A Fővárosi Törvényszék K.34103/2009/8. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) 5. §, 8. §, 19. §, 21. §, 22. §] Bírók: Bogdányné dr. Magyar Erzsébet, Miskolczy Ambrusné, Réthy Edit

Fővárosi Bíróság

8.K.34.103/2009/8.

a magyar köztársaság nevében!

A Fővárosi Bíróság a Dr. Varga Péterügyvéd (Varga és Molnár Ügyvédi Iroda, cím.) által képviselt felperes (cím) , a Zelenkáné dr. Gyarmati Edit köztisztviselő által képviselt Egyenlő Bánásmód Hatóság (cím hivatkozási szám: EBH/106/20/2009.) alperes ellen, közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében, mely perbe az alperes pernyertessége érdekében a személyesen eljárt alperesi beavatkozó(cím.) beavatkozott, meghozta a következő

ítéletet:

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a bíróság a felperes, hogy a tárgyi illeték-feljegyzési jog folytán le nem rótt 16.500.- (Tizenhatezer-ötszáz) Ft kereseti illetéket az APEH Közép-Magyarországi Regionális Igazgatósága külön felhívására az államnak fizessen meg.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 15.000.- (Tizenötezer) Ft perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

indokolás:

Az alperesi beavatkozó, a közigazgatási eljárásban kérelmező, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt fordult az alperesi hatósághoz, mely beadványában sérelmezte, hogy volt munkáltatója, a felperes, a női nemhez való tartozása miatt megsértette vele szemben az egyenlő bánásmód követelményét azáltal, hogy jövedelme alacsonyabb volt az ugyanabban a munkakörben foglalkoztatott férfi kollégáiénál, aminek következtében a jutalmazás során is hátrányt szenvedett. Előadta, hogy határozatlan idejű munkaszerződéssel állt alkalmazásban a felperesnél 1996. július 4-e óta ... munkakörben, majd 2002. december 28. napjától szülési szabadságon, 2003. június 15. napjától GYES-en volt, melyet követően 2005. december 30-i hatállyal került sor a munkaszerződése módosítására, ezen időponttól kezdve ugyancsak határozatlan időtartamra ... munkakörben alkalmazta a felperes.

Álláspontja szerint azért ajánlotta fel a felperes a ... állást, mert az Uniós csatlakozás miatt már nem volt szükség külön ..., ugyanakkor a korábbi ... eltávozott a cégtől. A ... hárman dolgoztak, a beavatkozó szerint mintegy 1900 cikk tartozott hozzá, míg a férfi kollégáihoz kb. 2300, illetve kb. 1130, a beavatkozó ... nyomdatermékek, csomagolóanyagok, elektromos alkatrészek, munkavédelmi eszközök, munkaruhák, papír-, irodaszer, tisztítószer, műanyag alkatrészek beszerzését végezte, emellett ipari hulladékok értékesítését és szükség esetén ... feladatokat végzett.

A felperesnek a hatósági eljárásban tett érdemi nyilatkozata szerint a beavatkozói kérelem megalapozatlan, mert a különbségtétel oka az volt, hogy a beavatkozó nem stratégiai cikkek, hanem csak alapvetően műszaki ismereteket nem igénylő, kisebb felelősséggel járó cikkek beszerzésével foglalkozott, középfokú végzettséggel és felsőfokú ... tanfolyammal rendelkezik, míg a férfi kollégái műszaki főiskolai végzettséggel, a beavatkozónak van a legalacsonyabb tudásszintje az ... nyelvismeret területén, míg a férfi kollégák közül személy1 tárgyalási szintű ... nyelvismerettel és középfokú nyelvvizsgával, személy2 haladó szintű ... nyelvismerettel rendelkezik és közgazdasági szakanyaggal bővített középfokú nyelvvizsgára felkészítő tanfolyamra jár. A beavatkozó kevesebb műszaki, termelési munkatapasztalattal rendelkezik, mint férfi kollégái, ezáltal a felperes álláspontja szerint a beavatkozó és a két férfi munkatársa közötti különbségtétel a munka jellege illetve természete alapján indokolt, az alkalmazásnál számba vehető lényeges és jogszerű feltételre alapított arányos megkülönböztetésnek minősül, megfelel az Ebtv. 22. § (1) bekezdésének, azaz a különbségtétel nem jelenti az egyenlő bánásmód követelményének megsértését.

