A Legfelsőbb Bíróság Gfv.30066/2009/6. számú határozata választottbírósági ítélet érvénytelenítése tárgyában. [1994. évi LXXI. törvény (Vbt.) 22. §, 23. §, 38. §, 51. §, 55. §] Bírók: Murányi Katalin, Pethőné dr. Kovács Ágnes, Török Judit

Kapcsolódó határozatok:

Kecskeméti Törvényszék G.40183/2008/14., *Kúria Gfv.30066/2009/6.* (BH 2010.4.96)

***********

Gfv.XI.30.066/2009/6.szám

A Magyar Köztársaság nevében!

A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a dr. Fekete Krisztina és dr. Iszer Tamás ügyvédek által képviselt E. Korlátolt Felelősségű Társaság (...) felperesnek a dr. Mocsai Sándor ügyvéd által képviselt K. Kft. (...) alperes ellen választottbírósági ítélet érvénytelenítése iránt indított perében a Bács-Kiskun Megyei Bíróság 2008. november hó 6. napján kelt 8.G.40.183/2008/14. számú ítélete ellen a felperes részéről 16. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - a 2009. április 27-én tartott tárgyalás alapján - meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a Bács-Kiskun Megyei Bíróság 8.G.40.183/2008/14. számú jogerős ítéletét hatályon kívül helyezi és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Választottbíróság Vb.07177 számú ítéletét érvényteleníti.

Kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 2.100.000 (Kettőmillió-egyszázezer) Ft első fokú és 3.100.000 (Hárommillió-egyszázezer) Ft felülvizsgálati eljárási költséget.

Kötelezi a felperest, hogy 8 nap alatt - leletezés terhével - rójon le 879.000 (Nyolcszázhetvenkilencezer) Ft illetéket.

Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s :

A jogerős ítéletben megállapított és a felülvizsgálati kérelem elbírálása szempontjából jelentős tényállás szerint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Választottbíróság (továbbiakban: Választottbíróság) 2008. május 31-én Vb.07177 szám alatt ítéletet hozott a jelen per alperese által indított perben a felek közötti építési, vállalkozási szerződésből eredő jogvitában. Az ítélet 8. pontjában rögzítette, hogy a "Választottbíróság 2008. április 15-i tárgyaláson meghozott végzésével a szóbeli tárgyalást berekesztette és az Eljárási Szabályzat 41. § /1/ bekezdése alapján közölte a felekkel, hogy az indokolással ellátott ítélet kézbesítésére 30 napon belül kerül sor. A szóbeli tárgyalás berekesztését követően a tanács tagjai az ítélet meghozatala céljából zárt ülést tartottak. Az elektronikus levelezésben is folytatott deliberáció eredményével dr. I. A. választottbíró úr nem értett egyet, ezért 2008. május 15-én kelt és május 20-án megismételt bejelentésével választottbírói tisztségéről lemondott, majd május 30-án kelt levelében a lemondást megerősítette és az ítélet aláírását elutasította".

A választottbírósági ítéletet dr. K. Gy. mint az eljáró tanács elnöke és dr. H. É. választottbíró írta alá.

Az ítéletre dr. K. L. a Választottbíróság elnöke 2008. június 12-én záradékot vezetett, mely szerint "dr. I. A. választottbíró a Vb.07177 számú ügyben a bizonyítási eljárás befejezését és a tárgyalás 2008. április 15-i berekesztését követően az ítélethozatal céljából ugyanezen a napon a teljes eljáró tanács részvételével meghozott (helyesen: megtartott) zárt ülés után 2008. május 8-i keltezésű írásbeli nyilatkozatával lemondott. Ez a nyilatkozat a Választottbíróság Titkárságára 2008. május 15-én érkezett meg. Az ítéletet a tanács másik két tagja írta alá, ezért a határozat a Vbt.40. §-a, valamint az Eljárási Szabályzat 40. § /2/ bekezdése alapján érvényes".

A jelen per felperese 2008. május 22-én a Bács-Kiskun Megyei Bírósághoz benyújtott kérelmében annak megállapítását kérte, hogy dr. I. A. választottbíró joghatályos lemondása folytán választottbírói tisztsége a lemondás közlésével, 2008. május 8-án megszűnt.

