EüM módszertani levél (EüK 2008/10.)

a klasszikus húgyúti infekciók mikrobiológiai diagnosztikájáról[1]

Készítette: az Orvosi Mikrobiológiai Szakmai Kollégium

Alapvető megfontolások

Bevezetés

A húgyúti infekciók (HI) kevés kivétellel bakteriális kórképek, az infekcióért felelős kórokozók főként a normál bélflóra alkotók közül kerülnek ki. A szigorúan vett alsó- és felső húgyúti infekciókat olyan uropathogén baktériumok okozzák, amelyek a rutin diagnosztikában alkalmazott táptalajokon jól szaporodnak, tehát a fenti kórképek mikrobiológiai diagnosztikájának aranystandardja a tenyésztés. A pyuria egymagában nem igazolja a klasszikus húgyúti infekciót és hiánya nem zárja ki azt. A húgyutak fiziológiásan sterilek, de ürítéskor a vizelet óhatatlanul kontaminálódik a gáttájék, a periurethrális régió normálisan is jelen levő, túlnyomó többségében uropathogénként is szerepet játszó baktériumaival. Amennyiben a húgyutakban a baktérium(ok) szaporodásához elég idő áll rendelkezésre (pl. ha a minta a reggeli első vizelet) az infekció alkalmával az azért felelős baktériumok olyan csíraszámban vannak jelen a vizeletben (szignifikáns bakteriuria), amely meghaladja a kontaminánsok csíraszámát.

1. A szignifikáns bakteriuria

A szignifikáns bakteriuria egy olyan fogalom, amelynek segítségével a vizeletben levő baktériumszám alapján a valódi húgyúti infekciót különítjük el az alsó testtájak baktériumaival való kontaminációtól. A csíraszám megadásának csak uropathogének esetében van jelentősége.

A szignifikáns bakteriuriára utaló csíraszám ürített vizelet esetében hagyományosan általában >105 CFU/ml, diagnosztikus céllal katéteren keresztül vett vizelet esetében >104 CFU/ml és hólyagpunkció esetében =>1 csíra/ml.

Speciális esetek a szignifikáns bakteriuria megítélése szempontjából a következők:

1. Akut dysuriában szenvedő nők ürített vizelete: >103 CFU/ml

2. Férfi, húgyúti infekcióra jellemző tünetekkel: >103 CFU/ml

3. Tünetmentes bakteriuria (vonatkozik a tünetmentes terhes nőkre is): minimálisan két egymást követő alkalommal >105 CFU/ml csíraszámban ürülő, azonos baktérium.

4. Csecsemő műanyag zacskóban gyűjtött vizeletének vizsgálatakor: minimálisan két egymást követő alkalommal 104-=>105 CFU/ml csíraszámban ürülő azonos baktérium.

5. Idősebb gyerekek akut, tünetes húgyúti fertőzése: >102 CFU/ml.

6. A vizeletben baktériumnövekedést gátló anyag jelenléte igazolható: =>102 CFU/ml.

7. Tartós húgyúti katétert viselőknél nincs evidenciával alátámasztott csíraszám határérték a kolonizáció és infekció elkülönítésére.

8. Candiduria esetében nincs eldöntött csíraszám az esetleges infekció bizonyítására.

2. Etilógia

2.1. Egyértelműen uropathogén (UP) baktériumok:

- az Enterobacteriaceae családba tartozó baktériumok: E. coli, Klebsiella spp., Enterobacter spp., Proteus spp., Morganella morganii, Providencia rettgeri, Providencia spp., Serratia spp., Citrobacter spp.

- Pseudomonas spp., Acinetobacter spp., egyéb nem-fermentáló baktériumok

- Staphylococcus saprophyticus

- Enterococcus spp.

- Corynebacterium urealyticum

2.2. A vizelettel ürülő, nem egyértelműen uropathogén mikróbák:

egyéb koaguláz-negatív Staphylococcus Candida spp (izolálása esetén indokolt nők esetében a hüvelyváladék vizsgálata)

2.3. A vizelettel ürülő, egyéb infekciót (pl. véráram) "jelző", nem uropathogén baktériumok

Streptococcus pneumoniae

Staphylococcus aureus

Streptococcus agalactiae

Streptococcus pyogenes

Salmonella spp.

