A Győri Ítélőtábla Pf.20145/2014/4. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 239. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 75. §] Bírók: Lezsák József, Menyhárdné dr. Sarmon Hedvig, Szalay Róbert

Győri Ítélőtábla

Pf.I.20.145/2014/4. szám

A Győri Ítélőtábla a Dr. Lakatos Viktor Ügyvéd Iroda által képviselt felperesnek a Dr. Várhelyi Ügyvédi Iroda által képviselt alperes ellen - melyben perbe az alperes pernyertességének előmozdítása érdekében a jogtanácsos által képviselt beavatkozó beavatkozott - személyiségi jog megsértése iránt indított perében a Tatabányai Törvényszék 2014. május 14. napján meghozott 20.P.21.019/2013/27. számú ítélete ellen az alperes által 28. szám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t :

Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja, és a keresetet elutasítja.

Mellőzi az alperesnek az állam javára 146.400 (Egyszáznegyvenhatezer-négyszáz) Ft feljegyzett eljárási illeték megfizetésében történő marasztalását.

Köteles a felperes megfizetni az állam javára az illetékügyben eljáró hatóság felhívására 146.400 (Egyszáznegyvenhatezer-négyszáz) Ft feljegyzett kereseti és 160.000 (Egyszázhatvanezer) Ft feljegyzett fellebbezési illetéket.

Köteles a felperes megfizetni az alperesnek 15 napon belül mindkét fokú eljárás perköltségeként összesen 180.000 (Egyszáznyolcvanezer) Ft-ot.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság ítéletében kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 2.000.000 Ft-ot és annak 2010. augusztus 10. napjától a kifizetés napjáig járó késedelmi kamatát, valamint bruttó 570.100 Ft ügyvédi munkadíjat, valamint 18.365 Ft készkiadást perköltségként. Kötelezte az alperest, hogy külön felhívásra fizessen meg az állam javára 146.400 Ft feljegyzett eljárási illetéket.

Ítéletének indokolásában rögzítette, hogy a felperes és az "A" Szakközépiskola Szakiskola és Kollégium között 2002. október 21. napján határozatlan időtartamra szóló közalkalmazotti jogviszony jött létre. A munkáltatói feladatokat 2010. augusztus 1. napjától kezdődően a "B" Szakképzőiskola és Kollégium látta el. A felperes munkáltatójának fenntartója 2011. július 1. napjától kezdődően ... Város Önkormányzata volt. A képviselőtestület 15/2011. (VI.29.) önkormányzati rendelete módosította a 2011. évi költségvetést azzal együtt, hogy a felperes munkáltatójánál létszám előirányzatok szűnnek meg. A felperesi munkáltató a felperes munkaviszonyát 2011. július 11. napján kelt intézkedésével rendes felmentéssel megszüntette, utalva az önkormányzati rendelettel elrendelt létszámcsökkentésre. A felmentését a felperes 2011. július 11. napján vette át. A felperes felmentésével egyidejűleg több más személy közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetésére is sor került rendes felmentéssel. A további közalkalmazottak a szintén 2011. július 11. napján kelt rendes felmentésüket csak a következő napon, tehát 2011. július 12. napján vették át.

A felperes és hat - ugyancsak felmentett - kollégája az alperesi ügyvédi irodát kereste fel, ahol "C" ügyvéd és "D" ügyvédjelölt azt a tájékoztatást adta, hogy a felmentett közalkalmazottak adják át a felmentéssel kapcsolatos és egyéb releváns irataikat és azok átvizsgálása után dönt az alperes arról, hogy tudja-e vállalni az ügyvédi megbízást.

Az iratok átvizsgálását követően a keresetlevélnek a munkaügyi bírósághoz való benyújtására nyitva álló határidő utolsó napján került sor az ügyvédi megbízás aláírására, az ügyvédi meghatalmazás elfogadására. Az aláíráskor - "C" szabadságára és "E" betegségére tekintettel - csak az ügyvédjelölt volt jelen, ügyvédi tényvázlat nem készült. A felperes és társai a meghatalmazás aláírásakor, de már előtte is tájékoztatták az alperest arról, hogy a felperes esetében a perindítási határidő a többiekhez képest egy nappal korábban jár le.

