A Legfelsőbb Bíróság Pfv.21216/2009/5. számú határozata kártérítés tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 100. §, 339. §] Bírók: Besenyeiné dr. Varga Katalin, Havasi Péter, Udvary Katalin

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék P.21595/2007/25., Fővárosi Ítélőtábla Pf.20131/2009/2., *Kúria Pfv.21216/2009/5.*

***********

Pfv.III.21.216/2009/5.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr.Gáspár Miklós ügyvéd által képviselt felperesnek a felülvizsgálati eljárásban dr.Dornbach Alajos ügyvéd által képviselt I.r. és II.r. alperesek ellen kártérítés megfizetése iránt a Fővárosi Bíróság előtt 6.P.21.595/2007. szám alatt megindított és másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla 3.Pf.20.131/2009/2. számú ítéletével befejezett perében a jogerős ítélet ellen a felperes által 31. sorszám alatt előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán a 2009. december 9. napján megtartott tárgyaláson meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítélet felülvizsgálattal támadott részét hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alpereseknek 50.000 (Ötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget, míg a felülvizsgálati illetéket az állam viseli.

I n d o k o l á s

A felperes korábban a perbeli társasház alagsor 3. számú műterem-lakás tulajdonosa volt. Az 1997-től az I.r. alperes, majd 1999-től a II.r. alperes tulajdonában álló szomszédos ingatlanon építési munkák folytak, amelyek következtében a perbeli társasházban jelentős állagromlás következett be, a felperes lakása használhatatlanná vált. Mindezek miatt a társasház tulajdonosai - köztük a felperes is - kártérítési igényt terjesztettek elő az alperesekkel szemben. A bíróság jogerős ítéletével kötelezte az alpereseket egyetemlegesen arra, hogy a V.Gy. igazságügyi szakértő által 2002. október 18-án készített szakvéleményben felsorolt építési munkákat a károk helyreállítása érdekében a perbeli társasházon végezzék el és - többek között - a jelen per felperesének fizessenek meg 519.200 forint forgalmi értékcsökkenést.

A felperes a jelen perben felemelt keresetében 7.350.000 forint és ennek az 1999. április 1-jétől járó késedelmi kamata megfizetésére kérte az alperesek kötelezését. Arra hivatkozott, hogy 1999 áprilisától havi 75.000 forint használati díjra tarthat igényt, mert az alperesek magatartása miatt a lakását használni nem tudta. A vezetékes telefon szüneteltetésével kapcsolatos költségét 98.000 forintban jelölte meg, és ezen felül 166.700 forint közös költség megtérítését is igényelte kártérítés címén.

Az alperesek a kereset elutasítását kérték. Egyrészt arra utaltak, hogy 2005 decemberében a korábbi jogerős ítéletet teljesítették, pénzbeli egyenértéket fizettek. Másrészt hivatkoztak arra, hogy a felperesnek az 1999. és 2000. évi használati díjak tekintetében a követelése elévült. Az alperesek szerint a pénzbeli egyenérték teljesítését követően a felperesnek további kártérítési igénye nem lehet, a telefont a felperes üzenetrögzítőként használni tudta, a közös költség pedig mindenképpen a tulajdonost terheli, így ezek az igényei is alaptalanok.