BH 1992.7.459 Kamatszámítás a kijavítás költségének összege után a szavatossági jogok érvényesítése során [Ptk. 301. § (1) bek., 306. § (1) bek., 307. § (1) bek.].

A peres felek 1987. szeptember 3-án lakáscsere-szerződést kötöttek. A felperes még a szerződés megkötése előtt, az alperes lakásának a megtekintésekor észlelte, hogy a két szoba között a nagy méretű ajtó hiányzik. Kérdésére az alperes közölte, hogy az ajtó a pincében van, de azt most nem tudja megmutatni, mert nincs nála a kulcs. A beköltözést követően a peres felek együttesen lementek a pincébe, elemlámpával bevilágítottak, és meggyőződtek arról, hogy egyéb lomok között az ajtó is ott található, de azt teljes egészében nem lehetett látni, mert a lomok eltakarták. A felperes 1987 decemberében fel akarta szerelni az ajtót, és akkor észlelte, hogy a nagy méretű, tömör fából készült dupla szárnyú ajtó mindkét lapját, mintegy 60-70 cm magasságban elfűrészelték. Az ajtót ideiglenesen beállította a lakásba, de az ebben az állapotában rendeltetésszerű használatra alkalmatlan.

A felperes az első fokú eljárásban fenntartott keresetében az alperes hibás teljesítésére hivatkozással az ajtó javítási költségeként 21 320 forintot és ennek 1987. október 3-ától járó évi 8%-os kamatát, valamint a per költségeit követelte.

Az elsőfokú bíróság ítéletében az alperes hibás teljesítését megállapította, és a Ptk. 310. §-a alapján kötelezte a szakértő által megállapított 21 320 forint javítási költség, ennek 1987. október 3-tól járó évi 8%-os kamata, valamint 2540 forint perköltség megfizetésére.

A másodfokú bíróság a bizonyítás anyagát jelentős mértékben kiegészítette, majd ennek alapján az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta: az alperest terhelő marasztalás összegét a felperes módosított keresetének megfelelően 28 075 forintra és annak kamataira felemelte azzal, hogy a kamat mértéke 1989. május 26-tól évi 20%. Az elsőfokú perköltség összegét 4000 forintra felemelte, és kötelezte az alperest 2300 forint másodfokú perköltség megfizetésére. A másodfokú bíróságnak is az volt az álláspontja, hogy az alperes teljesítése hibás, de az időközben bekövetkezett áremelkedésre figyelemmel a javítás költsége 28 075 forintra emelkedett. Álláspontja szerint a felperes a Ptk. 307. §-ának (1) bekezdése értelmében jogosult volt a kijavítás helyett annak költségeit kérni. A kamat mértékét az időközben bekövetkezett jogszabály-módosításra utalással emelte fel.