A Kúria Jpe.60025/2022/13. számú határozata végrehajtás megszüntetése tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 209. § (1) bek., (4) bek., (5) bek., 209/B. § (1) bek., (5) bek.] Bírók: Balogh Zsolt, Bartal Géza, Bartkó Levente, Csák Zsolt, Darák Péter, Döme Attila, Dzsula Marianna, Farkas Attila, Hajnal Péter, Harangozó Attila, Kovács András, Kovács Zsuzsanna, Kurucz Krisztina, Nyírőné dr. Kiss Ildikó, Patyi András, Sperka Kálmán, Tánczos Rita, Varga Zs. András

A határozat elvi tartalma:

Ha a támadott határozatban a Jpe.I.60.015/2021/15. számú jogegységi hatályú határozatban megállapított szempontrendszer alapul vételével ítélték meg a deviza alapú kölcsönszerződés árfolyamkockázatra vonatkozó kikötéseinek átláthatóságát, az árfolyamkockázati tájékoztató megfelelőségét, a jogegységi hatályú határozattól jogkérdésben való eltérés nem állapítható meg.

***********

A Kúria

Jogegységi Panasz Tanácsának

határozata

Az ügy száma: Jpe.I.60.025/2022/13.

A felperesek: az I. rendű felperes neve

a II. rendű felperes neve

(a felperesek címe.)

A felperesek képviselője: Dr. Ravasz László ügyvéd

(a felperesek jogi képviselőjének címe.)

Az alperes: az alperes neve

(az alperes címe.)

Az alperes képviselője: Fórizs Ügyvédi Iroda

(az alperes képviselőjének címe; ügyintéző: dr. Fórizs Zsolt ügyvéd)

A per tárgya: végrehajtás megszüntetése

A jogegységi panaszt benyújtó felek: a felperesek

A jogegységi panasszal támadott határozat száma:

Pfv.I.21.520/2021/6. számú ítélet

Rendelkező rész

A Kúria a felperesek jogegységi panaszát elutasítja.

A le nem rótt 705.200 (hétszázötezer-kétszáz) forint jogegységi panasz eljárási illeték az állam terhén marad.

A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A jogegységi panasz tekintetében irányadó tényállás

[1] A felek között 2008. január 14-én - közjegyzői okiratba foglalt - deviza alapú kölcsönszerződés jött létre, amelynek alapján az alperes 31.217 svájci frank kölcsönt nyújtott a felperesek részére. A svájci frankban nyilvántartott kölcsön magyar pénznemben folyósított összege 4.350.000 forint, az ügyleti kamat induló mértéke évi 6,2%, a futamidő 240 hónap, a havi törlesztőrészletek összege a nyilvántartás szerinti pénznemben 234 svájci frank volt. A kölcsönszerződés biztosítására a felek ingatlant terhelő zálogszerződést és a zálogfedezetül szolgáló ingatlanra vételi jogot alapító szerződést is kötöttek.

[2] A kölcsönszerződés 4. pontja az árfolyamkockázattal kapcsolatban rögzítette, a felpereseknek tudomásuk van arról, hogy a deviza alapú konstrukció során felmerül a forint/svájci frank árfolyamának mozgásából adódóan a veszteség kockázata, ennek megfelelően az alperes a lehetséges kockázatokról tájékoztatta a felpereseket, mely tájékoztatást figyelembe vették a szerződés megkötésekor, tisztában vannak azzal a ténnyel, hogy a konstrukció ki van téve a devizaárfolyamok piaci mozgásának. Tudomásuk van arról, hogy a szerződés futamideje alatt a forint/svájci frank árfolyam kedvezőtlen változása (amikor a folyósítás napján érvényes árfolyamhoz képest a forint árfolyama gyengül) esetén a svájci frankban megállapított törlesztőrészletek forintban megfizetendő ellenértéke akár jelentős mértékben is emelkedhet, és ezzel az árfolyamváltozásnak ki nem tett forint alapú hitelekhez képest fokozott kockázatot vállalnak. Ismert előttük az is, hogy a svájci frankban fennálló aktuális kölcsöntartozás forintban számított összegének és a kölcsön biztosítékául szolgáló ingatlan forintban megállapított fedezeti értékének aránya a forint/svájci frank árfolyam kedvezőtlen változása esetén az alperes által előírt hitel/fedezet arányt meghaladhatja. Ebben az esetben az alperes további biztosítékokat követelhet, illetve a kölcsönt forint alapú kölcsönné konvertálhatja a hitel/fedezeti arány további romlásának elkerülése érdekében. A felperesek kijelentették, megértették azt a felvilágosítást, hogy jelentős árfolyamkockázatuk keletkezhet abban az esetben, ha az árfolyam jelentősen változik, a kölcsön fedezete pedig nem devizaforrás. Ezen információ ismeretében is igénybe kívánták venni a szerződésben meghatározott kölcsönösszeget és igényelték a devizában történő nyilvántartást. A peres felek megállapodása szerint az egyedi szerződésben nem szabályozott kérdésekben az alperes mindenkori üzletszabályzatának, lakossági hitelekre vonatkozó általános szerződési feltételeinek, továbbá hirdetményének rendelkezései az irányadók. A szerződés aláírásával igazolták a felperesek, hogy átvették, elolvasták, megértették és elfogadták az általános szerződési feltételek valamennyi rendelkezését, ami igazolja azt is, hogy az alperes megvitatta velük a szokásos piaci gyakorlattól eltérő, újszerű rendelkezéseket, ezeket is tudomásul vették, elfogadták.

[3] A felperesek a törlesztőrészlet-fizetési kötelezettségüknek maradéktalanul nem tettek eleget. Az alperes ezért 2016. szeptember 14-én azonnali hatállyal felmondta a kölcsönszerződést, 2017. január 31-én pedig közokirat záradékolásával végrehajtást kezdeményezett a felperesek ellen.

[4] A felperesek a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (régi Pp.) 369. § a) pontjára alapított keresetükben az ellenük indult végrehajtás megszüntetését kérték. Egyebek mellett arra hivatkoztak, hogy az árfolyamkockázatra vonatkozó kikötések tisztességtelensége folytán a végrehajtás alapjául szolgáló szerződés érvénytelen.

[5] Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Állította, hogy megfelelő tájékoztatást adott a felperesek részére az árfolyamkockázatról, a kölcsönszerződés érvényes.