A keresetleveleket az ügyvédjelölt készítette el, azokat "E" aláírta, majd "D" - a felperes részére adott tájékoztatástól eltérően - nem személyesen vitte be a bíróságra, hanem postai úton továbbította. A felperes volt munkatársa "F" 2010. augusztus 10-én telefonon felhívta "D"t, hogy figyelmeztesse, a felperes részére nyitva álló keresetindítási határidő e napon lejár. Ennek ellenére a felperesi keresetlevél postára adására csak 2010. (helyesen: 2011.) augusztus 11-én került sor annak köszönhetően, hogy az ügyvédjelölt a határidőt rosszul számolta ki. A keresetlevél benyújtásával egyidejűleg igazolási kérelem nem került előterjesztésre a munkaügyi bírósághoz.

A Veszprémi Munkaügyi Bíróság a 2011. október 28. napján kelt 2.M.314/2011/6. számú végzésével a felperes által a munkáltatóval szemben indított pert megszüntette. A végzés indokolásában megállapította, hogy a felperes a keresetlevelet elkésetten adta postára és igazolási kérelmet sem terjesztett elő. A permegszüntető végzéssel szemben az alperes 2011. november 23. napján fellebbezést terjesztett elő arra hivatkozva, hogy a keresetlevél határidőben történő benyújtása az alperes ügyvédjének betegsége miatt maradt el. A Veszprémi Munkaügyi Bíróság a fellebbezést igazolási kérelemnek tekintette, s azt a 2011. november 30. napján kelt 10. sorszám alatti végzésével elutasította figyelemmel arra, hogy az igazolási kérelem előterjesztésére az objektív három hónapos határidő elteltét követően került sor. Az igazolási kérelmet elutasító végzéssel szemben a felperes - már jogi képviselő nélkül eljárva - élt fellebbezéssel. A fellebbezést a Veszprémi Munkaügyi Bíróság a 2012. január 26. napján meghozott 2.M.311/2012/14. sorszámú végzésével hivatalból elutasította mert az a fellebbezési határidő utolsó napját követően került postára adásra.

Az elsőfokú bíróság rögzítette, hogy az alperes a munkaügyi bíróság előtti peres eljárás alatt nem tett eleget a felperes irányában fennálló tájékoztatási kötelezettségének. Nem közölte a felperessel sem a permegszüntetés tényét, sem azt, hogy az igazolási kérelmet a bíróság elutasította. A felperes mindezekről a munkaügyi bíróság lajstromirodájától kapott tájékoztatást. Az alperes részéről "D" kifejezetten valótlan tájékoztatás adott a felperesnek arról, hogy igazolási kérelmet terjesztett elő, az alperes a felperes megkereséseire nem reagált, a telefont nem vette fel.

A törvényszék megállapította, hogy az alperes felelősségbiztosítója az alperesi beavatkozó, a felperes részére 500.000 Ft nem vagyoni kárt és 60.000 Ft vagyoni kárt ismert el. A ... Megyei Területi Ügyvédi Kamara Fegyelmi Tanácsa az alperes ügyvédjét "E"t a felperes megbízásával kapcsolatos fegyelmi vétségekre tekintettel 50.000 Ft pénzbírsággal sújtotta.

Az elsőfokú ítélet indokolása szerint a munkaügyi jogvita következtében a felperes életvitele elnehezült. A házassága már korábban megromlott, a férjével való kapcsolatát azonban tovább rontotta az a tény, hogy házastársa álláspontja szerint a felperes hibája vezetett oda, hogy nem megfelelő jogi képviselőt választva elesett a jogérvényesítés lehetőségétől. A felperesnél kialakult hátrányos személyi körülményeket tovább rontotta az alperesnek a munkaügyi jogvitával kapcsolatos negligens magatartása.