A Pesti Központi Kerületi Bíróság B.10381/2015/4. számú határozata becsületsértés vétség tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 227. §] Bíró: Kovács Krisztina

ööÉőáóáA Pesti Központi Kerületi Bíróság a Budapesten 2015. május hó 05. napján megtartott nyilvános tárgyalás alapján meghozta a következő

Í T É L E T E T:

A vádlott

- aki magyar állampolgár -

bűnös: becsületsértés vétségében.

(Btk.227.§ (1) bekezdés)

Ezért őt a bíróság megrovásban részesíti.

I n d o k o l á s:

A magánvádló 2014. június hó 20. napján feljelentést terjesztett elő a jelen bíróságon a vádlott al szemben, melyben a feljelentett felelősségre vonását kérte a sérelmére elkövetett a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. Törvény (továbbiakban: Btk) 227.§ (1) bekezdésének b) pontjába ütköző becsületsértés vétsége miatt.

A feljelentő és a feljelentett békítése eredményre nem vezetett, a tárgyaláson a magánvádló a feljelentését fenntartotta.

A bíróság a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként az alábbi tényállást állapította meg:

A vádlott egyetemet végzett, jogász szakképzettséget szerzett. Ügyvédként tevékenykedik. Büntetlen előéletű.

A Fővárosi Törvényszék előtt 65.P.21.118/2012. számon folyamatban lévő polgári peres eljárásban a 2014. június hó 19. napján 13 órától 16 óráig megtartott tárgyaláson a III. és IV.r. alperesek képviseletében eljáró vádlott ügyvéd a magánvádló felperest - annak előzőleg Név 1.-gyel kapcsolatos nyilatkozataira tekintettel - alávaló gyáva gazembernek nevezte.

A tárgyaláson - annak megnyitásától - jelen volt a sajtó képviseletében Név 2., aki a tárgyalásról - a jelenlévő jogosultak hozzájárulása szerint - kép- és hangfelvételt készített.

A tárgyalást követően 2014. június hó 19. napján a <https://www.facebook.com> címen "Név 3." - közzétette a tárgyaláson a vádlott részéről a magánvádló t illetően elhangzott fenti kijelentést.

A magánvádló joghatályos magánindítványt terjesztett elő.

A bíróság a fenti tényállást a vádlott és a magánvádló vallomása, valamint az ismertetéssel a bizonyítás anyagává tett okirati bizonyíték: a Fővárosi Törvényszék 65.P.21.118/2012/169. számú jegyzőkönyve alapján állapította meg.

A vádlott a terhére rótt bűncselekmény elkövetését nem ismerte el. Azt nem vitatta, hogy a magánvádló által sérelmezett kijelentés, a magánvádló által megjelölt tárgyaláson elhangzott részéről a magánvádlót illetően, álláspontja szerint ugyanakkor e kijelentése - annak előzményeire és körülményeire figyelemmel - indokolt és jogszerű vélemény volt, mely, mint ilyen a szólásszabadság védelme alatt áll. E körben a vádlott hivatkozott a közte és a magánvádló között a jelen ügy alapját képező kijelentése okán személyiségi jog megsértése miatt a Fővárosi Törvényszéken 5.P.22.930/2014. számon folyamatban lévő polgári peres eljárásban 2014. november hó 04. napján kelt 6. sorszámú ítéletre, melyben a bíróság a magánvádló keresetét elutasította, véleménynyilvánításnak tekintve a vádlott részéről elhangzott "alávaló gyáva gazember kijelentést".

A vádlott hivatkozott arra is, hogy kijelentése nem nagy nyilvánosság előtt hangzott el, hiszen a tárgyaláson mindössze 11 fő (az eljáró bíró, a felperes, négy alperesi képviselő és 5 fő hallgatóság) volt jelen, a sérelmezett kijelentést az interneten közzétevő Név 3. nem. A vádlott hangsúlyozta, hogy Név 3. nem újságíró, Facebook bejegyzése úgy születhetett meg, hogy a magánvádló rögtön a tárgyalást követően beszámolt neki egyebek között az általa sérelmesnek tartott kijelentésről is.

A magánvádló a feljelentésben foglaltakat fenntartotta. Hangsúlyozta, hogy a tárgyaláson a sajtó jelen volt, e ténnyel a vádlottnak számolnia kellett, valamint, hogy a sérelmére megvalósult bűncselekmény szempontjából közömbös, hogy a vádlottnak a becsülete csorbítására alkalmas kijelentését ki hozta nyilvánosságra. Hivatkozott arra is, hogy Név 2. újságíró, s a tárgyaláson elhangzottakat több publicistával, így Név 3.-mal is megosztotta, aki pedig a Név 2.-től kapott információkat az ismert módon tette közzé.