3281/2014. (XI. 11.) AB végzés

alkotmányjogi panasz visszautasításáról

Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő

végzést:

Az Alkotmánybíróság a Győri Ítélőtábla Pk.III.25.895/2014/2. számú végzése ellen benyújtott alkotmányjogi panaszt visszautasítja.

Indokolás

[1] 1. Az indítványozó jogi képviselője 2014. október 25-én a Győri Ítélőtáblánál az Alkotmánybíróságnak címezve alkotmányjogi panaszt nyújtott be a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 233. § (1) bekezdésére hivatkozva a Győri Ítélőtábla Pk.III.25.895/2014/2. számú végzése ellen, kérve egyidejűleg a végrehajtás felfüggesztését is.

[2] Az ügy előzményéhez tartozik, hogy a Veszprémi Helyi Választási Bizottság (a továbbiakban: HVB) 145/2014. (X. 12.) számú határozatával megállapította, hogy Veszprémben a 2014. évi önkormányzati képviselőválasztás a 03. számú választókerületben eredménytelen volt. A határozat indokolása rögzítette, hogy a 03. számú egyéni választókerület két képviselőjelöltje között szavazategyenlőség volt, ezért lett eredménytelen a választás. A határozat ellen az egyik képviselőjelölt és az egyik jelölőszervezet képviselője jelentett be fellebbezést. Mindketten arra hivatkoztak, hogy a választás napján a 36. számú szavazókörben a szavazatszámlálás során a szavazatszámláló bizottság (a továbbiakban: SZSZB) egyik tagja észlelte, hogy az indítványozó javára érvénytelen szavazatokat fogadott el érvényesként a bizottság. A fellebbezés előterjesztői kérték a leadott szavazatok újraszámolását, különös figyelemmel a leadott érvénytelen szavazatokra, kérték továbbá a jogszabálysértés tényének megállapítását, és a támadott határozat megváltoztatását.

[3] A Veszprém Megyei Területi Választási Bizottság (a továbbiakban: TVB) 45/2014. (X. 16.) számú határozatával elrendelte a Veszprém Megyei Jogú Város 3. számú egyéni választókerületében a 36. számú szavazókör tekintetében a helyi önkormányzati képviselőválasztás vonatkozásában a szavazatok újraszámolását, melynek alapján a HVB 145/2014. (X. 12.) számú határozatát megváltoztatta. A TVB megállapította, hogy az érintett választókerületben a helyi önkormányzati képviselőválasztás eredményes volt, mivel az indítványozó tekintetében a 36. számú szavazókörben az indítványozóra a jegyzőkönyvben foglaltakkal szemben nem 97, hanem 96 szavazatott adtak le, illetve az érvénytelen lebélyegzett szavazólapok száma 1 helyett 2. A TVB az eredményjegyzőkönyvet is módosította, akként, hogy az indítványozóra leadott szavazatok száma 454 helyett 453, így az indítványozó a második helyre szorult és a másik képviselőjelölt nyert 454 szavazattal.

[4] A TVB határozata ellen az indítványozó jogi képviselője útján felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, amelyben kérte a szavazatok újraszámolását a választókerület mind az 5 szavazókörében. Az indítványozó azt sérelmezte, hogy csupán a rá leadott szavazatok újraszámolását végezték el, azonban ezzel a "szűkítéssel" egyoldalúvá vált az újraszámolás lehetséges kimenetele, és ezen túlmenően a TVB nem tekinthetett volna el a többi szavazókör szavazatainak teljeskörű újraszámlálásától sem.