Candida spp.

2.4. Biztosan kontamináns, nem uropathogén baktériumok

alfa-hemolizáló streptococcusok corynebacteriumok (C urealyticum-ot kivéve) Neisseria spp. Lactobacillus spp.

3. A Vizelet mikrobiológiai vizsgálatának indikációi

A vizelet mikrobiológiai vizsgálata kötelező a következő esetekben:

- komplikált HI (az ismert komplikáló tényezőkön kívül idetartoznak a csecsemők, gyermekek, idős nők, terhes nők, férfiak HI-i, a pyelonephritis)

- nem komplikált HI (fiatal-középkorú nők cystitise anatómiai és neurológiai dysfunkció nélkül) azon eseteiben

o ha a cystitis és az urethritis klinikailag nem különíthető el,

o ha az akut cystitis empirikus terápiára nem gyógyul,

o ha egy éven belül 2-nél több recidiva fordul elő

- tartós katétert viselőknél, ha infekcióra utaló tüneteik vannak

- terhes nőknél a terhesség 16-ik hetében az aszimptomatikus bakteriuria kiszűrésére (A-I) Minden egyéb esetben a vizelet tenyésztése nem kötelező, csak javasolt.

II. Diagnosztika

4. Mintavétel

A szignifikáns bakteriuria megállapítása csak olyan vizeletmintából lehetséges, amelynek vétele során minimális a kontamináció esélye. Urethrális- és gáttájéki flórából, valamint a környezetből adódó kontaminációt el kell kerülni. A reggeli első vizelet a legjobb minta, de legalább 3 óra teljen el az utolsó vizeletürítéstől a mintavételig. (Gyakori vizeletürítés esetén jelentősen csökkent csíraszámban lehet jelen az UP baktérium. Az antimikróbás terápia megkezdése előtt kell vizeletmintát venni.

4.1. Középsugár vizelet

Ez a legkevésbé invazív mintavételi technika, azonban értékelhető minta csak a beteg megfelelő felvilágosítása után nyerhető. Szükséges, hogy a betegeket szakdolgozók, valamint a mellékhelyiségekben kifüggesztett tájékoztatók segítsék a mintavétel előtti megfelelő tisztálkodási módokról.

A minta vételére legalkalmasabb a reggeli első vizelet. Nem célszerű nagyobb mennyiségű folyadék bevitellel a diurézist fokozni, mivel a vizelet felhígulásával a csíraszám csökken.

A mintavétel előtt a nővér vagy asszisztens gondosan mosson kezet. Amennyiben a beteg maga veszi a mintát, részletes, világos utasításokkal kell ellátni a vizelet vételére, tárolására és szállítására vonatkozóan. A mintát mindig közvetlenül a bakteriológiai vizsgálatra használt steril (vagy "kvazi" steril, pl. egyszer használatos műanyag) edénybe vagy csőbe vegyük. Soha ne használjunk egyéb vizeletgyűjtésre szolgáló edényt!

A nőknél feltétlenül szükséges a szeméremtájék gondos, ismételt lemosása a húgycsőnyílás környékétől a hüvelybemenet felé. Célszerű szappanos, vizes lemosást alkalmazni, mivel a fertőtlenítőszer maradéka esetlegesen a vizeletbe juthat, és gátolhatja a mikrobák növekedését. A nagy- és kisajkakat szét kell tárni, enyhén a symphysis felé húzni, s a vizelet ürülése alatt így tartani.

A férfiaknál a fitymát hátrahúzva a húgycsőnyílást, és környékét le kell mosni, és a fitymát a vizelet ürítése alatt hátrahúzva kell tartani.

A vizelet első részét hagyni kell kiürülni, majd a vizelet folyását meg nem szakítva, a középső porcióból, 4-5 ml-nyit steril edénybe kell felfogni úgy, hogy közben az edény szájadéka semmihez se érjen hozzá.

