BH 1998.5.248 Ha a külföldi diplomáciai képviselet nem mondott le a mentességi jogáról, Magyarországon nem perelhető. Ettől független kérdés, hogy a Magyar Köztársaság területén magyar munkavállaló által végzett munka alapján keletkezett jogvitában a törvény szerint a magyar jogot kell alkalmazni [Mt. 1. § (1) és (3) bek., 1979. évi 13. tvr. 56-57. §].

A felperes keresetlevelét, amelyben elmaradt munkabér és szabadságmegváltás címén 142.500 forint megfizetésére kérte kötelezni a volt munkáltatóját, a munkaügyi bíróság a végzésével idézés kibocsátása nélkül elutasította. Álláspontja szerint a nagykövetség mint idegen állam magyarországi diplomáciai képviselete mentes a magyar joghatóság alól [1979. évi 13. tvr. 56-57. §].

A felperes fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság a végzésével helybenhagyta a munkaügyi bíróság végzését, mert a nagykövetség nem mondott le a mentességi jogáról.

A jogerős végzés ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Arra hivatkozott, hogy a munkaszerződése szerint a munkaviszonyára a magyar jogot kell alkalmazni, ezért nem lehet a jogainak magyarországi érvényesítésétől elzárni.

A felülvizsgálati kérelem alaptalan.

Azt a kérdést, hogy a felek jogviszonyára a hazai jogot kell-e alkalmazni, a Munka Törvénykönyve hatályáról rendelkező 1. §-a szerint kell eldönteni. Az 1. § (3) bekezdése szerint a munkaviszonyra akkor nem kell a magyar jogot alkalmazni, ha a munkáltató külföldi állam, államhatalmi vagy közigazgatási szerv, továbbá Magyarországon diplomáciai képviseletként működő vagy egyébként a magyar joghatóság alól mentes más szerv vagy személy olyan féllel szerződik, amellyel vagy akivel a személyes joga azonos. Ebből következően a felperes munkaviszonyára - mivel a munkát a Magyar Köztársaság területén végezte [Mt. 1. § (1) bek.] a magyar jogot kell alkalmazni.