A beavatkozó a személyes meghallgatásakor előadta, hogy két olyan cége is van, amely az éves beszerzési összeg szempontjából az első tíz cég között van, műszaki ismereteket igénylő termékek, pl. szivattyúk, kapcsolók beszerzésével is foglalkozik évi több tíz milliós értékben, és a kollégái is végeznek nem stratégiai jelentőségű beszerzéseket. A nyelvvizsgával kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy a tanulmányi szerződésében 2008. február hónap szerepel a nyelvvizsga időpontjaként, amely 2008. májusára csúszott tanárcsere miatt, amikor viszont egyetemi vizsgaidőszak miatt nem tudta a vizsgára történő bejelentkezését vállalni, becsatolta a .... számú szabályzat 1. számú mellékletét, amely szerint a két férfi kollégájával azonos aláírási jogkörrel rendelkezett.

A hatóság 2008. szeptember 12. napján tartott helyszíni tárgyalást, ahol a felperes képviselője kifejtette, hogy kulcsfontosságú területről van szó, ahol komoly előnyt jelent a műszaki végzettség, ugyanis sokszor szűk határmezsgyén mozog, hogy mi a megfelelő termék, előnyös, ha a beszerző aktívan hozzá tud járulni az egyeztetési folyamathoz. Álláspontja szerint nagyobb értéket képvisel az a beszerző, aki műszaki végzettséggel rendelkezik, különösen ha e mellé még ... nyelvtudás is párosul, kihangsúlyozta, hogy a megkülönböztetés oka nem a kérelmező nemében, hanem az eltérő képzettségben, nyelvtudásban, tapasztalatban, valamint a végzett feladatokban állapítható meg. Véleménye szerint nem műszaki döntést kell hozni, hanem például a beszerzést meggyorsítja az, ha az ügyintéző meg tudja kérdezni a gyártótól, hogy milyen alternatívák vannak, a beavatkozó kollégáinál rövidebb tapasztalattal rendelkezik a beszerzés terén, és nem ismeri a termelés gondolkodását. Külföldi cégekkel történő szerződéskötésekben csak személy1 működött közre, személy2 nem. A tárgyalást követő beadványában a felperes előadta, hogy a cég a béremeléseknél speciális besorolási rendszert nem alkalmaz, arról a munkáltatói jogkört gyakorló vezetők döntenek, döntésüknél figyelembe veszik a munkavállalók képzettségét, tapasztalatát, a munkavégzés színvonalát, valamint egyéb ismereteit, például a nyelvtudás szintjét.

Csatolta a 2006. évi beszerzések listáját, amiből álláspontja szerint jelentős strukturális és volumenbeli eltérés állapítható meg a férfi kollégák javára. 2006. évben a későbbi évekhez képest jelentősen alacsonyabb mértékben szerzett be alkatrészeket a beavatkozó, a cég top 73 beszállítóinak 2008. évre elfogadott várható listájából megállapítható, hogy e körből a beavatkozó jelentősen kevesebb cégtől és kisebb értékű beszerzéseket végzett, a beavatkozó csak két olyan beszállítóval tart kapcsolatot, akikkel idegen nyelven kell kommunikálnia, míg ez a szám személy1 esetében 9, míg személy2 esetében 4, a beavatkozót kevesebb tapasztalata miatt férfi kollégái minden probléma nélkül tudják helyettesíteni, fordítva viszont ez nem valósul meg. A beavatkozó műszaki és nyelvi problémáit illetően becsatolta a felperes a 2008. januári ártárgyalást követő emlékeztetővel és szerződéssel kapcsolatos levelezést, mely szerint a beavatkozó nem értette az ...ul elhangzott végső megállapodást.