A Fővárosi Ítélőtábla Kf.27069/2008/4. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (KÖZBESZERZÉSI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [2003. évi CXXIX. törvény (Kbt.) 48. §, 49. §, 50. §, 54. §, 56. §, 69. §, 323. §] Bírók: Páldy Zsuzsanna, Sára Katalin, Szőke Mária

FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA

3.Kf.27.069/2008/4. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Fővárosi Ítélőtábla a Dr. Ollé György Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Ollé György ügyvéd által képviselt felperesnek a jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (1024 Budapest, Margit krt. 85.) alperes ellen közbeszerzési ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Fővárosi Bíróság 2007. szeptember 6. napján kelt 13.K.33.343/2006/16. számú ítélete ellen a felperes 17. sorszám alatt, és az alperes 18. sorszám alatt előterjesztett fellebbezésére meghozta az alábbi

Í T É L E T E T

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 30.000 (harmincezer) forint másodfokú részperköltséget.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg a Magyar Államnak - az illetékügyben eljáró hatóság külön felhívására - 24.000 (huszonnégyezer) forint fellebbezési illetéket.

Az alperes fellebbezési illetékét az állam viseli.

Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes ajánlatkérőként az Európai Unió Hivatalos Lapjában .... március 9-én ... szám alatt közzétett ajánlati felhívásával a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 2. rész V. fejezete szerinti nyílt közbeszerzési eljárást indított új, városi, alacsonypadlós, 3 tengelyes szóló és csuklós buszok beszerzésére. A felperes dokumentációt is készített, melyben a beszerzés mennyiségét 60 db ± 50% alacsonypadlós, egy gyártótól származó, azonos típuscsaládba tartozó városi busz, melyből 30 db ± 50%, 15 méteres, 3 tengelyes szóló, és 30 db ± 50%, 18 méteres 3 tengelyes csuklós busz beszerzéseként írta elő. A dokumentációt a később a kiírás és a kiegészítő tájékoztatás egyes részeit kifogásoló ... Kft. (I. rendű kérelmező) 2006. március 29-én, míg, a ... Kft. (II. rendű kérelmező) 2006. március 27-én vásárolta meg 400.000 forint ellenértéken.

Az alperes a D.260/13/2006. számú határozatával a jogorvoslati kérelmeknek részben helyt adott és megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 49. §-át, a Kbt. 50. § (2) bekezdését, a Kbt. 69. § (3) bekezdését, a Kbt. 69. § (5) bekezdését, a Kbt. 54. § (5) bekezdését, a Kbt. 48. § (2) bekezdését és a Kbt. 56. § (4) bekezdését. Ezért az ajánlati felhívást és a dokumentációt és a közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő azt követő eljárási cselekményeit, döntéseit, megsemmisítette. Ezt meghaladóan az I. rendű kérelmező kérelmét elutasította, a II. rendű kérelmező további kérelmi elemei tekintetében a jogorvoslati eljárást megszüntette. A felperest 1 millió forint bírsággal sújtotta, és az I. rendű kérelmező részére 150.00-Ft, a II. rendű kérelmező részére 900.000 forint igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére kötelezte.

Az alperes határozatának bírósági felülvizsgálata iránt, annak hatályon kívül helyezését és a megállapított jogsértések és a bírság mellőzését kérve a felperes terjesztett elő keresetet, melyben a terhére rótt jogsértések mellett, az I. rendű kérelmező jogorvoslati kérelmének elkésettségére is hivatkozott, és sérelmezte a II. rendű kérelmező javára megállapított 900.000 forint igazgatási szolgáltatási díj mértékét.

Az elsőfokú bíróság az alperes határozatát megváltoztatta, megállapította, hogy az ajánlatkérő nem sértette meg a Kbt. 69. §-ának (5) bekezdését, egyebekben a felperes keresetét elutasította. Indokai szerint az I. rendű kérelmező jogorvoslati kérelme a Kbt. 323. § (2); (3) és (4) bekezdései alapján nem késett el, mert a szubjektív határidő számítása szempontjából annak van jelentősége, hogy a kifogásolt tartalmú iratot - a perbeli esetben a felhívást - az ajánlattevő ténylegesen mikor ismerte meg. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján az alperes irat- és okszerű döntést hozott arról, a kérelmező arra vonatkozó nyilatkozatát a jogorvoslati eljárásban senki nem cáfolta, hogy az ajánlatkérő 2006. március 28-án szerzett a jogsértésről tudomást. Az állítást életszerűtlenségre hivatkozva megdönteni nem lehet, a cáfolathoz bizonyítékra lett volna szükség, amelyet a felperes nem szolgáltatott.

