A Kúria Pfv.20829/2015/4. számú precedensképes határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 81. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 318. §, 339. §, 355. §, 474. §, 483. §] Bírók: Baka András, Kovács Zsuzsanna, Pataki Árpád

A határozat elvi tartalma:

A jogorvoslathoz való jog sérelme állampolgári jogot sért ugyan, de nem minősül egyben személyiségi jogsértésnek is. Ha azonban a jogsértő magatartás egyben szerződésszegést is megvalósít, ennek következménye lehet vagyoni és nem vagyoni kártérítés is. Ez utóbbi megállapításához nem feltétlenül szükséges személyiségi jogsértés megállapítása. 1959. IV. Tv. 318. § (1), 1959. IV. Tv. 339. § (1), 1959. IV. Tv. 355. § (1), 1959. IV. Tv. 474. §, 1959. IV. Tv. 483. §

Kapcsolódó határozatok:

Tatabányai Törvényszék P.21019/2013/27., Győri Ítélőtábla Pf.20145/2014/4., *Kúria Pfv.20829/2015/4.*

***********

Pfv.IV.20.829/2015/4.szám

A Kúria a Dr. Lakatos Viktor Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Lakatos Viktor ügyvéd) által képviselt felperesnek a Dr. Várhelyi Ügyvédi Iroda által képviselt alperes ellen, akinek pernyertessége érdekében a .. perbe beavatkozott, személyiségi jog megsértésének megállapítása iránt a Tatabányai Törvényszék előtt 20.P.21.019/2013. szám alatt megindult és a Győri Ítélőtábla Pf.I.20.145/2014/4. számú jogerős ítéletével befejezett perében a felperes által 44. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán, tárgyaláson meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Kúria a jogerős ítéletet - az első- és másodfokú perköltség és illeték viselésére is kiterjedően - részben hatályon kívül helyezi, az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja és az alperest marasztaló összeget 600.000 (hatszázezer) forintra és kamataira leszállítja.

Ezt meghaladóan a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

A felek az első-, másodfokú és felülvizsgálati eljárási költségeiket maguk viselik.

A le nem rótt összesen 335.000 (háromszázharmincötezer) forint első-, másodfokú és felülvizsgálati eljárási illetékből a felperes 324.000 (háromszázhuszonnégyezer) forintot, míg az alperes 11.000 (tizenegyezer) forintot köteles az államnak külön felhívásra megtéríteni.

Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A jogerős ítélet által megállapított tényállás értelmében a felperes és a .. között 2002. október 21-én határozatlan időtartamra szóló közalkalmazotti jogviszony jött létre. A munkáltatói feladatokat 2010. augusztus 1. napjától kezdődően a .. látta el. A felperes munkáltatójának fenntartója 2011. július 1. napjától kezdődően Ajka város önkormányzata volt. Ennek képviselő-testülete rendelettel módosította a 2011. évi költségvetést azzal együtt, hogy a felperes munkáltatójánál létszám előirányzatokat szüntetett meg. A felperesi munkáltató a felperes munkaviszonyát 2011. július 11-én kelt intézkedéssel, rendes felmentéssel megszüntette. Felmentését a felperes 2011. július 11-én vette át. A felperes felmentésével egyidejűleg több más személy közalkalmazotti jogviszonya szűnt meg, ugyancsak rendes felmentéssel. A többiek a szintén 2011. július 11-én kelt rendes felmentésüket a következő napon, 2011. július 12-én vették át. A felperes és hat, ugyancsak felmentett kollégája az alperesi ügyvédi irodát kereste fel, ahol .. ügyvéd és .. ügyvédjelölt azt a tájékoztatást adta részükre, hogy a felmentett közalkalmazottak adják át a felmentéssel kapcsolatos és egyéb releváns irataikat és azok átvizsgálása után döntenek az alperes részéről arról, hogy tudják-e vállalni az ügyvédi megbízást.

