BH 1989.12.485 I. A perújítás megengedhetősége körében csak az elvi lehetőségét kell eldönteni annak, hogy a felhozott új tény vagy bizonyíték alkalmas-e a tényállás megállapításának a perújítóra nézve kedvező befolyásolására [Pp. 260. § (1) bek., 266. § (1) bek.].

II. A perújítási kérelem előterjesztésére nyitva álló határidőt akkor is a perújítás okáról való tudomásszerzéstől kell számítani, ha ez a határozat jogerőre emelkedésétől számított hat hónapon belül történt. [Pp. 261. § (1) bek.].

Az elsőfokú bíróság jogerőre emelkedett ítéletében megállapította, hogy az alperes a felperes 178 839 lajstromszámú szabadalmát bitorolja, és az alperest a további jogsértéstől eltiltotta. Kötelezte továbbá - gazdagodás visszatérítése címén - pénzfizetés teljesítésére és perköltség viselésére. Az ítélet indokolása szerint a bíróság a per jeldöntéséhez szükséges tények megállapítása végett szakértői bizonyítást folytatott le: "...az Igazságügyi Műszaki Szakértői Intézetet módosított szakvéleménye szerint a vizsgált berendezésben a felperes szabadalmának főigény-ponti jellemzői megvalósulnak."

Az alperes perújítási kérelmet nyújtott be, amelyben a jogerős ítélet megváltoztatásával (helyesen: hatályon kívül helyezésével) a felperes keresetének az elutasítását kérte. Perújítási okként a Gépipari Tudományos Egyesült a Mérnökirodája által megbízott személyek szakértői véleményére hivatkozott. Az okiratba foglalt szakvélemény tartalma szerint a perben is megvizsgált adatokat is értékelve, a perbeli szabadalmi leírás főigénypontjában foglalt jellemzőknek csak egy része valósult meg az alperesi berendezés előállításánál.

Az elsőfokú bíróság a perújítási kérelemre tárgyalást tűzött ki. Az alperes a kérelem elutasítását kérte.

Az elsőfokú bíróság a tárgyaláson meghallgatta az Igazságügyi Műszaki Szakértői Intézetnek az alapperben eljárt szakértőjét és a perújításhoz csatolt szakvélemény egyik elkészítőjét, majd végzésével a perújítási kérelmet mint érdemi tárgyalásra alkalmatlant elutasította. Az indokolásban kifejtett jogi álláspontja szerint az újabb szakértői véleményre a perújítás akkor alapítható, ha az részben vagy egészben "új tényekből való következtetésre van alapítva, vagy a korábbi tények ismeretében mutatja ki az új szakértő az alapperbeli szakvélemény téves voltát".

A perújító alperes által hivatkozott szakértő viszont a megállapításait a korábban eljárt szakértő által ismertetett adatokra és tényekre alapítva tette meg, ezért megállapítható, hogy ".. .az alperes a perújításban új tényre vagy új bizonyítékra nem hivatkozott". Ezen túl, a végzés indokolása szerint, az alperes a perújítás hat hónapos határidejét is elmulasztotta.

A végzés ellen az alperes fellebbezett a perújítás érdemi tárgyalásának elrendelése végett.

A perorvoslat helytálló.

A Pp. 260. §-ának (1) bekezdése szerint a jogerős ítélet ellen perújításnak van helye, ha a fél oly tényre vagy bizonyítékra. .. hivatkozik, amelyet a bíróság a perben nem bírált el, feltéve, hogy az - elbírálás esetén - reá kedvezőbb határozatot eredményezhetett volna.

A szóban levő esetben az elsőfokú bíróság az ítéletét - az ítélet indokolása szerint is - olyan tényekre alapította, amelyeket szakértői véleménnyel látott bizonyítottnak. A szakvéleményt az Igazságügyi Műszaki Szakértői Intézetben működő állandó igazságügyi szakértő készítette. A perújítási kérelemben az alperes ugyancsak szakértői véleményre hivatkozott, amely mint a Pp. 166. §-ának (1) bekezdésében felsorolt bizonyítási eszköz kínál értékelhető bizonyítékot az állított tények fennállásának vagy éppen fenn nem állásának megállapításához. Az így felajánlott bizonyíték a korábbi szakvéleményben rejlő bizonyítékhoz képest új, és a körülményekből nyilvánvaló, hogy a bíróság ezt a perben nem bírálta el.