A Közbeszerzési Döntőbizottság kérelemre indult eljárásáért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, melynek mértéke a törvény második része szerinti közbeszerzési eljárásokban - és a perbeli közbeszerzési eljárás ilyen, - 900.000 forint. Az ajánlatkérő csak abban az esetben mentesül az igazgatási szolgáltatási díj viselése alól, amennyiben a kérelmező teljes egészében alaptalan kérelmet nyújt be, és a jogorvoslati kérelmet az alperes teljes egészében elutasítja (Kbt. 341. § (6) bekezdése). Az alperes a II. rendű kérelmező a jogorvoslati kérelemének - amely a felhívás és a kiegészítő tájékoztatás jogszerűségét is vitatta - részben helyt adott, ezért az elsőfokú bíróság szerint helytállóan kötelezte a felperest igazgatási szolgáltatási díj viselésére a Kbt. 324. § (3) bekezdése alapján.

A továbbiakban az elsőfokú bíróság határozat szerint megállapított, vitatott jogsértések helytállóságát vizsgálta:

1) Kifejtette, hogy a beszerzés mennyiségének meghatározására a Kbt. 49. §., és az 50. § (1)-(2) bekezdésébe ütköző módon került sor. A Kbt. 50. § (1)-(2) bekezdése egyfelől választási lehetőséget ad az ajánlatkérőnek a beszerzés mennyiségének megadásával kapcsolatban, másfelől kógens módon szabályozza azt. Az ajánlatkérő a beszerzés mennyiségét a legalacsonyabb, vagy legmagasabb mennyiség vagy érték közlésével is meghatározhatja, ettől való százalékos eltérést is kiköthet. Ez utóbbi esetben az ajánlatkérőnek kötelező a beszerzés legmagasabb mennyiségét, vagy értékét egyértelműen közölni oly módon, hogy félreérthetetlenül megállapítható legyen, hogy milyen mértékű a beszerzés legkisebb vagy legnagyobb mennyiségi értéke. Az eltérést kizárólag a legalacsonyabb, vagy a legmagasabb mennyiséghez vagy értékhez képest lehet megadni. A felperes - opciós beszerzés nélkül - beszerzési mennyiségként 30 darab szóló, és 30 darab csuklós busz beszerzését jelölte meg a felhívásban, ehhez a mennyiséghez képest írta elő az eltérés százalékos mértékét, ezzel összhangban van a dokumentáció 1. fejezet 1. pontja, ami 60 ± 50% mértéket rögzít. Ez a mennyiségi meghatározás akkor felelt volna meg a Kbt. 50. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezésnek, ha a közölt darabszám a beszerzés legkisebb, vagy legnagyobb mennyisége lenne. A Kbt. 50. § (2) bekezdése értelmében a beszerzési mennyiség legkisebb, vagy legnagyobb mennyisége nem közölhető a felhívásban megjelölt mennyiségtől való százalékos eltérés egyik értékeként, ugyanis a törvény egyértelműen elválasztja a beszerzés alapmennyiségének - ami a legalacsonyabb vagy legmagasabb mennyiség vagy érték - kötelező közlését, és az ettől eltérő, választható beszerzési mennyiséget. A jogszabály szövegéből következően a kötelezően közlendő mennyiségtől, amennyiben az a beszerzés legalacsonyabb mennyisége vagy értéke, lefelé eltérni nem lehet, így a beszerzés mennyisége nem írható elő, mert fogalmilag nem értelmezhető a beszerzés legalacsonyabb mennyiségénél, értékénél, alacsonyabb mennyiség, érték. Az elsőfokú bíróság a Kbt. 49. §-ára utalással hangsúlyozta, hogy a beszerzés tárgyának pontatlan, félreérthető meghatározása nagymértékben befolyásolja a megfelelő ajánlattétel lehetőségét, így az az ajánlattevők részére nem volt biztosított.