4.2. Diagnosztikus céllal vett katéteres vizelet

Gondosan mérlegelt esetekben alkalmazandó módszer (pl. a középsugár vizelet kifogástalan nyerése nem lehetséges és a hólyagpunkció nem jöhet szóba).

Hólyagkatéterezés előtt a húgycsőnyílást és környékét alaposan le kell mosni, majd a katétert a sterilitás szabályainak betartásával bevezetni. Ügyelni kell arra, hogy a hólyagban elegendő vizelet legyen. A katéteren át ürülő vizelet első részét kiöntve, a középső vagy később ürülő vizelet porciót kell a mintavételre szolgáló steril edénybe felfogni. Urether katéterezés előtt a hólyagot át kell mosni, nehogy a katéterrel kórokozókat juttassunk a vesemedencébe. Minden esetben jelőlni kell, melyik oldali vesemedencéből származik a vizelet.

Férfiak esetében a condom katéterrel nyert vizelet megfelelő higénés szabályok betartása mellett alkalmas bakteriológiai mintavételre és feleslegessé teszi a diagnosztikus katéterezést.

4.3. Mintavétel állandó katétert viselő beteg esetében

A vizsgálat csak húgyúti infekcióra utaló jelek esetében indokolt. A mintavétel soha ne történjen a gyűjtőzsákból!

Minden esetben katétert kell cserélni a mintavétel előtt.

Az újonnan bevezetett katéter falát a levezetőcsővel való csatlakozása felett, a mintavételre kialakított gumimembrán fertőtlenítése után, steril fecskendőre erősített tűvel átszúrva nyerjünk vizeletet, amelyet a laboratóriumba küldésre szolgáló steril edénybe ürítünk.

Foley-katéter vég nem alkalmas bakteriológiai vizsgálatra!

4.4. Hólyagpunkcióval vett vizelet

Akkor kell ezt a vizeletminta vételi módszert alkalmazni, ha más módszerekkel kifogástalan vizeletminta nyerése nem lehetséges (pl. csecsemők HI-ja); ismetelten kétes mikrobiológiai eredmények, különösen vegyes tenyészetek esete.

Előfeltétele, hogy a húgyhólyag telített legyen. A bőr gondos fertőtlenítése után a húgyhólyag punkcióját a symphysis felett 1-2 ujjnyira végezzük. A punkcióval nyert vizeletet steril edénybe ürítve szállítjuk a laboratoriumba. Az így nyert vizelet alkalmas lehet anaerob feldolgozásra is.

4.5. Egyszerhasználatos tapadózacskó csecsemőknél

Csecsemőktől, kisgyermekektől (különösen kislányoktól) rendkívül nehéz olyan mintát venni, amely ne szennyeződne a perianális, perineális és a periurethrális tájék baktériumaival. Az ápolószemélyzet, a szülők megfelelő kioktatásával, türelmével lehet csak jó minőségű mintához jutni. A húgycsőnyílás környékét, a gáttájékot és a végbélnyílás környékét 10%-os betadin oldattal célszerű lemosni. Csecsemőkre ezután rá lehet helyezni a kereskedelmi forgalomban kapható vizeletgyűjtő zacskót, majd a szokásos módon bepelenkázni. Mivel a csecsemők viszonylag sűrűn ürítenek vizeletet, hamarosan elegendő vizelet lesz a zacskóban, amelyből néhány ml-t kell steril fecskendővel a steril mintavételi tartályba, kémcsőbe juttatni. A már szobatiszta kisgyermeknél az előbbiekben említett fertőtlenítő lemosás után próbáljunk valódi középsugár mintát nyerni.

4.6. Speciális vizeletvételi módszerek konduitból (vékonybél vendégnyílás) vagy pouchból (vastagbélhólyag)

A vizeletet lehetőleg a proximális fekvésű részből kell venni. Legegyszerűbb, ha diurézist indukálunk és a diurézis megindulásakor egyszerhasználatos katéterrel a konduit aljából veszünk mintát. Szigorú kritikával kell mérlegelni az ilyen módon nyert vizelet tenyésztési eredményét.