A kérelmet Gpk.50.381/2008/2. szám alatt az elsőfokú bíróság elutasította. Döntését azzal indokolta, hogy a választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény (továbbiakban: Vbt.) 22. §-ában foglalt rendelkezésből következően a felek közötti vita felmerülése esetén a Vbt. 21. §-ában meghatározott feltételek figyelembevételével dönthet és e bírósági döntéssel szűnik meg a választottbírói tisztség. Arra nincs jogszabályi lehetőség, hogy a rendes bíróság válaszottbírói tisztség lemondás okán való megszűnését megállapítsa, azaz megállapítási kérelem a Vbt. 22. §-a alapján nem terjeszthető elő.

Az ismertetett előzmények után a felperes 2008. június 19-én keresetet terjesztett elő a Választottbíróság ítéletének érvénytelenítése iránt a Vbt. 55. § /1/ bekezdésének e) pontjára hivatkozva, mert álláspontja szerint a Választottbíróság eljárása nem felelt meg a Vbt. 38. §-ában, valamint a Választottbíróság Eljárási Szabályzata (továbbiakban: Eljárási Szabályzat) 39. § /2/ bekezdésében foglaltaknak, mely szerint az ítéletet az eljáró tanács szavazattöbbséggel, zárt ülésen hozza, ha nem alakul ki többségi vélemény, az eljáró tanács elnökének a véleménye szerint hozza meg ítéletét. A 2008. április 15-én tartott tárgyalást követő zárt ülésen indult megbeszélés ugyanis eredménytelenül zárult, illetve azzal, hogy valamennyi válaszottbíró végiggondolja álláspontját. Ezért ez az ülés nem tekinthető az Eljárási Szabályzat 39. §-a és a Vbt. 38. §-a szerinti zárt ülésnek, 2008. április 15-e után pedig más alkalommal már nem tartott a tanács zárt ülést. E felperesi jogértelmezés következményeként az ítélet meghozatalának, majd aláírásának idején már nem három, csak két válaszottbíró szerepelt az eljárásban, miután a jelen per felperese által választott bíró választottbírói tisztsége lemondásával 2008. május 8-án megszűnt.

A felperes másodlagos kereseti jogcímként a Vbt. 55. § /2/ bekezdés b) pontjára hivatkozott, állítva, hogy a választottbírósági ítélet a magyar közrendbe ütközik. A közrendbe ütközést az valósítja meg, hogy a Választottbíróság a lemondást követően nem értesítette erről a feleket, ezáltal elzárta őket attól a törvény által adott lehetőségtől, hogy a választottbírói tisztség megszűnését elfogadják, vagy vitassák a rendes bíróság előtt indított peren kívüli eljárásban. Arra sem volt lehetőség, hogy a lemondást elfogadva, új választottbírót jelöljenek. Mindaddig, amíg a bírói tanács újra törvényesen három választottbíróból nem áll, nem kerülhetett volna sor ítélethozatalra. Sérült az Alkotmány 46. §-a szerinti, a bírósági eljárásban érvényesítendő alapelv, a tanácsban való eljárás elve, továbbá az Alkotmány 57. § /1/ bekezdésében megfogalmazott, az igazságos, független, pártatlan, jogszerű eljáráshoz fűződő garancia.

Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint dr. I. A. választottbíró csak a zárt ülést követően, a döntés meghozatala után jelentette be lemondását. A választottbírósági ítélet záradékában foglaltakkal egyetértett és elfogadta a választottbírósági eljárás során követett gyakorlatot. Véleménye szerint a felperes a közrend súlyos sérelmét nem tudta alátámasztani sem eljárásjogi, sem anyagi jogi indokkal.

Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította és kötelezte, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 50.000 Ft képviseleti költséget. Határozatának indokolásában kifejtette, hogy a bíróságnak jogkérdésben kellett döntenie. Elegendő volt a Bács-Kiskun Megyei Bíróság előtt folyamatban volt Gpk.50.381/2008. és Gpk.50.403/2008. számú peren kívüli eljárás iratainak, valamint a keresettel érintett választottbírósági iratoknak a beszerzése. Ezért mellőzte a felperes bizonyítási indítványának teljesítését, dr. I. A. tanúkénti meghallgatását.