A Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.947/2005/21. számú határozata felmondás jogellenességének megállapítása (RENDKÍVÜLI felmondás jogellenességének megállapítása) tárgyában. [1992. évi XXII. törvény (Mt.) 4. §, 96. §, 100. §] Bíró: Szolnokiné dr. Csernay Krisztina

Kapcsolódó határozatok:

*Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.947/2005/21.*, Szegedi Törvényszék Mf.20468/2007/6., Kúria Mfv.10530/2007/5. (BH 2008.12.342), 14/2017. (VI. 30.) AB határozat

***********

Munkaügyi Bíróság

5.M.947/2005/21.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Szegedi Munkaügyi Bíróság a dr. Bródy János ügyvéd (6720 Szeged, Nagy J. u. 4.) által képviselt DR. felperes neve (felperes c\me szám alatti lakos) felperesnek - a dr. Sziklai Adrienn ügyvéd (6720 Szeged, Kölcsey u. 13.) által képviselt alperes neve (alperes címe szám alatti székhelyű) alperes ellen, rendkívüli felmondás jogellenességének megállapítása iránt indított perében az alulírott helyen és napon meghozta a következő

ÍTÉLETET

A bíróság megállapítja, hogy a Közgyülés 2005. szeptember 23-án kelt 461/2005.(IX.23) Kgy. számú rendkívüli felmondása jogellenes, azt hatályon kívül helyezi.

Kötelezi a bíróság az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek:

- 5.686.944,- (Ötmillió-hatszáznyolcvanhatezer-kilencszáznegyvennégy) Ft elmaradt munkabért és ezen összegnek 2006. június 1-től a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát.

- 4.265.208,- (Négymillió-kétszázhatvanötezer-kétszáznyolc) Ft végkielégítést és további

- 2.832.000,- (Kétmillió-nyolcszázharminckétezer) Ft-ot.

Ezt meghaladóan a bíróság a keresetet elutasítja.

Kötelezi a bíróság az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 250.000,- (Kétszázötvenezer) Ft perköltséget és a Magyar Államnak - külön felhívásra - 256.000,- (Kétszázötvenhatezer) Ft eljárási illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye a Csongrád Megyei Bírósághoz. A fellebbezést 3 példányban, a Szegedi Munkaügyi Bíróságon kell benyújtani.

A másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálhatja el a fellebbezést, ha ezt a fellebbezési határidő lejárta előtt a felek közösen kértek, vagy ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére, vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték, vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos.

Ha fellebbező fél, akár a fellebbezésben, akár a másodfokú bíróság felhívására, illetve a fellebbező fél ellenfele a másodfokú bíróság felhívására a tárgyalás tartását kéri, a fellebbezést a tárgyaláson kell elbírálni.

INDOKOLÁS

A felperes 2003. április 4-től állt az alperes alkalmazásában 2008. május 1. napjáig tartó határozott idejű munkaszerződéssel, vezérigazgatói munkakörben. Utolsó havi személyi alapbére 236.600,- Ft volt, míg utolsó 4 naptári negyedéves átlagkeresete pedig 355.434,- Ft.

A felperes felett a munkáltatói jogkört kinevezésekor még a kft 1 mindenkori ügyvezető igazgatója gyakorolta, azonban a kft 1 2003. október 27-én történő beolvadását követően a munkáltatói jogkör gyakorlója Közgyülés lett.

A felperes a munkaszerződése megkötésekor már más gazdasági társaságokban vezető tisztségviselő, illetőleg tulajdonos volt. Ilyen cégnek tekinthető a kft 2, az kft 3, a kft 4, valamint a kft 5. A felperesnek a kft 2-vel munkaszerződése is volt, mégpedig 1994. január 10-e óta, amely cégnél a felperes ügyvezető igazgatói munkakörben dolgozott. Az alperessel megkötött munkaszerződése idején tehát ezen tagsági, illetőleg tulajdonosi részesedései fennálltak, az alperestől kapott munkabért részére a munkáltató mellékfoglalkozású jövedelemként számfejtette.

A peres felek között létrejött munkaszerződés V. fejezetében szabályozta az összeférhetetlenség kérdését.

A felperes a munkaszerződés aláírásakor egyidejűleg nyilatkozott arról, hogy a Munka Törvénykönyve 191. §-ában meghatározott összeférhetetlenségi okok vele szemben nem állnak fenn. Ezen szerződést a felperes aláírta annak ellenére, hogy 4 társaságban volt már a munkaviszony megkötésekor is tulajdonosi részesedése.