5. A vizeletminta típusa

5.1. Natív vizelet

steril, csavaros tetejű pohárban, steril kémcsőben tartósítószert (bórsav, glicerin, Na-borát) tartalmazó steril edényben (pohár, cső)

Előnye: makroszkópos és mikroszkópos értékelés, gátlóanyag jelenlétének vizsgálata lehetséges.

Hátránya: hossszú transzport idő, ill. hűtés nélküli tárolás esetében a jó táptalajul szolgáló vizeletben a mikroorganizmusok (UP és nem UP egyaránt) akár szignifikáns csíraszámra is felszaporodhatnak, a mikroorganizmusok eredeti csíraszámaránya is megváltozhat. Ez a hátrány kiküszöbölhető a tartósítószert tartalmazó mintavételi eszközök alkalmazásával, amelynek használata minden olyan esetben javasolt, ha a vizeleteminta nem juttatható a laboratóriumba 2 órán belül a mintavételt követően.

5.2. Táptalajlemezes tenyésztőtartály (Dip-slide)

A steril edénybe levett vizeletbe a táptalajokkal borított lemezt - kivéve a tartályból - bemártjuk, esetleg a vizeletet mindkét oldalára ráfolyatjuk, a felesleges vizeletet hagyjuk lecsorogni, majd visszahelyezzük a lemezt a tartályba, s gondosan zárjuk. Az eljárás során ügyelni kell a kontamináció elkerülésére. Ezután vagy azonnal laboratóriumba küldjük, vagy 18-24 órán át 37 °C-on inkubálva csak a növekedést mutatókat küldjük további vizsgálatra a laboratóriumba. A vizelet bakteriológiai vizsgálatára 2-5 ml natív vizelet laboratóriumba küldése - amennyiben ez a levétel után rövid időn belül megoldható - alkalmasabb, mint a dip-slide módszer használata.

Előnye: a mintavétel időpontjában jelenlévő csíraszám változatlan marad.

Hátránya:

- a minta makroszkópos és mikroszkópos jellemzőinek értékelésére nincs lehetőség,

- gátlóanyag vizsgálat nem lehetséges,

- egybefolyó telepek esetében a csíraszám meghatározása nem megbízható,

- néhány kereskedelmi táptalajnál az igényesebb kórokozók kimutatása korlátozott,

- vegyes tenyészetek nehezen ismerhetők fel, időigényes izolálás szükséges,

- ha a transzportra szolgáló tartály maradék folyadékot tartalmaz, az a transzport során ismételten ráfolyhat a tenyésztőfelületre és hamisan magasabb csíraszámot eredményezhet.

6. A vizeletminta tárolása, szállítása

A natív vizeletet 2 órán belül kell a laboratóriumba juttatni, vagy legfeljebb 24 órán át lehet tárolni 4-6°C-on hűtőszekrényben. A szállításhoz natív vizelet esetében hűtőtáskát kell biztosítani. A stabilizátort tartalmazó mintavételi edények szobahőn tárolhatók (18-22 °C), de legfeljebb 24 óráig. Dip-slide módszer esetén a lemezt vagy azonnal a laboratóriumba küldjük, vagy 18-24 órán át inkubáljuk 37 °C-on és csak a növekedést mutató lemezeket küldjük további vizsgálatra a laboratóriumba. Ajánlott a pozitív dip-slide lemezzel együtt egy frissen vett natív vizeletmintát is beküldeni a laboratóriumba. Minden mintát jól azonosíthatóan kell jelölni és a megfelelően kitöltött vizsgálatkérő lappal együtt kell a feldolgozó mikrobiológiai laboratóriumba juttatni.

