A Gyulai Törvényszék Bf.184/2013/6. számú határozata zsarolás bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 99. §, 323. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 258. §, 348. §, 371. §, 372. §, 381. §] Bíró: Kempfné dr. Agod Éva

Gyulai Törvényszék, mint másodfokú bíróság

1.Bf.184/2013/6. szám.

A Gyulai Törvényszék, mint másodfokú bíróság Gyulán, a 2013. év szeptember hó 23. napján az 1.Bf.184/2013. számú ügyben megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő

í t é l e t e t :

A zsarolás bűntette miatt I.rendű vádlott neve ellen indított büntető ügyben a Békéscsabai Járásbíróság 11.B.78/2013/18. számú ítéletét a következők szerint megváltoztatja:

A börtönbüntetést 2 (kettő) év 6 (hat) hónapra enyhíti.

Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyja.

A börtönbüntetésbe beszámítja a vádlott által 2013. év április hó 24. napjától 2013. évi szeptember hó 23. napjáig előzetes fogvatartásban töltött időt.

A másodfokú eljárásban felmerült 3.000.- (háromezer) forint bűnügyi költséget a vádlott viseli.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság I.rendű vádlott neve vádlottat bűnösnek mondta ki zsarolás bűntettének kísérletében (Btk. 323. § (1) bekezdés, (2) bekezdés b/ pont). Ezért a vádlottat 3 év börtönbüntetésre és 4 év közügyek gyakorlásától eltiltásra ítélte. Rendelkezett a vádlott feltételes szabadságra bocsáthatóságáról és beszámította a börtönbüntetésbe a vádlott által előzetes fogvatartásban töltött időt. Rendelkezett a bűnjel lefoglalásának megszüntetéséről és kiadásáról, valamint kötelezte a vádlottat a bűnügyi költség megfizetésére.

Az ítélettel szemben a vádlott enyhítésért, védője felmentésért fellebbezett az önkéntes elállásra tekintettel.

A főügyészség az elsőfokú ítélet helybenhagyását és a kiszabott szabadságvesztésbe a vádlott által előzetes fogvatartásban töltött további idő beszámítását indítványozta.

A másodfokú bíróság a Be. 348. § (1) bekezdése szerint eljárva, a határozatot az azt megelőző bírósági eljárással együtt bírálta felül. Ennek során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az eljárási szabályok betartása mellett vette fel a bizonyítást a tényállás megállapításához, valamint a cselekmény jogi minősítéséhez szükséges körben és mélységben.

Indokolási kötelezettségének a Be. 258. § (3) bekezdésében írtaknak megfelelően eleget tett. Ezen belül kellő részletességgel és okszerűen mérlegelve adott számot arról, hogy a tényállás megállapítását mely bizonyítékok miért támasztották alá. Megfelelő magyarázatot adott arra, hogy miért a sértett tanú nyomozati vallomását fogadta el a tényállás megállapítása alapjául, szemben a vádlott védekezésével, aki az eljárás során folyamatosan hárította a cselekvősége miatti felelősségét.

A megállapított tényállás megalapozott volt, mindössze azzal kellett kiegészíteni az iratok tartalma alapján, hogy ... sértett 1948-ban született. Ez a körülmény a büntetés kiszabásánál jelentőséggel bírt, ezért vált indokolttá a tényállás ekkénti kiegészítése.

A fentiek szerint kiegészített tényállás képezte továbbiakban a felülbírálat alapját.