A Fővárosi Ítélőtábla Pf.21041/2008/2. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 4. §, 201. §] Bírók: Puskás Péter, Sághy Mária, Varga Edit

Fővárosi Ítélőtábla

7.Pf.21.041/2008/2.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Ítélőtábla a Dr. Fridman Róbert Ügyvédi Iroda tagjaként eljáró dr. Fridman Róbert ügyvéd által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - az Álmos és Széles Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Széles Szabolcs ügyvéd) által képviselt I.rendű alperes neve (I.rendű alperes címe) I. rendű és II. rendű alperes neve (u.o.) II. rendű alperesek ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében a Pest Megyei Bíróság 2008. május 21. napján kelt 22.P.25.992/2005/23. számú ítélete ellen a felperes részéről 24. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

ítéletet:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg - 15 nap alatt - együttesen az I-II. rendű alpereseknek 100.000 (Egyszázezer) forint fellebbezési eljárási költséget.

A le nem rótt 900.000 (Kilencszázezer) forint fellebbezési eljárási illetéket az állam viseli.

Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

A ... külterületi ... hrsz. alatti ingatlant 2002. szeptember 27-én 37/47-10/47 arányban - 25.000.000 forint jelzálogjoggal terhelten - vásárolta meg a felperes és a perben nem álló ... 5.000.000 forint vételár fejében. 2004. február 27-én a felperes 500.000 forintos vételáron megvette tulajdonostársa 10/47 részét is, így a teljes ingatlan tulajdonosává vált. Anyagi nehézségei miatt értékesíteni kívánta az ingatlant, mellyel - az eladási árat legalább 18.000.000 forintban megjelölve - ingatlanközvetítőt bízott meg. 2004. augusztus 13-án az I-II. rendű alperesekkel előszerződést, majd 2004. november 12-én végleges adásvételi szerződést kötött, amely alapján az I-II. rendű alperesek 19.000.000 forintért vásárolták meg az ingatlant és a vételárból 7.000.000 forint került kifizetésre. A szerződés 4. pontjában a felek rögzítették, hogy - a felperes tájékoztatása szerint - az ingatlan belterületbe vonható, és ezt követően építési telkek kialakítására válik alkalmassá. A fennmaradó 12.000.000 forint vételár kifizetése feltételeként szabták, hogy az eladó a szerződésbe foglalt következő engedélyeket beszerezze, és az intézkedéseket megtegye:

a) az illetékes önkormányzat jogerős határozata az ingatlan belterületbe vonásáról,

b) az illetékes önkormányzat hatályos elvi engedélye az ingatlan minimum 32 telekre történő felosztásáról,

c) az illetékes erdészeti szolgálat jogerős határozata az ingatlan erdőművelési ágazatból történő kivonásáról,

d) az eladó kötelezettséget vállalt arra, hogy a művelési ágból kivont erdő helyett más területen az igénybevett erdőnek megfelelő értékű erdőt létesít, vagy az erdészeti hatóság határozata alapján az újraerdősítés költségét megfizeti.

Az utóbbi kötelezettség teljesítése úgy is történhetett, hogy a fennmaradó vételárból számla bemutatása mellett a vevő fizeti ki a költséget. Az erdészeti szolgálat igazolása alapján az újraerdősítés költsége a vételárból visszatartásra kerül. A szerződés 5. pontja szerint abban állapodtak meg, hogy amennyiben ezek a feltételek nem teljesülnek, az ingatlan vételára eltúlzottnak tekintendő, ezért a vevők jogosultak csökkentést kérni, és a felperes hozzájárul ahhoz, hogy a vételárat a már átadott 7.000.000 forintra leszállítja, míg a fennmaradó 12.000.000 forintot nem követeli, arról kifejezetten és visszavonhatatlanul lemond.

A felperes 2004. szeptember 22-én kérelmet terjesztett elő ... község képviselőtestületéhez a perbeli ingatlan belterületbe vonása iránt, de az nem történt meg. A 2004. november 18-án kelt nyilatkozatával hozzájárult az I-II. rendű alperesek tulajdonjoga ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséhez. A felperes 2005. február 1. napján kelt levelében tájékoztatta az alpereseket arról, hogy rajta kívül álló okok és az életében bekövetkezett változások miatt a szerződésben foglaltaknak nem tud eleget tenni, ezért azt fel kívánja bontani, ennek körében - egyezségkötés reményében - jelentős vételárengedményre, a megállapodás tárgyát képező foglaló, illetve előleg visszafizetésére tett ajánlatot. Az alperesek 2005. február 22. napján tett nyilatkozatuk szerint nem kívánták felbontani a szerződést.

A felperes keresetében kérte annak megállapítását, hogy az adásvételi szerződés a Ptk. 201. § (2) bekezdése alapján érvénytelen, és kérte az eredeti állapot helyreállítását, oly módon, hogy a felperes tulajdonjoga kerüljön az ingatlan-nyilvántartásba visszajegyzésre és vállalta a vételár visszafizetését annak kamataival együtt. Kérte az alperesek perköltségekben való marasztalását. Indokolásul előadta: a szerződéskötéskor a szolgáltatás és ellenszolgáltatás között, anélkül, hogy a felperest ajándékozási szándék vezette volna, a szerződés megkötésekor - tekintettel az ingatlan ténylegesen legalább 47.000.000 forintos értékére - feltűnően nagy volt az értékkülönbség. A felperest a szerződés 4. pontjában foglalt feltételek meghiúsulásáért felelősség nem terheli mert egy időközbeni jogszabályváltozás tette lehetetlenné a belterületbe-vonást.