BH 2000.12.529 A különösen nagy vagyoni hátrányt előidéző gondatlan közveszélyokozás vétségét valósítják meg az elkövetők, akik a szemétégetés során kellő körültekintés nélkül járnak el, és a magatartásuk folytán a számottevő értéket képviselő épületkomplexum megsemmisült, és a tűz továbbterjedése előre fel nem becsülhető, nagy értékű javak megsemmisülésével fenyegetett [Btk. 259. § (1) bek., (4) bek. 2. ford.].

A városi bíróság az 1998. szeptember 9. napján meghozott ítéletével az I. r. és a II. r. terhelteket különösen nagy vagyoni hátrányt előidéző gondatlan közveszélyokozás vétsége miatt - egyenként - 2 év 8 hónapi fogházbüntetésre ítélte; a III. r. terheltet 2 rb. különösen nagy kárt okozó rongálás bűntette, 4 rb. rongálás bűntette és 5 rb. rongálás vétségének vádja alól - mint bűnsegédet - bűncselekmény hiányában felmentette.

A megyei bíróság mint másodfokú bíróság az 1999. június 17. napján meghozott ítéletével az I. r., a II. r. és a III. r. terheltet a különösen nagy vagyoni hátrányt előidéző közveszélyokozás bűntette miatt emelt vád alól felmentette.

A megállapított tényállás lényege a következő.

A terheltek 1997. június 9-én este különböző kisebb tárgyakat égettek el. A III. r. terhelt a társainak elmesélte, hogy a munkahelyén az ABC áruház területén felhalmozott szemetet korábban úgy számolták fel, hogy azt elégették.

Ezután a terheltek az ABC üzlethez mentek. A terheltek jártak már az üzletben, tudták, hogy annak eladóterét különböző - nagy számú - kereskedelmi egységek használják. Mindhárman az ABC hátsó, a közterület felé ráccsal leválasztott részénél - ahol a papírból, műanyagból felhalmozott szemetet tárolták - a rácson kívül megálltak. Az I. r. és a II. r. terheltek a rácson át a szemét felé több kis doboznyi gyufát pöcköltek be, amelytől a szemét meggyulladt.

Időközben a III. r. terhelt a helyszínről eltávozott, mert a társai ténykedésével nem értett egyet. Később azonban - tartva attól, hogy nagyobb baj lesz - visszament. A terheltek megpróbálták a tüzet eloltani, de a rács miatt nem fértek annak a közelébe. Miután látták, hogy komolyabb tűz keletkezett, a II. r. vádlott értesítette a tűzoltókat, majd az I. r. és a II. r. terhelt hazament, a III. r. terhelt pedig a helyszínen maradva segített a tűzcsapok felkutatásában.

A tűz átterjedt a szeméttároló feletti éghető álmennyezetre, onnan a teljes mennyezetre, majd a helyiségekben levő éghető anyagokra. Az épület leégett, annak tulajdonosát, a B. Rt.-t 27 millió forintnyi kár érte, melyet a biztosító megtérített.

A különböző termékek árusításával foglalkozó - a tényállásban név szerint is megjelölt - tíz kereskedő is kárt szenvedett azzal, hogy berendezésük, árukészletük teljesen vagy részben megsemmisült. Összességében legalább 39 689 700 forintnyi vagyoni hátrány keletkezett.

A másodfokú bíróság által tett kiegészítés szerint a szemétkupac egy pavilonsorhoz tartozott. Az ingatlan közelében állandóan lakott épület nem volt; a legközelebbi épület 60 méterre feküdt. A leégett épületben tárolt gázpalackok felrobbanása esetén sem valószínűsíthető a tűznek az érintett ingatlanon kívüli elterjedése, ezért közveszély nem volt.

A megyei bíróság jogi álláspontja abban összegezhető, hogy közveszély azért nem állott fenn, mert a megsemmisült épület - bár több kereskedelmi egységet foglalt magában - egységes egész, egyetlen tűzszakasznak minősül. Így nem lehet állítani, hogy különböző sértettek anyagi javairól terjedt a tűz mások anyagi javaira. A környező épületek pedig a nagy távolság miatt nem voltak közvetlen veszélynek kitéve.

Miután a terheltek magatartása nem volt szándékos, hanem csak gondatlan; az nem is a közrend, hanem a tulajdonviszonyok ellen irányult, cselekményük a különösen nagy kárt okozó gondatlan rongálást valósította meg csupán; ami az elkövetés idején hatályos büntetőtörvény szerint nem volt bűncselekmény. Ezért a Be. 214. §-a (3) bekezdésének a) pontja alkalmazásával felmentette őket a Btk. 259. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerinti különösen nagy vagyoni hátrányt előidéző közveszélyokozás bűntette miatt emelt vád alól.

A megyei bíróság jogerős ítélete ellen mindhárom vádlott terhére, a Be. 284. §-a (1) bekezdésének a) pontjára, anyagi jogi szabálysértésre alapítottan, az ítélet hatályon kívül helyezését és a megyei bíróság új eljárásra történő utasítását kérve, a megyei főügyész nyújtott be felülvizsgálati indítványt.