7. Visszautasítandó minták

A HI mikrobiológiai diagnosztikájára nem alkalmas, nem megfelelően vett és/vagy szállított vizeletminták vizsgálatát a laboratórium az alábbi esetekben visszautasíthatja:

- centrifugált vizelet

- Foley-katéter hegy - ondó

- 2 óránál tovább szobahőn tárolt, stabilizátort nem tartalmazó vizelet

- 24 óránál tovább tárolt (hűtött vagy stabilizátort tartalmazó) vizelet

- nem steril tartályban érkezett minta

- dúsító táptalajban érkezett minta

- lejárt táptalaj lemezes tenyésztőtartály

8. A bakteriuria, pyuria gyors, tenyésztés nélküli megállapítására szolgáló "screening" módszerek

8.1. Mikroszkópos vizsgálat.

- Natív mikroszkópos vizsgálat: A centrifugálatlan vizeletben levő leukocytákat, erythrocytákat, baktériumokat számlálókamrában (Bürker-kamra) vizsgáljuk: >10 leukocyta/ml pyuriát igazol. A centrifugált vizelet (5 perc; 2000 fordulat) üledékében minden látott fehérvérsejt 5-10 sejt/ml-nek felel meg; 10-50 fehérvérsejt/ml a normál érték határa.

- Gram szerint festett kenet vizsgálata: A centrifugálatlan vizelet egy cseppjét szétterítés nélkül megszárítjuk, Gram szerint festjük. Szemikvantitatíve értékeljük a baktériumok, sejtes elemek számát.

A mikroszkópos vizsgálat minden vizelet esetében javasolt, mert a különböző sejtes elemek (leukocyták, erythrocyták, uroepitheliális sejtek, tipikus vaginális hámsejtek) szemikvantitatív meghatározása segít a HI komplex diagnosztikájában. A mikroszkópos vizsgálat korlátja, hogy a bakteriuria szemikvantitatív megítélése csíraszámfüggő: látóterenként 1 baktérium (1000-szeres nagyítás, immerziós olaj használata mellett) akkor látható, ha a minta legalább 105 CFU/ml mennyiségben tartalmazza.

8.2. Enzimatikus módszerek

Az ún. "dip-strip" próbák elve, hogy baktérium(ok) jelenléte esetén

- leukocyta-észteráz mutatható ki, ami a leukocyturia jelenlétének megítélését teszi lehetővé, akár hosszabb tárolási idő után is. A módszer szenzitivitása: 75-96%; specificitása: 94-98%.

- a glükóz mennyisége csökken a vizeletben

- a nitrát nitritté redukálódik

Az utóbbi két módszernél gyakori a fals negativitás, mivel nem minden baktérium species jelenléte esetében jeleznek, valamint csíraszámfüggőek: < =103 CFU/ml-t már nem detektálnak. Az aszimptomatikus bakteriuria kiszűrésére nem alkalmas módszerek.

8.3. Automata és nem automata screening módszerek

A nefelometriás, biolumineszcenciás vagy kolorimetriás módszeren alapuló gyorsdiagnosztikai szűrőmódszerek szenzitivitása a vizelet direkt Gram-festésével végzett vizsgálatához hasonló, <104 CFU/ml csiraszámot nem mutatnak ki.

Ilyen módszerek az alábbiak:

Kolorimetriás fiitráción alapuló módszer (pl. Bac-T-Screen Vitek)

Biolumineszcencián alapuló módszer (pl. UTIscreen Bacterial ATP)

Nem automatikus filtrációs eszközzel végzett vizsgálat (pl. FiltraCheck UTI)

9. A vizelet tenyésztése

9.1. Szemikvantitatív tenyésztés

A jól megkevert natív vizeletből a leoltást 0,01 ml-t (10 ul) felvevő kalibrált kaccsal vagy automata pipettával végezzük rendszerint egy nem szelektív (pl. véres) és párhuzamosan egy Gram-negatív baktériumok differenciálására alkalmas szilárd táptalajra. Használhatunk egyedüli táptalajként is speciálisan uropathogén izolátumok tenyésztésére alkalmas kromogén szubsztrátumokat tartalmazó, kereskedelmi forgalomban kapható szilárd táptalajokat. Ezen utóbbi táptalajon kapott csíraszám megegyezik a véres táptalajon észlelt csiraszámmal. A táptalajra való szabályos szélesztés közben ugyanazt a kacsot használjuk. Inkubálás 18-24 órán át, 36 + l°C-on aerob körülmények között. Invazív mintavétellel nyert vizelet esetében, valamint Candida spp. és Corynebacterium urealyticum feltételezett kóroki szerepe esetén 48-72 órás (esetenként akár 5 napos) inkubálás is javasolt. A kitenyészett telepek számából visszaszámolunk az egy ml-ben levő baktérium számra (a telepek számát 100-zal szorozzuk). Az uropathogén baktériumok identifikálása és antibiotikum rezisztencia meghatározása a laboratóriumban használatos módszerek szerint történik. A szemikvantitativ tenyésztési módszer érzékenysége = > 102/ml csíraszám esetén közel 100%.

