A Legfelsőbb Bíróság Mfv.10530/2007/5. számú határozata felmondás jogellenességének megállapítása (RENDKÍVÜLI felmondás jogellenességének megállapítása) tárgyában. [1992. évi XXII. törvény (Mt.) 96. §] Bírók: Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna, Tallián Blanka, Tálné dr. Molnár Erika

Kapcsolódó határozatok:

Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.947/2005/21., Szegedi Törvényszék Mf.20468/2007/6., *Kúria Mfv.10530/2007/5.* (BH 2008.12.342), 14/2017. (VI. 30.) AB határozat

***********

Mfv.I.10.530/2007/4.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Bródy János ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Sziklay Adrienn ügyvéd által képviselt alperes ellen rendkívüli felmondás jogellenessége jogkövetkezményei iránt a Szegedi Munkaügyi Bíróságnál 5.M.947/2005. szám alatt megindított és másodfokon a Csongrád Megyei Bíróság 2.Mf.20.468/2007/6. számú ítéletével jogerősen befejezett perében az említett másodfokú határozat ellen a felperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a Csongrád Megyei Bíróság 2.Mf.20.468/2007/6. számú ítéletének azon rendelkezését, amelyben megváltoztatta az alperest 4.265.208 /négymillió-kettőszázhatvanötezer-kettőszáznyolc/ forint végkielégítés megfizetésére vonatkozó elsőfokú ítéleti rendelkezést, és ebben a körben a keresetet elutasította, hatályon kívül helyezi, ehelyett a munkaügyi bíróság ítéletének az alperest ezen a jogcímen marasztaló rendelkezését helybenhagyja. Ezt meghaladóan a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

A felülvizsgálati eljárási költségüket a felek maguk viselik.

A felperesre háruló felülvizsgálati eljárás részilletékét az állam viseli.

Kötelezi az alperest, hogy a fizessen meg az államnak

- felhívásra - 255.900 /kettőszázötvenötezer-kilencszáz/ forint felülvizsgálati eljárási részilletéket.

I n d o k o l á s :

A felperes keresete a munkáltatói jogkört gyakorló Megyei Jogú Város Közgyűlése 2005. szeptember 23-ai határozatával megállapított rendkívüli felmondása jogellenessége jogkövetkezményei alkalmazására irányult. Kérte még a 2004. és 2005. évre vonatkozóan kifizetett 70%-os illetve 30%-os mértékű prémiuma 100%-os mértékűre kiegészítését, valamint az alperessel kötött versenytilalmi megállapodásban meghatározott ellenérték megfizetését, valamint a munkaszerződése VI.2. pontja alapján igényt tartott további 12 havi átlagkeresetnek megfelelő végkielégítésre.

A Szegedi Munkaügyi Bíróság 5.M.947/2005/21. számú ítéletével megállapította a rendkívüli felmondás jogellenességét, és kötelezte az alperest elmaradt munkabér és kamatai, 12 havi végkielégítés, valamint a versenytilalmi megállapodásban kikötött 12 személyi alapbérnek megfelelő ellenérték megfizetésére. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította.

A munkaügyi bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes a 2003. április 4-étől 2008. május 1-éig tartó határozott időre kötött munkaszerződéssel létesített munkaviszonyában vezérigazgató munkakörben dolgozott az alperesnél. A szerződésben nyilatkozott arról, hogy az Mt. 191. §-ában szabályozott összeférhetetlenségi ok vele szemben nem áll fenn, noha ekkor már négy másik gazdasági társaságban (kft.-ben) volt tulajdonos, illetve ügyvezető. A felperes felett a munkáltatói jogkört a megyei jogú város közgyűlése gyakorolta. A felperes 2005-ben egy közbeszerzési eljárás kapcsán vitába keveredett az alpolgármesterrel, amellyel kapcsolatban a felperest a munkavégzés alól felmentették (felfüggesztették), és vizsgálatot rendeltek el. A vizsgálat feltárta, hogy a felperes 2005. áprilisában részesedést szerzett az A. Kft.-ben, amelynek tevékenységi köre az alperesével azonos, illetve hasonló. Ezt követően erre hivatkozással a közgyűlés a 2005. szeptember 23-ai határozatával rendkívüli felmondással megszüntette a felperes munkaviszonyát.

A munkaügyi bíróság a rendkívüli felmondás indokot nem találta okszerűnek, mivel álláspontja szerint annak valódi indoka az alpolgármesterrel fennállt konfliktus volt.

A versenytilalmi megállapodás körében megállapította, hogy a felperes ugyan már a munkaviszony alatt megszegte a versenytilalmi megállapodást, de a rendkívüli felmondást követően az összeférhetetlenséget megszüntette, kérte emiatt a tilalom alóli mentesítését, amit az alpolgármester elutasított. A felperes igénye azért megalapozott, mivel ezt követően betartotta a versenytilalmi megállapodást.