Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. ...Tovább...

BH 1995.3.159 Öröklési szerződés érvénytelenségének megállapítására irányuló perben a "különvagyoni" igények értékelése, a kötelmi jogi és a dologi jogi megítélés egybevetése [Csjt. 27. § (1) bek., Ptk. 117. § (1) bek., 200. § (2) bek., 227. § (2) bek., Pp. 206. §, 270. § (1) bek.].

Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperesek keresetét elutasította. A megállapított tényállás szerint az I. rendű alperes és édesanyja: id. T. I.-né örökhagyó által 1986. augusztus 1-jén megkötött öröklési szerződés tárgyát képező házas ingatlan - az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésnek megfelelően - az örökhagyó különvagyona volt; az ingatlant az örökhagyó a házassága fennállása alatt, de különvagyoni pénzéből vásárolta, és arra különvagyoni beruházással építkezett. "Bár a házastársak életközössége formálisan véglegesen soha nem szakadt meg, csupán hosszabb-rövidebb különélési korszakok váltakoztak, a férj súlyos alkoholizmusa miatt közös gazdálkodást már az 1960-as évektől a házastársak nem folytattak." A perbeni ingatlant id. T. I. az örökhagyó különvagyonának tekintette, és így tartották számon gyermekeik is; ez volt az oka annak, hogy id. T. I. 1984-ben bekövetkezett halála után lefolytatott hagyatéki eljárásban - amelyben a leszármazók osztályos egyezséget kötöttek - a perbeni ingatlannal kapcsolatban öröklési igényt nem érvényesítettek. Mindezek alapján az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az ingatlan az örökhagyó különvagyonához tartozott, és annak egészére jogszerűen köthetett öröklési szerződést. A felpereseknek tehát az ingatlan meghatározott hányadára öröklés jogcímén előterjesztett tulajdoni igénye megalapozatlan.

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és megállapította, hogy az örökhagyó és az I. rendű alperes között létrejött öröklési szerződés részben semmis. Ehhez képest az ingatlant meghatározott tulajdoni hányadokban a felperesek tulajdonába adta öröklés jogcímén, és ennek tűrésére az alpereseket kötelezte. Intézkedett a felperesek tulajdonjogának bejegyzése iránt is. A másodfokú bíróság álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a bizonyítékok téves értékelése alapján állapította meg, hogy a perbeni ingatlan megvásárlására és az építkezésre az örökhagyó különvagyonából került sor. Megalapozatlan az a ténymegállapítás is, hogy az örökhagyó és házastársa nem folytattak közös gazdálkodást. A perben rendelkezésre álló bizonyítékokból csak arra lehet következtetni, hogy "a házasságuk nem volt harmonikus, azonban a házassági életközösségük néhai T. I. haláláig fennállt. A házassági életközösség pedig vagyonközösséget is jelent. A házastársak osztatlan közös tulajdona mindaz, amit a házassági életközösség ideje alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek [Csjt. 27. § (1) bek.]. Ennek alapján törvényi vélelem van arra, hogy a megvásárolt ingatlan az örökhagyó és házastársa közös vagyonához tartozott." Ezzel a vélelemmel szemben az I. rendű alperes nem tudta bizonyítani, hogy az örökhagyó különvagyona volt. Az örökhagyó tehát az öröklési szerződésben olyan ingatlanról rendelkezett, amely 1/2 részben néhai házastársának a tulajdona volt, és amelyet már 1984-ben a leszármazók megörököltek. "A Ptk. 117. §-ának (1) bekezdése alapján átruházással csak a dolog tulajdonosától lehet a tulajdonjogot megszerezni. A tulajdonjog átruházását célzó öröklési szerződés ennélfogva részben jogszabályba ütközik, és e részében semmis [Ptk. 200. § (2) bek.]." Minthogy az öröklési szerződés részbeni semmisségéből eredő igényét nem valamennyi törvényes örökös érvényesítette, a másodfokú bíróság csak szerződés tárgyát képező ingatlan 8/32 része tekintetében alkalmazta a törvényes öröklés szabályait. Végül a másodfokú bíróság kiemelte, hogy az I. rendű alperesnek a perbeni ingatlanban végzett beruházásai, valamint a szülők részére nyújtott tartás és gondozás ellenértéke a felperesek tulajdonjogi igényével szemben - a Ptk. 296. §-ának (1) bekezdése értelmében - beszámításra nem alkalmas; az I. rendű alperes ezt az igényét csak viszontkeresetben érvényesíthette volna. Viszontkeresetet azonban az elsőfokú eljárásban nem terjesztett elő.

A jogerős ítélet ellen - jogszabálysértésre hivatkozással - az I. rendű alperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, amelyben a Legfelsőbb Bíróságtól új határozat hozatalát és a felperesek keresetének teljes elutasítását kérte. Álláspontja szerint a másodfokú bíróság a bizonyítékok helytelen értékelésével megalapozatlanul jutott arra a következtetésre, hogy a perbeni ingatlan a szülők házastársi közös vagyonához tartozott, és ehhez képest téves az e megállapításból levont jogi következtetés is.

A felperesek ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.

A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott.

A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!

Jogkódex ikon

Jogkódex

Az igényeinek megfelelő Jogkódex előfizetés kiválasztása

A legfrissebb szakcikkek eléréséhez a Szakcikk Adatbázis Plusz előfizetés szükséges

Meglévő Jogkódex előfizetés bővítése szükséges.

Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!