9.2. Kvantitatív tenyésztés

Rutin laboratóriumban ritkán alkalmazott módszer.

9.3. Dúsításos tenyésztés

A vizeletet rutinszerűen nem dúsítjuk. Szükség lehet azonban a dúsításra a következő esetekben:

- suprapubikus hólyag aspiratum,

- sebészi úton nyert vizeletminta,

- visszatérő "steril" pyuria,

- antibiotikum kezelés alatt.

A vizelet dúsítással történő tenyésztésének az érzékenysége értelemszerűen közel 100%. Ha a vizeletből csak dúsítás után tenyészik mikroorganizmus a csíraszám < 102 CFU/ml.

9.4. Automata tenyésztéses eljárások:

Nagyszámú vizeletminta vizsgálatára ajánlott tenyésztő, identifikáló és antibiotikum érzékenységet meghatározó automata rendszerek léteznek (pl. MAST URINE SCREENING SYSTEM). A csíraszám szemikvantitatív becslésére és kevert flóra megállapítására is alkalmas. A vizsgálati minták döntő többségében 24 órán belül eredményt ad ki. Az automata az antibiotikum érzékenységi eredményt felülvizsgáló expert rendszerrel is rendelkezik.

9.5. Lemezes tenyésztőtartály (Dip-slide) módszer

A csíraszám megadása speciesenként a lemezekhez mellékelt leírás szerint történik.

10. Antibakteriális gátló anyagok jelenlétének vizsgálata a vizeletben

A gátóanyag kimutatást Bacillus subtilis ATCC 6633 spórákat tartalmazó agarlemezen végezzük. A Bacillus subtilis spóra szuszpenzióval (250 ul literenként) kiöntött Mueller-Hinton táptalajra maximum 8 steril szűrőpapír korongot helyezünk, melyekre a natív vizeletminta rutin feldolgozása során 10 ul vizeletet mérünk. A Bacillus subtilis spóra szuszpenzió helyett alkalmazható a törzs lemeztenyészetéről készült 0.5 McFarland sűrűségű szuszpenzió, melyet a rezisztencia vizsgálathoz alkalmazott módszerrel terítünk szét a Mueller-Hinton táptalaj felszínén. A szokásos módon történő inkubálás után vizsgáljuk a korongok körüli gátlási zónát. Bármilyen nagyságú gátlási gyűrű a vizeletben levő antibakteriális anyag jelenlétét jelzi. Minden ilyen esetben a kapott csíraszámot kritikával kell értékelni (kisebb csíraszám is kórjelző lehet).

11. A tenyésztés eredményének az interpretálása

11.1. A vizelet a szemikvantitatív vizsgálat mellett dúsítva is volt

a) Sem a szemikvantitativ lemeztáptalajon történő vizsgálattal, sem a dúsítóból baktérium nem tenyészett ki.

Eredményben: aerob baktérium nem tenyészett ki.

b) UP csak a dúsítóból nőtt ki: ID*, REZ*

Eredményben: ID eredménye, csíraszám < = 102/ml, REZ eredménye.

c) Nem UP csak a dúsítóból tenyészett ki: ID nincs, REZ nincs

Eredményben: nem UP tenyészett ki < = 102/ml csíraszámban.

11.2. Baktérium a szemikvantitatív vizsgálat során nem tenyészett ki

Eredményben: aerob baktérium = >102/ml csíraszámban nem tenyészett ki.

11.3. A vizeletből egyféle baktérium nőtt ki

a) Bármilyen vizeletminta esetén (kivéve zacskóban gyűjtött, ill. hólyagpunkcióval vett)

aa) UP tenyészett ki: csíraszámtól függetlenül ID, REZ.

