.

A másodfokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha

a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik;

a fellebbezés csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos;

a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul;

A felek a felsorolt esetekben is kérhetik tárgyalás tartását.

A fellebbezési határidő lejárta előtt a felek közösen kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását.

Indokolás:

A Kiskunhalasi Járásbíróság 10. P.20800/2012/37. számú ítéletével a Helyi Lakás- és Garázsszövetkezet (a továbbiakban: lakásszövetkezet) keresete alapján közös költség iránt indult perben a jelen per felperesét és társát kötelezte egyetemlegesen, hogy fizessenek meg a lakásszövetkezetnek 114 920 forintot, ennek kamatát, valamint 25 000 forint perköltséget.

A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes neve az ítéletet részben megváltoztatta, mellőzte az egyetemleges marasztalást, s a jelen per felperesét kötelezte, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 57 460 forintot, annak kamatát, valamint 14 000 forint perköltséget. A felperest 7500 forint le nem rótt fellebbezési illeték megfizetésére is kötelezte. Megállapítása szerint a felperest és pertársát a közös költség a tulajdoni hányadaik arányában terhelik, így nincs helye egyetemleges kötelezésüknek. A felperes fizetési kötelezettsége a tulajdonjoga tényéből ered. Viszontkeresetét pedig megalapozottan utasította el az elsőfokú bíróság, mert az őt terhelő bizonyításnak nem tett eleget. A Pf. 22098/2014/2. számú ítéletet a felperesnek 2014. november 24-én kézbesítették. Az alapján a járásbíróság a jelen per felperesével szemben 2015. május 18-án végrehajtási lapot bocsátott ki a lakásszövetkezet kérelmére, és a végrehajtó a felperes jövedelmét letiltás alá vonta.

A felperes ezután kérte a járásbíróságot, adjon számot arról, miért nem alkalmazta a perben a Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiuma 8. számú állásfoglalását (a továbbiakban: PK 8.) amely szerint a dologgal kapcsolatos kiadások a tulajdonostársakat a főszabály szerint a tulajdoni hányaduk arányában terhelik, azonban ha a dolog használata a tulajdoni hányadok arányától jelentősen eltér, a dolog fenntartásával járó és a dologgal kapcsolatos egyéb kiadások is a valóságos birtoklás és használat szerint terhelik a tulajdonostársakat. Mivel a dolgot kizárólag a tulajdonostársa használta, az annak fenntartásával kapcsolatos kiadások is kizárólag őt terhelték. A járásbíróság tájékoztatta a felperest, hogy a jogerős ítélet a továbbiakban nem vizsgálható felül.

A felperes módosított keresetében kérte, kötelezze a bíróság az alperest 1 005 000 forint sérelemdíj megfizetésére, továbbá tiltsa el az alperest a további jogsértéstől, és állítsa helyre az eredeti állapotot. Hivatkozása szerint az alperes jogellenesen járt el, amikor ellene végrehajtást rendelt el, ezzel súlyosbítva meglévő betegségeit, sértve egészséghez, testi épséghez fűződő jogát. A letiltás következtében az egyébként is alacsony jövedelméből a gyógyszereit nem tudja kiváltani, a szükséges orvosi kezelést nem tudja igénybe venni. A bíróság elmulasztotta figyelembe venni a betegségét és az életkörülményeit, a létfenntartása elnehezülését. Semmilyen előzetes hatásvizsgálat, kockázatmérlegelés nem történt, a járásbíróság nem állapított meg megfelelő tényállást. Jogellenesen járt el az alperes, amikor elmulasztotta a PK 8. alkalmazását, melyhez képest végrehajtásnak nem lett volna helye.