[5] A Győri Ítélőtábla (a továbbiakban: Ítélőtábla) Pk.III.25.895/2014/2. számú végzésében megállapította, hogy a fellebbezés alaptalan. Az Ítélőtábla megállapította, hogy a TVB határozatában helyesen utalt arra, hogy a Ve. 241. § (2) bekezdése alapján a választási eredmény elleni jogorvoslat során a törvénysértést pontosan meg kell jelölni, és ez egyben kijelöli a fellebbezés kereteit is. Tekintettel arra, hogy a HVB elleni fellebbezés alapja az SZSZB egyik tagjának teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozata volt, amely a 36. szavazókörben észlelt jogsértésre vonatkozott, ezért a TVB helyesen járt el, amikor csak ebben a szavazókörben és csak az érintett jelölt vonatkozásában rendelte el a szavazatok újraszámolását. Az Ítélőtábla kimondta, hogy ez az eljárás nem a felülvizsgálati kérelem "szűkítése", hanem a fellebbezésben egyértelműen megjelölt jogsértés helyes felülvizsgálata, azaz a felülvizsgálati kérelem terjeszkedik túl a választás eredményét megállapító határozattal szembeni fellebbezés keretein.

[6] 2. Az indítványozó ezt követően fordult alkotmányjogi panasszal az Alkotmánybíróságoz, mivel álláspontja szerint a TVB törvénysértő módon járt el, amikor "szűkítően" értelmezte a HVB 145/2014. (X. 12.) határozta elleni fellebbezést és csak a saját 36. szavazókörében rá leadott szavazatokat újraszámolását rendelete el. Az indítványozó szerint törvénysértő, hogy a TVB "egy szavazókör egyetlen szavazattípusából teljes körű következtetést vont le egy egész választókerület szavazásának végeredményére", az Ítélőtábla sérelmezett végzése pedig ezt a törvénysértő jogértelmezést hagyta jóvá.

[7] 3. A Ve. 233. § (1) bekezdése szerint az e törvény alapján, a választási szerv határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés elleni alkotmányjogi panasz a sérelmezett döntés közlésétől számított három napon belül nyújtható be. A (2) bekezdés kimondja, hogy az Alkotmánybíróság az e törvény alapján, a választási szerv határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés elleni alkotmányjogi panaszról az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 56. §-a szerint a beérkezésétől számított három munkanapon belül, a befogadott alkotmányjogi panaszról további három munkanapon belül dönt. A jelen ügyben az alkotmányjogi panasz a TVB határozata ellen benyújtott felülvizsgálati kérelem elbírálásáról szóló végzést támadja.

[8] 4. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a törvényes határidőn belül előterjesztett alkotmányjogi panasz a befogadhatóság egyéb feltételeinek nem felel meg, mert az indítványozó az alábbi követelményeknek nem tett eleget.

[9] Az Abtv. 52. § (1) bekezdés értelmében az indítványnak határozott kérelmet kell tartalmaznia. Ezzel szemben a panaszos nem jelölte meg azt az alaptörvényi, illetve törvényi rendelkezést, amely megállapítja az Alkotmánybíróság hatáskörét indítványa elbírálására, továbbá azt sem, amely indítványozói jogosultságát megalapozza. Az Alaptörvényben biztosított jog sérelme lényegének kifejtése, továbbá a kérelem részletes indokolása úgyszintén része a határozott kérelemmel szemben meghatározott követelményeknek. Az alkotmányjogi panaszos ezzel szemben nem fejti ki jogsérelmét, és kérelme nem tartalmaz alkotmányjogi relevanciával bíró indokolást sem. Az indítványozó nem kérte továbbá a sérelmezett bírósági döntés megsemmisítését sem.

[10] 5. A fentiekben kifejtettekre tekintettel az Alkotmánybíróság tanácsa az alkotmányjogi panasz befogadását az Abtv. 56. § (2) és (3) bekezdése, valamint az Ügyrend 30. § (2) bekezdés h) pontja alapján visszautasította.

Budapest, 2014. november 4.

Dr. Kiss László s. k.,

tanácsvezető alkotmánybíró

Dr. Balsai István s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Juhász Imre s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Paczolay s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Sulyok Tamás s. k.,

alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: IV/1804/2014.