Eredményben: ID eredménye, csíraszám, REZ eredménye. Alacsony csíraszám esetén megjegyzésben: Nem szig nifikáns bakteriuria, ismétlés javasolt.

ab) Nem UP tenyészett ki: csíraszámtól függetlenül ID nincs, REZ nincs

Eredményben: nem UP tenyészett ki. Kontamináció? Ismétlés javasolt.

ac) Koaguláz-negatív Staphylococcus tenyészett ki: csíraszámtól függetlenül REZ novobiocinnal

aca) Novobiocin rezisztens: S. saprophytics

Eredményben: S. saprophytics, csíraszám, REZ eredménye. Alacsony csíraszám esetén megjegyzésben: Nem szignifikáns bakteriuria, ismétlés javasolt.

acb) Novobiocin érzékeny: nem S. saprophytics, csíraszáma = > 105/ml

Eredményben: koaguláz-negatív Staphylococcus (esetleg species név), csíraszám, REZ eredménye. Kórokozó szerepe kérdéses.

acc) Novobiocin érzékeny: nem S. saprophyticus, csíraszáma <=105/ml Eredményben: Nem UP tenyészett ki. Kontamináció? Ismétlés javasolt.

ad) "Jelző" baktérium/gomba, nem UP tenyészett ki: csíraszámtól függetlenül ID, REZ

Eredményben: ID eredménye, csíraszám, REZ eredménye. Megjegyzésben: nem UP tenyészett, a csíraszámnak nincs diagnosztikus jelentősége.

b) Csecsemőtől származó (zacskóban gyűjtött) vizelet

ba) UP tenyészett ki: csíraszámtól függetlenül ID, REZ

Eredményben: ID eredménye, csíraszám, REZ eredménye. Ismétlés javasolt.

bb) Nem UP tenyészett ki: csíraszámtól függetlenül ID nincs, REZ nincs.

Eredményben: nem UP tenyészett ki. Kontamináció? Ismétlés javasolt.

bc) "Jelző" baktérium/gomba, nem UP tenyészett ki: csíraszámtól függetlenül ID, REZ

Eredményben: ID eredménye, csíraszám, REZ eredménye. Megjegyzésben: nem UP tenyészett, a csíraszámnak nincs diagnosztikus jelentősége.

c) Hólyagpunkciós vizelet

ca) UP tenyészett ki: csíraszámtól függetlenül ID, REZ

Eredményben: ID eredménye, csíraszám nincs, REZ eredménye.

cb) Nem UP tenyészett ki: csíraszámtól függetlenül ID, REZ

Eredményben: ID eredménye, csíraszám nincs, REZ eredménye.

11.4. A vizeletből kétféle baktérium tenyészett ki

a) Bármilyen vizeletminta esetén (kivéve zacskóban gyűjtött, ill. hólyagpunkcióval vett)

aa) Mindkettő UP: csíraszámtól függetlenül mindkettő ID, mindkettő REZ

Eredményben: mindkét baktérium ID eredménye, mindkettő csíraszáma, mindkét REZ eredménye. Alacsony csíraszámok esetén megjegyzésben: nem szignifikánsbakteriuria, ismétlés javasolt.

ab) Egyik UP =>104/ml, másik kontamináns nem UP. UP: ID, REZ.

Eredményben: az UP ID eredménye, csíraszáma, REZ eredménye. Megjegyzésben: az UP mellett nem UP is kitenyészett. Ismétlés javasolt.

aba) Ha a másik nem UP, de Jelző" baktérium/gomba: csíraszámtól függetlenül ID, REZ E

Eredményben, a "jelző" baktérium/gomba ID eredménye, REZ eredménye. Megjegyzésben: a csiraszámnak nincs diagnosztikus jelentősége.

ac) Egyik UP <= 104/ml, másik nem UP: Egyik baktérium esetében sem kell ID és REZ

Eredményben: kis csíraszámban UP mellett nem UP tenyészett ki. Kontamináció? Ismétlés javasolt.

ad) Egyik sem UP: egyik baktérium esetében sem kell ID, REZ

Eredményben: kontamináció. Ismétlés javasolt.