Az önkormányzat részéről X Y alpolgármester volt felelős az alperesi cég működéséért és az alpolgármester tudomással bírt arról, hogy a felperesnek többek között az ... kft 2-nél tulajdonosi részesedése van, illetőleg, hogy más cégekben is tagként szerepel.

A felperes a munkaviszonya fennállása alatt 2005. évben egy közbeszerzési eljárással kapcsolatban konfliktusba keveredett X Y alpolgármesterrel. A konfliktus alapja az volt, hogy az önkormányzat egy közbeszerzési eljárást írt ki, amelyben részt kívánt venni az alperesi cég is, ezt azonban a kiíró személye miatt nem engedték meg számára. Ezt követően a közbeszerzési eljárás lefolytatását követően a Önkormányzatát 1 millió Ft-ra bírságolták az eljárással kapcsolatban, amelynek alapja a X Y alpolgármester úr szerint az volt, hogy a felperes a közbeszerzési eljárásban részt vevő és a közbeszerzési döntő bizottságnál panasszal élő cég részére bizonyos adatokat adott ki. A felperes munkaviszonyának fennállása alatt 2005. júniusában X Y alpolgármester egy e-mailt küldött a felperes részére, amelyben kérte, hogy az alperesi cég bizonyos adatait bocsássa a rt 1 rendelkezésére. Ennek oka az volt, hogy a közbeszerzési eljárásban részt vevő rt 1. olyan nyilatkozatot tett a pályázati eljárás során, mely szerint az alperesi cég softver fejlesztési üzletágát meg kívánja vásárolni, ehhez azonban adatokra volt szüksége. A felperes az adatok kiszolgáltatását megtagadta, illetőleg ezen felhívásnak nem tett eleget.

X Y alpolgármester 2005. szeptember 12-én behívatta a felperest az önkormányzathoz és ott 2 határozatot tárt elé. Az egyik szerint a felperes hozzájárul munkaviszonya közös megegyezéssel történő megszüntetéséhez, ezt a felperes nem fogadta el. A másik határozat arról rendelkezett, hogy a felperest az önkormányzat a munkavégzés alól felfüggeszti. X Y alpolgármester 2005. szeptember 14-én a nevű napilap c. napilap cikkében megjelentek szerint egy közleményt juttatott el a sajtó számára. Ebben úgy nyilatkozott, hogy a felperest a városvezetés felmentette a munkavégzés alól, és egyben kezdeményezte, hogy a soron következő közgyűlésen egy más személy kerüljön a cég élére.

A felperes a munkavégzés alól történő felfüggesztést követően visszament az alperes telephelyére, azonban az ott megjelenő magánnyomozók őt felszólították, hogy hagyja el a cég területét, amelynek a felperes eleget tett. Ezt követően a munkáltatói jogkör gyakorló vizsgálatot folytatott le egy megbízott cégen keresztül a felperes tevékenységével kapcsolatban és akkor jutott tudomására, hogy a felperes 2005. áprilisában részesedést szerzett az kft 6-ben, amely cég tevékenységi körei között szerepel a softver kiadás, egyéb softver szaktanácsadás ellátás, számítógépes adathordozó sokszorosítás, számítógép softver nagykereskedelem, adatfeldolgozás, adatbázis szolgáltatás, online kiadás, egyéb számítástechnikai tevékenység, amely az alperesi társaság tevékenységével azonos, vagy hasonló. A felperest az kft 6-ben szerzett tulajdonosi részesedése körében a munkáltatói jogkör gyakorlója nem hallgatta meg. A szóban forgó Kft-nek a felperes korábban még az 1990-es években tulajdonosa volt, majd ezen tulajdonosi részesedését eladta. A felperes eredeti végzettsége biológus volt. Egy másik biológus barátja, barát neve a felperest ebben az időszakban kereste meg, mert gyógyszerkutatással kívánt foglalkozni, és ehhez egy működő cégre volt szüksége a pályázatok beadása miatt. A felperes ígéretet tett barát neve számára, hogy a korábban résztulajdonában álló kft 6. akkori tulajdonosait felkeresi és esetlegesen lehetőséget biztosít annak megvásárlására. Ez a megkeresés eredménnyel járt és így az kft 6-t a felperes, valamint túlnyomórészt - 90 %-ban - barát neve vásárolta meg. A cég egyébként gyógyszerkutatással kívánt foglalkozni, és ennek során valóban a cég tevékenységi körébe kerültek a softverfejlesztéssel kapcsolatos tevékenységek is. Ezt azonban a cég főtevékenységként nem kívánta gyakorolni, csak a gyógyszerkutatással kapcsolatos járulékos tevékenységként.