Az iratok átvizsgálását követően a keresetlevélnek a munkaügyi bírósághoz való benyújtására nyitva álló határidő utolsó napján került sor az ügyvédi megbízás aláírására, az ügyvédi meghatalmazás elfogadására. Aláíráskor .. szabadságára és .. betegségére figyelemmel csak az ügyvédjelölt volt jelen, ügyvédi tényvázlat nem készült. A felperes és társai a meghatalmazás aláírásakor, de már előtte is tájékoztatták az alperest arról, hogy a felperes esetében a perindítási határidő a többiekhez képest egy nappal korábban jár le. A keresetleveleket az ügyvédjelölt készítette el, azokat .. írta alá, majd .. ügyvédjelölt a felperes részére adott tájékoztatástól eltérően nem személyesen vitte be a bíróságra, hanem postai úton továbbította. A felperes volt munkatársa, .. 2010. augusztus 10-én telefonon felhívta .. és figyelmeztette, hogy a felperes részére nyitva álló keresetindítási határidő az adott napon lejár. Ennek ellenére a felperesi keresetlevelet csak 2011. augusztus 11-én adták postára, azért, mert az ügyvédjelölt a határidőt rosszul számította ki. A keresetlevél elkésett benyújtásával egyidejűleg igazolási kérelmet nem terjesztett elő az alperes a munkaügyi bírósághoz.

A Veszprémi Munkaügyi Bíróság 2011. október 28-án kelt 2.M.314/2011/6. számú végzésével a felperes által a munkáltatójával szemben indított pert megszüntette. A végzés indokolása megállapította: a felperes a keresetlevelet elkésetten adta postára és igazolási kérelmet sem terjesztett elő. A permegszüntető végzéssel szemben az alperes 2011. november 23-án fellebbezést terjesztett elő arra hivatkozással, hogy a keresetlevél határidőben történő benyújtása az alperes ügyvédjének betegsége miatt maradt el. A Veszprémi Munkaügyi Bíróság a fellebbezést igazolási kérelemnek tekintette és azt 2011. november 30-án kelt 10. sorszámú végzésével elutasította, figyelemmel arra, hogy az igazolási kérelem előterjesztésére az objektív 3 napos határidő elteltét követően került sor. Az igazolási kérelmet elutasító végzéssel szemben a felperes immáron jogi képviselő nélkül eljárva élt fellebbezéssel. A fellebbezést a Veszprémi Munkaügyi Bíróság a 2012. január 26-án meghozott 2.M.311/2012/4. számú végzésével hivatalból elutasította, mert az a fellebbezési határidő utolsó napját követően került postára adásra.

Ezt megelőzően az alperes nem tett eleget a felperes irányában a tájékoztatási kötelezettségének. Nem tájékoztatta a permegszüntetés tényéről a felperest, illetőleg arról sem, hogy az igazolási kérelmet a bíróság elutasította. A felperes a per állásáról a munkaügyi bíróság lajstromirodájától kapott tájékoztatásból értesült. A felperes részéről .. kifejezetten valótlan tájékoztatást adott arról, hogy igazolási kérelmet terjesztett elő, az alperes a felperes megkeresésére nem reagált, a telefont nem vette fel.

A felperes az alperesi beavatkozónál kártérítési igényt terjesztett elő az alperes ügyvédi mulasztására tekintettel és az alperes beavatkozója 560.000 forint kárt elismert. A beavatkozó megállapította: az alperes ügyvédi mulasztása folytán esett el a felperes attól a jogától, hogy jogvitáját a bíróság érdemben elbírálja, erre tekintettel őt nem vagyoni kár illeti meg, továbbá igényt tarthat a felmerült és igazolt költségei megtérítésére. Az alperesi beavatkozó a felperes részére 500.000 forint nem vagyoni kár és 60.000 forint vagyoni kártérítést ismert el.

A Zala Megyei Területi Ügyvédi Kamara Fegyelmi tanácsa az alperes ügyvédjét, ..t a felperes megbízásával kapcsolatos fegyelmi vétségekre tekintettel 50.000 forint pénzbírsággal sújtotta.