b) Csecsemőtől származó (zacskóban gyűjtött) vizelet

ba) Kettő UP, mindkettő => 105/ml: mindkettő ID, mindkettő REZ

Eredményben: mindkét ID eredménye, mindkét csíraszám, mindkét REZ eredménye. Ismétlés javasolt.

bb) Mindkettő UP; egyik UP =>105/ml, másik UP <105/ml: UP =>105/ml ID, REZ

Eredményben: ID eredménye, =>105/ml, REZ eredménye. Mellette másik UP tenyészett ki kis csíraszámban. Ismétlés javasolt.

bc) Egyik UP =>105/ml, másik nem UP. UP: ID, REZ

Eredményben: ID eredménye, =>105/ml, REZ eredménye. Mellette nem UP tenyészett ki. Ismétlés javasolt.

bd) Két UP <105/ml: ID, REZ nincs.

Eredményben: két UP tenyészett ki kis csíraszámban. Ismétlés javasolt.

be) Egyik UP<105/ml, másik nem UP. Egyik baktérium esetében sincs ID és REZ

Eredményben: kétféle baktérium tenyészett ki. Kontamináció? Ismétlés javasolt.

bf) Egyik sem UP: ID, REZ nincs.

Eredményben: kontamináció. Ismétlés javasolt.

c) Hólyagpunkciós vizelet

Egy vagy több UP és nem UP tenyészett ki: csíraszámtól függetlenül minden izolátumból ID és REZ

Eredményben: ID eredménye, csíraszám nincs, REZ eredménye.

4. A vizeletből három vagy annál több baktérium tenyészett ki

a) Bármilyen vizeletminta (kivéve katéteren keresztül vett, ill. hólyagpunkciós)

aa) mindhárom UP: ID nincs, REZ nincs

Eredményben: háromféle UP tenyészett ki. Ismétlés javasolt.

ab) UP mellett egy vagy két nem UP is kitenyészett: ID nincs, REZ nincs.

Eredményben: háromféle baktérium tenyészett ki. Kontamináció? Ismétlés javasolt.

b) Diagnosztikus katéteren keresztül vett vizelet

ba) Mindhárom UP, vagy háromból kettő UPcsíraszámtól függetlenül UP-ek ID, REZ

Eredményben: ID eredménye, csíraszám/UP, REZ eredménye

bb) Háromból csak egy UP: ID nincs, REZ nincs

Eredményben: kontamináció. Ismétlés javasolt.

c) Hólyagpunkciós vizelet

Valamennyi kitenyészett UP és nem UP: ID, REZ

Eredményben: ID eredménye, csíraszám nincs, REZ eredménye.

*Rövidítések:

ID: identifikálás

REZ: antibiotikum érzékenység/rezisztencia vizsgálat

III. Kezelés

IV. Rehabilitáció

V. Gondozás

VI. Irodalomjegyzék

Forrásmunkák:

1. Tenke Péter, Szalka András, Mészner Zsófia, Romics Imre: Húgyúti bakteriális infekciók. Diagnosztikus és Terápiás Irányelv. Magyar Urológia. XIV/3.szám.2002.

2. Mátyus János, Ladányi Ágnes, Lamboy Beáta, Szöllősy Gyula, Nagy Judit: Útmutató a szövődménymentes húgyúti fertőzések vizsgálatára és kezelésére. Módszertani Ajánlás. Hypertonia és Nephrológia. 2004;8(3-4): 129-135.

3. Procedure Manual Mount Sinai Hospital/Toronto Medical Laboratories Shared Microbiology Service. Urine Culture Manual. 2003. 3-13.

4. Basildon and Thurrock University Hospitals. NHS Laboratory Procedure. Processing of Urine Samples. 2004.

5. Colabor Micro Info. 11. sz. 2001. Húgyúti fertőzések. A Deutsche Gesellschaft für Hygiene und Mikrobiologie és a Deutsche Gesellschaft für Urologie közös kiadványa.

6. Czirók Éva (szerk): Klinikai és Járványügyi Bakteriológia. Kézikönyv. Melánia Kft. Budapest. 1999.

A módszertani levél érvényessége: 2009. december 31.